Új áttekintő cikkünk a száraz élőhelyek magbankjáról

Megjelent Abdubakir Kushbokov elsőszerzőségével legújabb cikkünk, ami egy áttekintő tanulmány a száraz élőhelyek magbankjáról.

Kushbokov, A., Deák, B., Valkó, O. (2025): Characteristics of soil seed bank in global drylands – A review. Arid Land Research and Management 39: https://doi.org/10.1080/15324982.2025.2467728 

A cikk pdf-je elkérhető a szerzőktől (ide kattintva).

A száraz élőhelyek a Föld jelentős részét foglalják el, és biológiai sokféleségük, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítása tekintetében is egyedülállóak. Az ökoszisztémák biológiai sokféleségének fenntartása és helyreállítása szempontjából a talaj magbank jellemzőinek és helyreállítási potenciáljának megértése kulcsfontosságú. Review cikkünkben a száraz élőhelyek magbankjának jellemzőit tekintettük át, valamint a magbank sűrűségére és összetételére ható legfontosabb tényezőket, köztük a talaj és éghajlati jellemzőket, a fásszárú növényzetet, a topográfiát és a legelés hatásait elemeztük. Cikkünkben rámutattunk, hogy a degradált száraz élőhelyek helyreállításához a talaj magbank bizonyos mértékig hozzájárulhat, azonban számos régióban, valamint erősen degradált és túllegeltetett környezetben a magbank restaurációs potenciálja korlátozott.

A cikkben áttekintett tanulmányok földrajzi elhelyezkedése és az egyes cikkekben elemzett változók.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Drylands, covering 45.4% of the global land area, are vital ecosystems that support 38% of the world’s population and approximately 35% of global biodiversity. However, they face increasing threats from desertification, land degradation, and unsustainable management practices. Soil seed banks (SSBs) play a critical role in vegetation recovery, resilience, and biodiversity conservation in drylands. This review synthesizes evidence from 58 studies to evaluate the effects of grazing, topography, and woody plants on SSB dynamics and restoration potential. Grazing impacts on SSBs are highly variable, ranging from depletion under heavy grazing to enhanced seed density and diversity under moderate grazing or intermediate-term exclusion. Topographical features, such as dune tops and leeward slopes, and shrubs significantly influence SSB density and diversity by creating seed-rich microsites. While passive restoration using SSBs shows promise, especially in sandy grasslands, it is often slower than active interventions and limited by insufficient seed resources in severely degraded areas. The findings highlight the need for tailored grazing management and integrated restoration strategies to optimize the restoration potential of SSBs. Future research should address knowledge gaps related to underrepresented regions, deeper soil layers, long-term processes, and the combined effects of multiple drivers to enhance dryland ecosystem resilience and functionality.

Életkép az üzbegisztáni magbank vizsgálatunk helyszínéről.

A ruhákon terjedő magok sorsa: mi történik a mosógépben? Új cikkünk a Journal of Environmental Management-ben

Megjelent legújabb cikkünk Lukács Katalin elsőszerzőségével a Journal of Environmental Management c. folyóiratban, melyben a növényi magterjedés egy új érdekes módjával foglalkoztunk.

A cikk hivatkozása:

Lukács, K., Kiss, R., Tóth, Á., Godó, L., Deák, B., Valkó, O. (2025): Effects of laundry washing on germination of cloth-dispersed seeds depends on washing intensity not on detergent type. Journal of Environmental Management 375: 124345. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2025.124345

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Kutatásunkban egy egyszerű, hétköznapi folyamatot vizsgáltunk - a mosást. Kicsit furcsának tűnik, hogy az ökológusok miért vizsgálják ezt a folyamatot - de aki elolvassa a cikkünket, láthatja, hogy valójában nagyon érdekes hatással lehet a növényfajok elterjedésére :)

