2023. december 18., hétfő

Az ökológusoknak és a kirándulóknak jelentős szerepe van a növényfajok magjainak terjedésében - új cikkünk a Science of the Total Environment-ben

A növényi magok hosszú távú terjedését a magterjesztő vektorok biztosítják, melyek segítségével a terjesztőképletek (diaspórák: magok, termések) hatékonyan terjednek, például a szél (anemochoria), a víz (hydrochoria) és az állatok (epi- és endozoochoria) által. Napjainkban a távolsági terjesztés egyik leghatékonyabb vektorának az embert tekintjük. Hatékonyságunk kulcsa abban rejlik, hogy a globális közlekedés, kereskedelem és turizmus fejlődésével a Föld távoli pontjai között is egyre könnyebben és gyorsabban közlekedünk. Ennek következtében egyedül az ember képes rövid idő alatt hatalmas távolságokra eljutni (akár egyik kontinensről a másikra) és olyan területeket összekapcsolni, amelyek közt másképp nem lenne kontaktus.

A ruházaton keresztüli terjedés (epiantropochoria) az állatok kültakaróján történő terjedésnek (epizoochoria) egy speciális esete, melynek során a magok ruhánkra vagy cipőnkre tapadva képesek terjedni. Ez a terjesztési mód természetvédelmi szempontból igen jelentős lehet. Az eddigi vizsgálatok eredményei alapján közel 500 faj esetében jelezték, hogy képes a ruházattal való terjedésre is. Ezen növények többsége gyom- és inváziós faj, amelyek súlyos természetvédelmi problémákat okoznak, különösen az elszigetelt élőhelyeken.

Az epianthropochoria egy extrém esete :)

Kutatócsoportunk legújabb, Lukács Katalin első szerzőségével megjelent cikkében azokat a lehetséges mechanizmusokat elemeztük, amelyek befolyásolhatják a ruházattal történő magterjesztés kimenetelét. Kutatásunkban 88 önkéntes bevonásával egy nagy ismétlésszámú terepi kísérletet végeztünk, melyhez a mintákat Magyarország, Románia és Csehország területéről gyűjtöttük. A mintagyűjtés során 39 mintavételi alkalommal elkísértük az önkénteseket a terepi munka vagy kirándulás során, és a nap elején minden résztvevő számára biztosítottunk egy új pár zoknit, melyről a nap végén a magokat összegyűjtöttünk. Emellett az önkéntesek cipőjének külsejére- és belsejébe került magokat is összegyűjtöttük (összesen 251 mintát és 2008 részmintát gyűjtöttünk). A kísérlet során feljegyeztük a megtett távolságot, a meglátogatott élőhelyek típusát és az előforduló növényfajokat, valamint a résztvevő önkéntesek ruházatának és cipőjének típusát, hogy megtudjuk, ezek a tényezők hogyan befolyásolják a magok terjedésének esélyét. A terepi kísérletet egy kérdőíves felméréssel egészítettük ki, hogy felmérjük az emberek azon szokásait, amelyek relevánsak lehetnek a vizsgált terjedési folyamatban.

A mintavétel és mintafeldolgozás folyamata.

Eredményeink rámutatnak arra, hogy a ruházattal történő magterjesztés meglepően fontos szerepet játszhat a magok élőhelyek- és régiók közötti terjedésében. A folyamat számos faj terjedését teszi lehetővé: összesen közel 230 növényfaj közel 36 000 magját találtuk meg mintákban. Érdekes módon a legtöbb magot a férfiak és a terepbiológusok terjesztették a gyepi élőhelyek látogatása során. A leginkább hatékonyan terjesztő személyek cipőjén és zokniján alkalmanként több mint 2000 magot találtunk! A ruházat és cipő típusa is jelentősen befolyásolta a terjedési sikert: hosszúnadrágban és zárt magasszárú cipőben jelentősen kevesebb magot terjesztünk, mint rövidnadrág és alacsonyszárú cipő viselésekor.

A vizsgálat eredményei a ruházaton való magterjedés folyamatának komplexitására hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos az emberek megfelelő tájékoztatása a jelenségről, hiszen egyéni döntéseinkkel csökkenteni tudják a gyomnövények és inváziós növényfajok terjedését.


