2018. október 29., hétfő

Újra itt az ősz – daruvonulás a Hortobágyon

Bár önmagában a tény, hogy itt az ősz nem igazán lelkesítő, de vannak benne jó dolgok is: nézhetünk daruvonulást a Hortobágyon. A Hortobágy egy fontos állomása a darvak őszi vonulási útvonalának. Hazánk területén elsősorban a Finnországban, a balti államokban és Oroszországban költő állományok vonulnak át. Az idei vonulás különösen érdekes, mert az átvonuló darvak jelentős része Szibériából érkezik. A szibériai darvak ahelyett, hogy délnyugat felé indulánának egy jelentős kerülő beiktatásával Közép-Európa felé veszik az irányt. Az elmúlt években szerencsére jelentősen nőtt a Hortobágyon átvonuló darvak száma, nagyjából 140 000 körüli átvonuló madár volt az elmúlt időszakokban. Az idei év rekordnak számít: hozzávetőleg 160 000 daru van a Hortobágyon.

Az átvonuló egyedek némi hortobágyi pihenő beiktatásával Észak-Afrika felé veszik az irányt. A tavaszi vonulással ellentétben, amikor a darvak csak átsuhannak a Hortobágy felett ősszel hosszabb időt is itt töltenek. A tavaszi sietség teljesen érthető, hiszen ekkor már dolgoznak a hormonok, és nem a pihenésen, hanem sokkal inkább az utódnemzésen jár a darvak esze. Ősszel ezzel ellentétben hosszabb ideig is elidőznek hazánkban. A Hortobágyon éjszakai pihenőhelyük elsősorban a halastavak környékén van, ahonnan reggelente „kihúznak” a környező gyepterületekre és szántókra táplálkozni. A táplálkozóterületekről alkonyattájt szállnak vissza a biztonságot adó vizes élőhelyekre. Alkonyat előtt nem sokkal nyílik alkalom megfigyelni a behúzó darvakat és egy pár fotót készíteni a behúzó csapatokról.
Nappali táplálkozóhely, Nyírőlapos 
Darvakra várva - Angyalhaj Darassán 
Valami kezdődik... 
Pár magányos egyed
Hortobágy Halastó - éjszakázóhely
Az utolsó csapatok egyike, Darassa

2018. október 17., szerda

Magvetéses gyeprekonstrukció: Mikor, hogyan, mit vessünk?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a 2014 óta futó projektünkben. A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú.

A magkeverékek gerincét általában a füvek adják: a gyep mátrixát ezek a fajok alkotják, valamint jelentős szerepük van a gyomosodás megakadályozásában (Deák et al. 2011). A természetvédelmi gyakorlatban általában 20-40 kg/ha mennyiségben javasolják a fűmagok vetését (Deák és Kapocsi 2010). Fontos szempont, hogy ha túl kevés fűmagot vetünk, az gyomosodáshoz, míg a túl sok fűmag vetése egy túl sűrű, a kísérőfajok megtelepedését gátló gyeptakaró kialakulásához, vagyis mikroélőhely limitációhoz vezet. A tájléptékű élőhelyrekonstrukciós projekteknél sokszor nincs lehetőség nagy területen diverz magkeverékek vetésére, mivel sokszor nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű, megfelelő fajösszetételű magkeverék. Ilyen esetben a fűmagkeverékkel vetett területeken a vegetációfejlődés gyors és kiszámítható: néhány évvel a vetés után egy fajszegény, vetett füvek dominálta vegetáció jön létre (Török et al. 2010, Valkó et al. 2016a). Az ilyen fajszegény, zárt gyepekben a rekonstrukció későbbi fázisaiban a kísérőfajok megtelepítése további erőfeszítéseket és többletmunkát igényel (Valkó et al. 2016b, 2018; lásd még egy régebbi bejegyzésünket).

Jelen kísérletünkben egy 20 löszgyepi fajból álló diverz magkeverék, valamint a fűmagok (barázdált csenkesz - Festuca rupicola) vetését kombináltuk. Teszteljük, hogy a kialakult gyepek fajgazdagsága, funkcionális diverzitása, valamint a gyomfajok és vetett fajok aránya hogy változik attól függően, hogy a fűmagvetéssel egyszerre, vagy az azt követő 1., 2. vagy 3. évben vetjük a kétszikű kísérőfajokat. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a vetett kísérőfajok magméretüktől függően hogyan képesek a mikroélőhely limitációval megküzdeni.