Milyen jelentősége van a ruházatunknak a növényfajok elterjedésében? A nem szándékos, ember által közvetített magterjedés az epizoochória egy speciális formája, amelyben a magok terjesztésének vektorai az emberek, a magok a ruházathoz vagy a lábbelikhez tapadnak különböző szabadtéri tevékenységek során. A növekvő emberi mobilitásnak köszönhetően ily módon napi szinten óriási mennyiségű mag juthat el nagy távolságokra a közvetítésünkkel, potyautasként. Fontos hangsúlyozni, hogy eddig főként gyomnövények és invazív fajok esetében dokumentálták, hogy képesek a ruházaton való terjedésre. Annak ellenére, hogy ez a folyamat a mindennapi élet része, a legtöbb ember nincs tudatában ennek a jelenségnek. Sok esetben az emberek nem fordítanak figyelmet arra, hogy megtisztítsák ruháikat a magvaktól, vagy esetleg észre sem veszik a jelenlétüket. Az észrevétlenül a ruhákon maradó magok pedig gyakran a mosógépekbe kerülnek.

A téma alaposabb vizsgálatára egy nagyszabású csíráztatási kísérletet terveztünk, hogy megértsük, milyen hatással van a mosási hőmérséklet és a különböző mosószerek a kimosott magok csírázóképességére. Mivel korábbi vizsgálatunkban (Valkó et al. 2020 NeoBiota) nem volt szignifikáns hatása a mosószer típusának, most még részletesebben vizsgáltuk ezt a témát, hogy megtudjuk, van-e olyan, a mindennapokban használható mosószer típus, ami képes - csökkenteni a kimosott magok csíraképességét. Mostani kísérletünkben különböző kémiai összetételű mosószereket hasonlítottunk össze, lefedve a háztartásokban használt mosószerek főbb típusait (a természetes mosószerektől kezdve a szintetikus, különböző koncentrációjú felületaktív anyagokat, enzimeket és szappant tartalmazó mosószerekig). Összesen 21 kezelési kombinációval dolgoztunk.

Ezen az ábrán a kísérleti elrendezésünket és a munkafolyamatokat mutatjuk be.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb mag a mindennapi gyakorlatban leginkább alkalmazott mosási kezelések után továbbra is csíraképes marad, és sajnos nincs olyan mosószer típus, aminek használatával csökkenthető lenne a magok túlélése. Egyedül a magas hőmérsékleten való mosás jelenthet megoldást - ez azonban nem minden ruhánál alkalmazható. Mivel a legtöbb ruhával terjedni képes növény gyom, illetve sok köztük az invazív faj is, az eredményeknek fontos következményei vannak az inváziós fajok kezelése szempontjából. Kérdőíves felmérésük szerint a tudatosság növelése különösen fontos a természetvédelmi szakemberek körében, akik a legfontosabb potenciális terjesztők közé tartoznak.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Unintentional human-vectored seed dispersal (HVD) occurs when the seed dispersal vectors are humans, and the seeds are attached to clothing or footwear during various outdoor activities. Since most plant species spread by HVD are invasives or weeds, the process can have globally relevant adverse environmental effects due to the growing global tourism industry. Here we evaluated whether the germination capacity of seeds can be reduced by laundry washing treatments used in households, in order to decrease the chance of unintended dispersal of plant species by clothing. We experimentally tested the effects of seven types of detergents with different chemical composition and three washing intensities in a full factorial design on the germination capacity of 18 plant species. Washing at high intensity (60 0C) significantly decreased the germination capacity in 15 species, probably due to high temperatures and longer exposure times. Washing at low (30 0C) and medium intensities (40 0C) had no effect. Detergent type affected the germination capacity of only three species. The findings underscore the importance of laundry washing in seed dispersal, since the low and medium washing intensities and detergent types that are commonly used in households do not decrease the germination capacity of the cloth-dispersed seeds. We urge addressing the spread of HVD-dispersed seeds through combined biosecurity measures. Self-regulation, such as removing of seeds from clothes and disposing them properly, is crucial. Informing outdoor workers, who play the largest role in HVD, can encourage small behavioural changes to decrease the adverse effects of this process.

The graphical summary of the study in the graphical abstract.