A közlemény hivatkozása:

Lukács, K., Tóth, Á., Kiss, R., Deák, B., Rádai, Z., Tóth, K., Kelemen, A., Bátori, Z., Hábenczyus, A.A., Tölgyesi, C., Miglécz, T., Godó, L., Valkó, O. (2024). The ecological footprint of outdoor activities: Factors affecting human-vectored seed dispersal on clothing. Science of the Total Environment 906: 167675.

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról, ide kattintva.

Az eredményeket ebben a grafikus absztraktban összegeztük:


 

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható

Abstract

In the Anthropocene, humans are among the most abundant long-distance seed dispersal vectors globally, due to our increasing mobility and the growing global population. However, there are several knowledge gaps related to the process of human-vectored dispersal (HVD) on clothing. In a multi-site field experiment covering various habitat types in three countries of Central-Europe, we involved 88 volunteer participants and collected 251 HVD samples and 2008 subsamples from their socks and shoes. We analysed the number of diaspores and species in the samples. Specifically, we studied the effects of site characteristics (variables related to habitat types and season), vector characteristics (activity type, gender, clothing type, shoe type) and plant characteristics (species pool of the visited habitats and plant traits) on the number of diaspores and array of species dispersed. We assessed the habits of people that could be relevant for HVD with a questionnaire survey. A total of 35,935 diaspores of 229 plant taxa were identified from the samples, which indicates a huge potential of HVD in dispersing diaspores across habitats and regions. Most diaspores were recorded in grassland habitats, and more diaspores were dispersed during fieldwork than excursions. Clothing type also played a decisive role: there were more diaspores and species when wearing short-top shoes and short trousers than long ones. Even though our study was carried out mainly in natural or semi-natural habitats, a large number of dispersed species were disturbance-tolerants and weeds and only a few were specialists, suggesting the controversial role of HVD in conservation. At the individual level, people can reduce the number of diaspores through their clothing choices and diaspore removal habits, while providing adequate equipment for staff, operating cleaning stations, and increasing awareness of employees are main ways in which unintended diaspore dispersal can be tackled at the institutional level.

2023. augusztus 25., péntek

Megjelent új könyvünk: Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken

A kunhalmok természeti értékeinek megőrzésével foglalkozó kollégákkal közösen összeállítottunk egy könyvet, ami reményeink szerint hasznos útmutató lehet a halmok természeti értékeinek védelmével, megőrzésével, helyreállításával foglalkozó természetvédelmi kezelőknek, gazdálkodóknak és civil szervezeteknek.

Az Agrárminisztérium és a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány gondozásában megjelent könyv fejezetei és esettanulmányai az alábbi témákat érintik: kunhalmok természeti értékei, tájképi és kulturális jelentősége; a gyepekkel borított halmok természetvédelmi kezelése, gyepi élőhelyek helyreállításának lehetőségei és módszerei halmokon; a halmok szerepe a mezőgazdasági támogatások rendszerében és a halmokkal kapcsolatos fontosabb jogszabályok.

A könyvben számos olyan témakört is részletesen körüljártunk (pl. különféle magkeverékek alkalmazása a gyeprekonstrukcióban és invazív fajok visszaszorítása), amik általánosságban a száraz gyepek kezelésében és helyreállításában is jól hasznosíthatók.

A könyv elektronikus verziója az alábbi linken tölthető le: https://termeszetvedelem.hu/wp-content/uploads/2023/07/khmmt_konyv_elek.pdf

Árgai Z. & Deák B. (szerk.) (2023): Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken – gyepek fenntartása és helyreállítása kurgánokon. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét.

További információ az Agrárminisztérium honlapján: https://termeszetvedelem.hu/khmmt_konyv_megjelenes/

2023. július 27., csütörtök

Kulturális értékek és természetvédelem - megjelent legújabb kurgánokkal kapcsolatos cikkünk a Conservation Biology-ban

Nemrég jelent meg legújabb cikkünk, amelyben egy Eurázsia nyolc országára kiterjedő áttekintést adunk a kurgánok növényzetéről és a halmokhoz kötődő kulturális értékek biodiverzitás megőrző szerepéről.