Előzetes eredményeink egyértelműen igazolják, hogy a legjobb megoldás az, ha a fűmagvetéssel egy időben vetjük el a kísérőfajok magjait is. Ezekben a parcellákban a legnagyobb a kialakult gyepek diverzitása, itt a legkisebb a gyomosodás mértéke, és itt telepednek meg a legsikeresebben a kísérőfajok. A nagy kiterjedésű, agrártájakkal határolt területeken a helyi adottságok miatt csak aktív módon biztosíthatjuk a gyepi kísérőfajok megtelepedését, mivel azok spontán betelepedése nem biztosított sem a magbankból, sem a magesőből. Az ilyen területeken tehát a fajgazdag gyepek létrehozásához feltétlenül szükség van diverz magkeverékek vetésére. Eredményeink alapján a leginkább költségkímélő és leghatékonyabb módszer ilyen esetben, ha a fűmagvetéssel egy időben, a rekonstrukció elején történik a diverz magkeverék vetése is.

Az alábbiakban az idei őszi felmérés során készített fotókon mutatjuk be a kísérletet.

Ebben a parcellában egyszerre vetettük el a fűmagot és a diverz magkeveréket.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában egy évvel a fűmagvetés után vetettük.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában két évvel a fűmagvetés után vetettük.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában három évvel a fűmagvetés után vetettük.

Hivatkozott irodalom

Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Török, P. Miglécz, T., Ölvedi, T., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. 2011: Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration. Plant Biosystems 145: 730-737.

Deák, B., Kapocsi, I. 2010: Természetvédelmi célú gyepesítés a gyakorlatban: Mennyibe kerül egy hektár gyep? Tájökológiai Lapok 8 (3): 395-409.

Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. 2010: Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812.

Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, S., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24:65-80.

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, K., Tóthmérész, B. 2016a: Abandonment of croplands: problem or chance for grassland restoration? Case studies from Hungary. Ecosystem Health and Sustainability 2(2): e01208.

Valkó O., Deák B., Török P., Kirmer A., Tishew S., Kelemen A., Tóth K., Miglécz T., Radócz Sz., Sonkoly J., Tóth E., Kiss R., Kapocsi I., Tóthmérész B. 2016b: High-diversity sowing in establishment gaps: a promising new tool for enhancing grassland biodiversity. Tuexenia 36: 359-378.

2018. október 7., vasárnap

Filmforgatás

A héten népszerűsítő filmet forgattunk, amiben bemutattuk a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén folyó munkát a terepi mintavételezéstől a mintafeldolgozáson át az eredmények hasznosításáig. A forgatás során volt hortobágyi terepi „akció”, bemutattuk a mindennapi üvegházi tennivalókat, és az ízeltlábú mintavétel csínját-bínját. A film elsődleges célja, hogy a leendő hallgatók számára bemutassuk, hogy mit is csinál egy ökológus, és milyen kutatásokat végzünk a tanszéken. A forgatás során a Médiacentrum Debrecen munkatársaival közösen agyaltuk ki az egyes jeleneteket. Szerintem sikerült egy egészen újszerű és pörgős nézőpontból bemutatni az egyetemi életet. 

A film decemberben készül el. Addig is egy pár werkfotó a forgatásról.




2018. október 1., hétfő

Előadás - Történelmi emlékhelyek és természetvédelem - kunhalmok szerepe a szárazgyepi fajok megőrzésében


A Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének által szervezett szemináriumsorozat keretében

"Történelmi emlékhelyek és természetvédelem - kunhalmok szerepe a szárazgyepi fajok megőrzésében"

címmel tartok előadást a halmokkal kapcsolatos kutatásaink eredményeiről, az eurázsiai halmok természetvédelmi helyzetéről és a védelmük perspektíváiról.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk az Élettudományi Épületben (2. szakasz, földszint; Udvardy terem (F 201)) 2018. október 4-én (csütörtökön) 12:00 órától.