Harminc éves jubileumi konferencia a kunhalmok védelméről

„A kunhalmok védelmében ’30” címmel rendeztek egy nagyon tartalmas és sikeres konferenciát a Békés Vármegyei Kormányhivatal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében, Békéscsabán, 2024. november 21-én. A rendezvény apropóját az adta, hogy pont harminc évvel ezelőtt, ugyanezen a helyen rendeztek a kunhalmok védelmével kapcsolatban egy szakmai tanácskozást – ami ráirányította a természetvédelem figyelmét ezekre a különleges és védendő tájelemekre. Az 1994-es rendezvény egy mérföldkő volt a kunhalomvédelemben, emiatt a konferencia szervezői ezt a szép évfordulót ünnepelve lehetőséget teremtettek arra, hogy 2024-ben visszatekintsünk az elmúlt harminc év eredményeire, sikereire, tapasztalataira. 

Az 1994-es tanácskozásról szóló hír a Békés Megyei Nap c. folyóirat hasábjain.

Óriási élmény volt a felszólalók gondolatainak, és az előadók előadásainak meghallgatása. Jó volt látni, hallani, hogy a kunhalmok védelme jó úton jár, a halmok természeti állapota általában javult az elmúlt évtizedekben, ami a természetvédelmi szakemberek, az államigazgatás, a gazdálkodók és a kutatók együttes munkájának gyümölcse. A hozzászólások és előadások felvillantották a hazai kunhalomvédelem és kunhalomkutatás harminc évének legfontosabb eredményeit és tapasztalatait. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy kutatócsoportunk két előadással is képviselte magát a konferencián:

Bede Ádám: Maros-Körös közi halmok tájrégészeti vizsgálatának főbb eredményei

Deák Balázs, Valkó Orsolya: Kunhalmok természeti értékei mezőgazdasági tájakban

Az előadások mellett a helyszínen Bede Ádám kunhalmokról készült tablókiállítását is meg tudták tekinteni az érdeklődők.

Bede Ádám előadása

Deák Balázs előadása

Köszönjük a Szervezőknek, különösen Dr. Rákóczi Attilának, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójának ezt a szakmailag és emberileg is inspiráló rendezvényt! Reméljük a jövőben is sok ilyen alkalom lesz, ahol a hazai halmokat szerető és ismerő szakemberek tudnak találkozni és a nagyközönségnek is be tudják, be tudjuk mutatni a halmok értékeit és védelmük fontosságát. Nagyon fontos, hogy minél többen megismerjék a halmok több ezer éves történelmi örökségét és természetvédelmi jelentőségét, hiszen ahogy Dr. Rácz András államtitkár is hangsúlyozta a konferencián: „Senki sem fogja megvédeni azt, ami nem érdekli, és senkit sem fog érdekelni az, amiről soha semmi tapasztalatot nem szerzett.” (David Attenborough) 

Magyarország legmagasabb halma a békésszentandrási Gödény-halom.

A konferenciáról szóló sajtóközlemény itt olvasható. 

Megjelent új cikkünk a güzüegér ökoszisztéma mérnök tevékenységéről

Megjelent legújabb cikkünk Godó Laura első-szerzőségével a güzüegér ökoszisztéma mérnök tevékenységéről az Agriculture, Ecosystems and Environment c. folyóiratban.

Hivatkozás

Godó, L., Valkó, O., Borza, S., Ferencz, A., Kiss, R., Lukács, K., Deák, B. (2024) Effects of mound building and caching by steppe mouse (Mus spicilegus Petényi) on the vegetation in agroecosystems. Agriculture, Ecosystems and Environment 379: 109359. https://doi.org/10.1016/j.agee.2024.109359.

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

A rágcsálók agroökoszisztémákra gyakorolt komplex hatásainak elemzéséhez modellfajként a güzüegeret (Mus spicilegus Petényi, 1882), egy kistestű, szabadban élő egeret választottuk. Ez egy gyakori növényevő rágcsáló, amely Kelet-Ausztriától Nyugat-Oroszországig forul elő gyepekben és különböző agroökoszisztémákban. Legismertebb és leglátványosabb élőhely-átalakító hatása a halomépítés: ősszel az egerek kisebb csoportban a váruk fölé halmot építenek, amely a téli időszakban védelmet nyújt a zord környezeti feltételek és időjárási elemek ellen. A halom felhalmozott virágzatok, magok és kalászok vastag rétegéből áll, amelyet sekély, csupasz talajréteg fed. Ezért ezek a halmok a vegetáció dinamikája szempontjából nagyon érdekes objektumok: hatalmas mennyiségű magot tartalmaznak, és kis, elkülönülő foltokat biztosítanak a növények megtelepedéséhez.