Deák, B., Bede, Á., Rádai, Z., Dembicz, I., Apostolova, I., Batáry, P., Gallé, R., Tóth, C.A., Dózsai, J., Moysiyenko, I., Sudnik-Wójcikowska, B., Zahwatowicz, M., Nekhrizov, G., Lisetskii, F., Buryak, Z.A., Kis, S., Borza, S., Godó, L., Bragina, T.M., Smelansky, I., Molnár, Á., Bán, M., Báthori, F., Árgay, Z., Dani, J., Kiss, R., Valkó, O. (2023): Contribution of cultural heritage values to steppe conservation on ancient burial mounds of Eurasia. Conservation Biology https://doi.org/10.1111/cobi.14148 

Az ősi sztyeppei sírhalmoknak (kurgánok, kunhalmok) amellett, hogy történelmi örökségünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is nagy jelentőségük van, mivel sok esetben nyújtanak menedéket a sztyeppék élőhelyei és fajai számára. A halmok kis méretük ellenére gyakran igen nagy faji sokféleséget tartanak fenn, még a jelentősen átalakított mezőgazdasági és városiasodott tájakban is. Tanulmányunkban azt tűztük ki célul, hogy felfedjük a halmokon fennmaradó kulturális és természetvédelmi értékek kapcsolatát. A vizsgálatban egy nemzetközi együttműködés keretében összeállított kontinentális léptékű adatbázist használtunk, amely több mint ezer halom adatot tartalmazott (Magyarországtól Mongóliáig vizsgáltuk a halmokat). 

Vizsgálatunk arra mutatott rá, hogy a kunhalmok természetvédelmi értékeinek megőrzésében nagy szerepet játszanak a halmokhoz kötődő kulturális emlékek (például ősi szobrok, középkori határjelek, templomok, keresztek és régi temetők), amelyek fontos értéket képviselnek a helyi közösségek számára. A kulturális értékek védelmével és fenntartása során a helyi közösségek sok esetben egy természetbarát, extenzív gyepkezelést alkalmaznak a halmokon (például évente egyszer kétszer lekaszálják azt) és ráadásul az ilyen halmokon igen ritkán fordul elő az, hogy szántóföldi művelésbe kezdjenek. Ez által közvetve a gyepeket és azok ritka fajainak fennmaradását is biztosítják. Ezt a fajta „védelmet” a helyi közösségek saját akaratukból tartják fenn, emiatt a kedvező természetvédelmi állapot akár hosszú távon, külön beavatkozás nélkül is biztosítható lehet. Ez különösen fontos lehet a sűrűn lakott tájakban, ahol a természetes élőhelyek aránya jelentősen lecsökkent, hiszen ezekben a tájakban a természetvédelmi területek aránya rendkívül kicsi. Ezekben a tájakban a kulturális értékeket hordozó kurgánok sok esetben kis gyepi élőhelyszigetekként vannak jelen a tájban.

A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Készült egy nagyon érdekes ismeretterjesztő írás is a cikkünkről az Anthropocene Magazine-ban, ami ide kattintva olvasható.


Emlékmű és fajgazdag gyep a Debrecen melletti Nagysándor-halmon.

 

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Civilizations, including ancient ones, have shaped the global ecosystems in many ways through a co-evolution of landscapes and humans. However, the cultural legacies of ancient and lost civilizations are rarely considered in the conservation of the Eurasian steppe biome. Here using a dataset containing more than 1,000 data records on localities, land cover, protection status, and cultural values related to ancient steppic burial mounds (so-called ‘kurgans’), we evaluated how these iconic and widespread landmarks can contribute to grassland conservation in the Eurasian steppes, which is one of the most endangered biomes on Earth. Using Bayesian logistic generalized regressions and proportional odds logistic regressions, we aimed to reveal the potential of mounds in preserving grasslands considering landscapes with different levels of land use transformation. We also compared the conservation potential of mounds located inside and outside protected areas and assessed whether the presence of cultural values supports the maintenance of grasslands on them. We revealed that kurgans are of great importance in preserving grasslands in transformed landscapes outside protected areas, where they can act as habitat islands that contribute to habitat conservation and improve habitat connectivity. We found that in addition to the steep slopes that hinder ploughing, the existence of cultural values could almost double the chance of grassland occurrence on kurgans due to the extensive land use related, and the respect of local communities. As the estimated number of steppic mounds is about 600,000 and similar historical features exist in all continents, our results can be upscaled to a global level. Our results also suggest that an integrative socio-ecological approach in conservation might support the positive synergistic effects of conservational, landscape, and cultural values.

2023. július 19., szerda

Magbiológiai konferencia Párizsban

Nemrég rendezték meg az ISSS (International Society for Seed Science) nemzetközi konferenciáját Párizsban, a Sorbonne Egyetemen. Kutatócsoportunkból heten vettünk részt az eseményen, és hét posztert mutattunk be.

 


A következő posztereket mutattuk be a konferencián:

Borza Sándor et al.: Conservation values, ecosystem services, and disservices related to a large iconic bird species

Deák Balázs et al.: Establishment gaps in species-poor grasslands: sowing diverse seed mixtures and small-scale sward disturbance support the colonization of target species

Godó Laura et al.: Owl-mediated diploendozoochorous seed dispersal increases dispersal distance and supports seedling establishment

Kiss Réka et al.: Timing seed-sowing of grasses and forbs can support grassland restoration

Lukács Katalin et al.: Human-vectored seed dispersal: A potential threat to the flora of protected areas

Tóth Ágnes et al.: Vertical distribution of soil seed bank and the ecological importance of deeply buried seeds in alkaline grasslands

Valkó Orsolya et al.: Laundry washing can increase the dispersal efficiency of cloth-dispersed seeds.


A konferencia során ellátogattunk a gyönyörű Vaux le Vicomte kastélyba.

Vadvirágos beporzóbarát sáv Párizs központjában, a Jardines des Plantes-ben.

2023. július 14., péntek

Gyeprekonstrukció útszegélyeken: megjelent új review cikkünk

Legújabb cikkünkben a gyepi élőhelyek restaurációjának egy különleges esetével, az útszegélyekkel foglalkozunk.

A cikk hivatkozása a következő:

Valkó, O., Fekete, R., Molnár V., A., Halassy, M., Deák, B. (2023): Roadside grassland restoration: Challenges and opportunities in the UN decade on ecosystem restoration. Current Opinion in Environmental Science and Health 34:100490. https://doi.org/10.1016/j.coesh.2023.100490

A közlemény szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Miért fontos a gyeprekonstrukció az útszegélyeken? A globális úthálózat több mint 64 millió km hosszú és kiterjedése egyre nő, az útszegélyek a fejlett országok területének közel 1%-át foglalják el. Óriási területekről beszélünk, melyek általában nem alkalmas ipari, mezőgazdasági vagy egyéb hasznosításra, így lehetőséget adhat a természetes élőhelyek helyreállítására és ökológiai folyosók kialakítására. Az utak kezelői számára az az ideális, ha az útszegélyeken egy a termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodott, kis ráfordítással kezelhető, hosszú távon megmaradó növényzet telepíthető meg. Számos biogeográfiai régióban az adott régióban őshonos, szárazságtűrő gyepi fajok számára az útszegélyek megfelelő élőhelyet nyújthatnak, így a megfelelően kivitelezett gyeprekonstrukció természetvédelmi szempontból és az útkezelés szempontjait is figyelembe véve egyaránt ideális megoldás lehet. Cikkünkben e két szempontrendszer közötti szinergiákra, az útszegélyek őshonos fajokkal való gyepesítésének lehetőségeire és korlátaira hívjuk fel a figyelmet. Bemutatjuk az útszegélyek speciális termőhelyi viszonyait és azt, hogy miben különbözik az útszegélyeken végzett gyeprekonstrukció más gyepesítési beavatkozásokhoz képest. Összehasonlítjuk az általánosan alkalmazott kommersz magkeverékekkel illetve az őshonos fajokból álló magkeverékekkel végzett gyepesítés sikerességét, és javaslatokat teszünk a megfelelő növényfajok kiválasztásának szempontjaira, valamint a jövőben vizsgálandó legfontosabb kutatási kérdésekre és megoldandó problémákra.

Tabló az útszegélyekre jellemző termőhelyi viszonyokról és veszélyeztető tényezőkről. A fotókat Molnár V. Attila (A-G), Kis Szabolcs (H) és Fekete Réka (I) készítették.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható

Abstract

Restoring near-natural grasslands on roadsides is an excellent opportunity to support native biodiversity and provide ecosystem services that benefit the safety and functionality of road networks. Although several best practices and case studies are available on biodiversity-friendly roadside revegetation measures, their application is quite scarce, and, in practice, ecological aspects are rarely considered. To restore and preserve diverse and native roadside vegetation, we suggest (1) facilitating discussion, cooperation, and knowledge transfer between ecologists and agencies responsible for roadside vegetation management, (2) prioritizing the use of native plant species in roadside restoration and revegetation, as well as increasing regional capacities for native seed production, (3) supporting the application of biodiversity-friendly management practices of roadside vegetation, and (4) inventorying and conserving remnant semi-natural roadside grasslands.