Vizsgálati területeink Kelet-Magyarországon (A), valamint egy güzüegér halom (B) és a vizsgált agroökoszisztémák: parlagok (C), lucernaföldek (D) és egynyári vetésű szántóföldek (E) képei.

Eredményeink arra utalnak, hogy az olyan kis léptékű bolygatások, mint a güzüegér halmok, hozzájárulnak a növényi sokféleség fenntartásához az egyébként homogén agroökoszisztémákban. A halmok forrásokban gazdag nyílt mikroélőhelyeket biztosítanak, és a környező területektől eltérő, kis növényzeti foltokat hoznak létre. A güzüegér „fakultatív ökoszisztéma mérnök” fajként működhet, ami azt jelenti, hogy hatása eltér a különböző élőhelyeken. A halmok a mezőgazdasági tevékenység miatt általában csak rövid ideig maradnak fenn, így egy térben és időben  változó folt-dinamikát alakítanak ki.

A halmok magtartalmának elemzése alapján azt találtuk, hogy kevés fajhoz tartozó nagyon sok mag található egy-egy halomban. A güzüegerek néhány gyomfaj iránt erős preferenciát mutatattak, de ezek közül csak néhány jelent meg a halmok növényzetében. Ez arra utal, hogy bár a halmok jó feltételeket biztosítanak a bennük található gyomok számára, mégsem találhatunk gyomosodási gócpontokat rajtuk. Ez segíthet megváltoztatni a gazdáknak az e rágcsálókkal mint kártevőkkel kapcsolatos megítélését. Mivel a güzüegér a zavart élőhelyekhez alkalmazkodott, és az enyhébb telek miatt Európa-szerte elterjedt faj, a jövőben egyre inkább befolyásolhatja az agrárökoszisztémák szerkezetét és működését.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Several rodent species are considered ecosystem engineers. They exert profound changes in agroecosystems by disturbing the soil during their activities. The steppe mouse (Mus spicilegus) inhabits various agroecosystems and constructs conspicuous mounds for overwintering using piled up plant material and soil. These mounds are widespread in many agroecosystems and may significantly affect the vegetation. In our study, we evaluated the effect of mound building activity of the steppe mouse on the vegetation of agroecosystems in Hungary. We sampled the cache content of 90 mounds in total located in old fields, alfalfa fields, and annual crop fields, and surveyed the aboveground vegetation of the mounds and their surrounding undisturbed matrix in 39 paired plots. Mice cached large amounts of seeds belonging mostly to weeds. In total we found 50,413 germinable seeds of 30 species in the cache content samples. However, the mound vegetation and the cache shared only a few species, suggesting that seeds cached by the mice do not contribute to the regenerating vegetation on the mounds. Soil disturbance by mice created distinct vegetation patches with species composition and structure different from the neighbouring undisturbed matrix. Early secondary successional vegetation patches on mounds introduced small-scale heterogeneity into the homogenous agricultural landscape, increased plant diversity and provided distinct flower resources for pollinators. The detected differences in the aboveground vegetation between the mound and the matrix in the studied habitats suggest that the steppe mouse acts as a facultative engineer species in agroecosystems.

Megjelent új cikkünk az egyhajúvirág populációdinamikájáról

Megjelent legújabb cikkünk, Kiss Réka elsőszerzőségével a Scientific Reports-ban, melyben az egyhajúvirág populációdinamikáját vizsgáltuk. 

A cikk open access és szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Kiss, R., Lukács, K., Godó, L., Tóth, Á., Miglécz, T., Szél, L., Demeter, L., Deák, B., Valkó, O. (2024) Understanding the effects of weather parameters on the population dynamics of an endangered geophyte supports monitoring efficiency. Scientific Reports 14: 25974. https://doi.org/10.1038/s41598-024-76942-5

Cikkünk egy hat évig tartó monitoring vizsgálat gyümölcse és Réka PD OTKA projektjének egyik fő eredménye. Az egyhajúvirág (Colchicum bulbocodium) gyönyörű és veszélyeztetett kora tavaszi geofita növényünk. Populációdinamikájának vizsgálata fontos jelentőséggel bír a fajmegőrzés szempontjából. A fajnak érdekes az életciklusa, és a különböző életszakaszok különbözőképpen észlelhetőek és monitorozhatóak. A gyönyörű virágok könnyen észlelhetők, de a növény a leveles és terméses állapotban nehezen észlelhető, utána pedig teljesen elrejtőzik a föld alatt. Ezért a megbízható populációbecsléshez elengedhetetlen az egyes életszakaszok közötti átmenetek megértése. A cikkben jellemezzük az életszakaszok közötti átmeneteket és a különböző időjárási paraméterek hatását az egyhajúvirág populációdinamikájára.

Kora tavasszal, március közepén a virágok gyönyörűek.

És könnyű észrevenni őket :)

Leveles állapotban azonban sokkal nehezebb észrevenni a növényt (a kupakok jelzik a képen a különböző levélszámú egyedeket).

Ebben az aljnövényzetben külön kihívás a leveles példányok keresése.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Due to their complex life cycles geophytes are often neglected in conservation programs, despite theyare important elements of early spring communities. Their life cycle is strongly affected by weatherparameters, i.e. temperature, precipitation, and light, but the effects of these parameters are oftencontradictory and show high intra-annual variability even within species. Deeper knowledge about theabiotic factors affecting the population dynamics of geophytes is needed to support the designationof effective conservation plans. We aimed to explore the link between weather parameters andpopulation dynamics of Colchicum bulbocodium, an endangered and strictly protected geophyte. We monitored three life cycle stages (flowering, growing, fruiting) of 1069 individuals in permanent plotsfor six consecutive years. Our results showed that life cycle of C. bulbocodium was strongly relatedto the actual weather parameters; the lagged effect of the previous year was weaker. Increasingtemperature and lack of cold periods had negative effect on all life stages. We highlighted thatpopulation estimation based on the number of flowering individuals in a single year can underestimatepopulation size by 40–83%. Monitoring in years following wet and cold springs and cold winters couldincrease the accuracy of population estimations of the flowering individuals.

Kulturális értékek szerepe a kunhalmok természeti értékeinek megőrzésében - új cikkünk a Human Ecology-ban

A napokban a Human Ecology c. folyóiratban megjelent cikkünkben magyarországi, szerbiai és romániai halmok vizsgálata során az volt a célunk, hogy részletesen feltérképezzük a halmokhoz kapcsolódó kulturális értéket, az elmúlt 280 év adatai alapján modellezzük a halmokon és a halmok környezetében végbement tájhasználati változásokat és rámutassunk a halmokhoz kapcsolódó természeti értékekre. A kutatás eredményei segítségével igyekeztünk rámutatni azokra a kulturális értékekhez kötődő tényezőkre, amelyek támogathatják vagy éppen veszélyeztethetik a kurgánokon található gyepeket.

A cikk hivatkozása

Deák, B., Bede, Á., Süveges, K., Dózsai, J., Ormsby, A.A., Dixon, A., Valkó, O. (2024): Synergies and trade-offs between cultural and natural values of sacred sites – A case study of ancient burial mounds in Central Europe. Human Ecology https://doi.org/10.1007/s10745-024-00515-3

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

A kunhalmok, kurgánok kiemelkedő kulturális és spirituális értéket képviselnek az eurázsiai sztyeppéken. Amellett, hogy fontos elemei történelmi, kulturális örökségünknek, számos esetben a természeti örökségünk megőrzésében is nagy szerepet töltenek be: az ember által átformált tájakban sok esetben élőhelyszigetként menedéket nyújtanak a gyepi közösségek fajainak.

Humka Kalvarija (Kálvária-halom, Kanjiža; Szerbia).