2023. június 12., hétfő

Kiss Réka elnyerte az MTA Környezetvédelmi Ifjúsági Díját

Az idei évben Kiss Réka volt az MTA Környezetvédelmi Ifjúsági Díj egyik díjazottja. Réka június 12-én vette át a kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémián. Az elismerést a gyeprekonstrukciós módszerek fejlesztésével, tesztelésével és a gyepi növényzet biodiverzitásának növelésével kapcsolatos kutatásaiért kapta, köztük az utóbbi két évben megjelent három elsőszerzős rangos folyóiratcikkéért.

Rékának és a többi díjazottnak is szívből gratulálunk!


A pályázat alapjául szolgáló cikkek listája

Kiss, R., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Rádai, Z., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, Á., Godó, L., Valkó, O. (2022): Co-seeding grasses and forbs supports restoration of species-rich grasslands and improves weed control in ex-arable land. Scientific Reports 12: 21239. https://doi-org/10.1038/s41598-022-25837-4 [IF2021: 4.996] PDF

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Zs., Radócz, Sz., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Švamberková, E., Valkó, O. (2021): Establishment gaps: biodiversity hotspots to support the colonization of target species in species-poor grasslands. Restoration Ecology 29(S1): e13135. doi: 10.1111/rec.13135 [IF2021: 4.181] PDF
 
Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O. (2021): Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species. Journal of Vegetation Science 32: e13051. doi: 10.1111/JVS.13051 [IF2021: 3.389] PDF

2023. június 10., szombat

Gyöngybagoly általi magterjesztés - megjelent legújabb cikkünk a Global Ecology and Conservation-ben

Nemrég jelent meg Godó Laura és Borza Sándor megosztott elsőszerzőségével legújabb cikkünk egy érdekes magterjedési módról a Global Ecology and Conservation c. folyóiratban.

Godó, L. & Borza, S., Valkó, O., Rádai, Z., Deák, B. (2023): Owl-mediated diploendozoochorous seed dispersal increases dispersal distance and supports seedling establishment. Global Ecology and Conservation 45: e02519. https://doi.org/10.1016/j.gecco.2023.e02519  [IF2021: 3.969] 

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Egy nagyon érdekes többszintű diszperziós rendszert vizsgáltunk: gyöngybagoly (Tyto alba) köpeteket elemeztünk, és arra voltunk kíváncsiak, milyen magokat képes ez az éjszakai ragadozómadár terjeszteni azáltal, hogy a magokat közvetlenül elfogyasztó rágcsálókkal táplálkozik. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a bagolyköpetek milyen hatással vannak a csíranövények megtelepedési sikerére.

Legfőbb eredményeinket az alábbi grafikus absztrakt foglalja össze:


A cikk összefoglalója alább olvasható.

Seed dispersal is an essential process contributing to the maintenance of plant populations. Zoochory is a widespread way of plant dispersal in every terrestrial ecosystem that can ensure the long-distance dispersal of seeds. Secondary seed dispersal (SSD) by far-ranging raptors is a special type of zoochory, which might have a role in colonizing new habitats. We used the barn owl (Tyto alba) as model species to test the effectivity and seasonality of SSD in open semi-natural landscapes. We collected 582 pellets from six sites in East-Hungary throughout one year. We identified prey items in the pellets and determined the viable seed content of the pellets by germination experiments. We found that herbivorous Microtus arvalis L. was the most abundant prey item through which most of the seeds spread. Owls dispersed the seeds of generalist and disturbancetolerant plants, indicating the habitat type where small mammals occur abundantly. In another experiment we tested the effect of the pellet material on the seedling survival and found that prey remains enhanced establishment of seedlings. Our study suggests that SSD by barn owl is occasional but important event in long-distance seed dispersal. Since the studied owl species uses several habitat types and has larger mobility than the rodents, the revealed dispersal mechanism can considerably increase seed dispersal distance and seed exchange between habitat types.