A kutatásunk tanulsága szerint, annak ellenére, hogy a halmokat építő kultúrák már évezredekkel ezelőtt letűntek, a halmok napjainkban is fontos szerepet töltenek be a helyi közösségek kulturális és spirituális életében. Ennek megfelelően számos mai napig gondozott temető és vallási épület fordul elő a halmokon. Ez a társadalmi elismertség a múltban és a jelenben is hozzájárul a halmok megőrzéséhez, azáltal, hogy a halmokon kisebb eséllyel fordulnak elő azok – az elsősorban mezőgazdasági műveléshez és infrastrukturális fejlesztéshez köthető – földhasználati változások, amelyek egyébként jellemzőek a vizsgált tájakra. Ezt támasztja alá az a megfigyelésünk, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt három évszázadban jelentős tájátalakítások történtek a halmok körül, és sok gyepterületet mezőgazdasági vagy városi területté alakítottak át, a kurgánokon található gyepek gyakran érintetlenek maradtak. Ez valószínűleg a kurgánokhoz kötődő kulturális értékeknek köszönhető, aminek köszönhetően a földhasználók tudatosan döntöttek úgy, hogy kulturális örökségük részeként megvédik ezeket a helyeket. Hasonló jelenség figyelhető meg a világ más „szent helyein” is, mint például az indiai szent ligetekben vagy az olaszországi kolostorok körüli területeken. A vizsgálataink megerősítették, hogy a kurgánok a biológiai sokféleség szempontjából is értékesek, mivel menedékhelyként szolgálnak a környező tájakban az elmúlt évszázadok során veszélyeztetetté vált gyepi fajok számára. A vizsgált halmok viszonylag zavartalan állapota hozzájárult ahhoz, hogy rajtuk egy értékes gyepi vegetáció maradjon fenn.

A nagyiratosi Temető-halom (Iratoșu, Románia).

A kulturális értékek jelenléte a halmokon egyes esetekben azonban nem egyértelműen pozitív. Az újonnan létesített vallási és kulturális építmények, valamint a meglévő infrastruktúra „modernizálása” jelentős bolygatással járhatnak és csökkenthetik a természetes gyepek területét a halmokon. Emiatt ilyen esetekben különös körültekintéssel kell eljárni. A kulturális értékekhez kötődő nem őshonos és/vagy invazív fajok betelepítése (például akác, vagy orgonabokrok telepítése) pedig veszélyeztetheti a meglévő biológiai sokféleséget.

Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy ha a helyi közösségek meg és felismerik a kurgánok kulturális értékeit, az jelentős mértékben hozzájárulhat a természeti értékek megőrzéséhez is. Ez az önkéntes „alulról szerveződő megközelítés”, amelyet a történelmi és kulturális örökség iránti tisztelet vezérel, sok esetben hatékonyabb lehet, mint a hivatalos védelmi intézkedések. Eredményeink rávilágítanak a kurgánokhoz kapcsolódó hagyományos kulturális szokások, hagyományok megőrzésének fontosságára, mivel ezáltal köthető össze a halmokon a kulturális és természeti értékek megőrzése. Ezen kapcsolat mélyebb megértése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy megőrizhessük ezeket az évezredes tájelemeket.

Humka Kalvarija (Kálvária-halom, Kanjiža; Szerbia).

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

In the Eurasian steppes, ancient burial mounds called ‘kurgans’ are among the most widespread manmade structures. These sacred sites hold cultural values and often provide safe havens for grassland-related plant species. We established links between kurgans' cultural and natural values through a comprehensive multi-layered evaluation of human and landscape history, cultural attributes, and botanical composition on selected mounds in Hungary, Romania, and Serbia. We evaluated factors that can support or endanger the grasslands on kurgans and assessed whether there are synergies or trade-offs between the presence of cultural and natural values. We found that kurgans act as cultural hotspots in transformed landscapes, and we found the following evidence for the synergies between cultural and natural values: i) Extensive land use and management connected to the cultural functions could considerably contribute to the preservation of grassland specialist plants on the mounds. ii) Over the past three centuries, most grasslands we studied were converted to cropland, but the cultural importance of the kurgans could hinder their destruction through ploughing or construction works. However, we also found that built cultural objects decreased the grassland cover area and supported the establishment and spread of several weedy and invasive species. Consequently, to preserve the valuable biocultural systems, it is essential to focus efforts on the maintenance of the already existing traditional cultural functions and not the establishment of new objects.

Gyeprekonstrukció egykori gátak és csatornák helyén - megjelent új cikkünk a BMC Ecology and Evolution-ben

Legújabb cikkünkben a feltalaj eltávolítással és áthordással végzett gyeprekonstrukció sikerességét elemeztük. A közlemény nemrég jelent meg a BMC Ecology and Evolution c. folyóiratban.

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

A közlemény hivatkozása:

Valkó, O. & Kelemen, A., Kiss, O., Bátori, Z., Kiss, R., Deák, B. (2024): Grassland restoration on linear landscape elements – comparing the effects of topsoil removal and topsoil transfer. BMC Ecology and Evolution 24: 112. https://doi.org/10.1186/s12862-024-02299-y 

Vizsgálatunkban a szikes gyepek helyreállításának két ritkán alkalmazott módszerét hasonlítottuk össze. Egykori vonalas tájsebek eltávolítását követően két módszert alkalmaztak a Kiskunsági Nemzeti Park déli részén: az egykori gátak feltalaját eltávolították és az egykori csatorna szakaszokra vitték át. A vizsgálatban az egykori pozitív és negatív felszínformák elmunkálása utáni vegetációfejlődést vizsgáltuk. A feltalaj eltávolítás gyors és sikeres módszernek bizonyult, a kialakult nyílt felszínen számos specialista halofiton faj, és a szikes élőhelyek egyéb jellemző fajai telepedtek meg. A feltalajjal feltöltött csatorna nyomvonalon kevesebb célfaj és több gyom telepedett meg. Mivel a vizsgált módszereket viszonylag ritkán alkalmazták eddig Magyarországon, eredményeink segíthetik a későbbi ilyen beavatkozások tervezését és kivitelezését.

A képen láthatjuk a kiindulási állapotot (2015-ben): a pozitív felszínformákat (gátak) és a negatív felszínformákat (csatornák); ezeket a tájsebeket 2019-ben szüntették meg. Az alsó sorban pedig a  regenerálódó növényzetet láthatjuk a feltalaj eltávolítás és ráhordás utáni 2. év nyarának végén.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Artificial linear landscape elements, including roads, pipelines, and drainage channels, are main sources of global habitat fragmentation. Restoration of natural habitats on unused linear landscape elements can increase habitat quality and connectivity without interfering with agricultural or industrial development. Despite that topsoil removal and transfer are widely applied methods in restoration projects, up to our knowledge these were previously not compared in the same study system. To address this knowledge gap, we compared spontaneous vegetation recovery after the elimination of positive (embankments) and negative landscape scars (drainage channels) in lowland alkaline landscapes in South Hungary. The novelty of our study is that we compared the fine-scale and landscape-scale results of both methods. At the fine scale, we monitored the spontaneous vegetation development on the created open surfaces in the first, second and fourth year after restoration in 160 permanent plots per year. For characterizing the habitat changes on the landscape scale, we prepared habitat maps and assigned naturalness scores to each patch before and after the restoration activities. Both restoration methods resulted in a rapid vegetation recovery at the fine scale, progressing toward the reference state. In the topsoil removal treatment, a large part of the soil seed bank was removed; therefore, the colonization of the bare surface was a slower process. Seeds of halophytes, including the endemic and protected Suaeda pannonica, were probably present in the deeper soil layers, and these species became established in the restored surfaces, despite being absent in the surrounding vegetation. For restoring vegetation cover, topsoil transfer was a more rapid option; however, vegetation closure and competition by generalist species and weeds hampered the establishment of target species. The removal of the landscape scars by both methods made the sites accessible for grazing. At the landscape scale, the two methods had different effects: there was a slight increase in the habitat naturalness in the topsoil removal site, and a slight decrease in the topsoil transfer site because of weed encroachment. Spreading an upper layer of nutrient-poor soil with low amounts of weed seeds, direct propagule transfer, and targeted grazing regimes could enhance restoration success.