2018. december 11., kedd

Konferencia beszámoló az IAVS Bulletin-ben

Nemrég jelent meg az International Association of Vegetation Science elektronikus hírlevelében a 2018 júliusában Montana-ban rendezett konferenciáról írt beszámolónk. A konferencia és a szakmai kirándulás élményeiről már korábban beszámoltunk itt, itt és itt.

Az IAVS Bulletin-ben megjelent beszámoló itt olvasható.

2018. december 2., vasárnap

Újabb kutatásaink a halmok élővilágával kapcsolatban - NKFIH-KH OTKA támogatás

A jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására kiírt NKFIH-KH pályázat támogatásával folytatódnak és tematikájukban bővülnek a halmok élővilágával kapcsolatos vizsgálataim. Az elnyert pályázat címe: "Élőhelyi változók és táji környezet hatása szárazgyepi élőhelyszigetek fajszerveződésére" (KH 130338). 

Korábbi, a magyarországi és eurázsiai halmok növényzetének fajkészletére ható tényezők vizsgálatán alapuló kutatásaink eredményeire alapozva az új kutatások során azt vizsgáljuk, hogy az élőhelyi és táji faktorok hogyan hatnak a halmokon található növényi közösségek funkcionális diverzitására. Szélesítve a taxonok körét, új kutatásainkban már az ízeltlábú közösségekre ható tényezőket is vizsgáljuk. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a tájhasználatban, táji környezetben bekövetkező történelmi időléptékű változások hogyan befolyásolják az élőhelyszigeteken napjainkban élő közösségek funkcionális diverzitását. Vizsgáljuk továbbá, hogy a közelmúltban bekövetkezett földhasználati változások (például a művelés felhagyása) hogyan befolyásolják a kurgánok termőhelyi viszonyait, és ezek a változások milyen hatással vannak a gyepregenerációra. 

A KH típusú pályázatok a megjelenésüket követő két éven belül kiemelkedő idézettséget elért közleményeket díjazzák. Külön gratulálok kollégáimnak, Szabó Szilárdnak és Tóth Edinának, akik szintén támogatást nyertek a fordulóban!

2018. november 20., kedd

Az ember szerepe a növények terjedésében - Előadás a Science Cafe-ban

Holnap Debrecenben, a Fórumban található Libri Könyvesboltban tartok előadást a Debreceni Egyetem Science Cafe nevű tudományos ismeretterjesztő rendezvénysorozata keretében.

A meghívó elérhető itt: https://www.facebook.com/events/348469285903738/

Az ember számos módon változtatja meg környezetét. Mindennapi életünk során – sokszor észrevétlenül – mi magunk is hozzájárulunk a legkülönbözőbb élőlények terjedéséhez. A közlekedés, utazások, sport közben számos növényfaj magjai tapadnak ruháinkra, és észrevétlenül velünk utaznak akár távoli tájak között. Az előadásban az ember magok terjedésében betöltött szerepéről mutatok be számos meghökkentő, a mindennapi életből származó példát.

2018. november 18., vasárnap

Új különszám a közép-európai gyepekről a Tuexenia-ban

Számos magyar szerző közreműködésével megjelent a Eurasian Dry Grassland Group (EDGG) által szervezett „Conservation, management and restoration of semi-natural and natural grasslands in Central Europe” című Tuexenia különszám. A német Florisztikai Társaság (FlorSoz) által kiadott lap különszámában számos, a közép-európai természetes és féltermészetes gyepek megőrzésével, kezelésével, fajgazdagságával foglalkozó írást foglaltunk kötetbe. A különszámban megjelent cikkek hat ország (Bulgária, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Svájc és Ukrajna) 43 szerzőjének munkáját foglalják magukba.

 A különszámban megjelent cikkek open access letölthetők az alábbi linken: http://www.zobodat.at/publikation_volumes.php?id=58602

A különszám szerkesztői: Deák Balázs, Thomas Becker, Steffen Boch és Viktoria Wagner. 

A kötetben számos, közép-európai gyepekkel foglalkozók számára érdekes tanulmány jelent meg.

- Steffen Boch és munkatársai mezofil gyepekben vizsgálta a legelésnek a mohák fajgazdagságára kifejtett hatását.

- Bódis Judit és munkatársai egy érdekes tanulmányt közölt a ritka és veszélyeztetett adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) élőhely preferenciájával kapcsolatban 

- Silvia Bittnerová és munkatársai hegyvidéki élőhelyeken egy gyep-erdő szukcesszió mentén vizsgálta a magbank és vegetáció változásait. 

- Yakiv Didukh és Iulia Vasheniak a podiliai (Ukrajana) gyepek vegetációjáról közölt számos adatot. 

- Molnár V. Attila és munkatársai kimutatták, hogy a Pannon régió ősi temetői refúgiumként szolgálnak a napjainkra veszélyeztetetté vált vetővirág (Sternbergia colchiciflora) számos állományának, valamint vizsgálták a temetőkben alkalmazott kezelések (kaszálás) hatásait a faj populációira. 

- Desislava Sopotlieva és munkatársai a bulgáriai, Natura 2000 területeken kívül eső gyepek természetvédelmi helyzetét mutatta be 

- Szabó Anna és Ruprecht Eszter vizsgálatában rámutatott arra, hogy az erdélyi, Stipa fajok által dominált hegylábi sztyeppi vegetáció helyreállításában nagy szerepet kaphatnak a tartós magbankot képező gyepi fajok

A különszámban megjelent cikkek hivatkozásai

Bittnerová, S., Ujházy, K., Hegedüšová, K., Škodová, I., Ujházyová, M. & Janišová, M. (2018): Soil seed bank and above-ground vegetation changes during grassland succession: Is space-for-time substitution an alternative to re-sampling? Tuexenia 38: 347–370. 

Boch, S., Müller, J., Prati, D. & Fischer, M. (2018): Low-intensity management promotes bryophyte diversity in grasslands. – Tuexenia 38: 311-328. 

Bódis, B., Biró, É., Nagy, T., Takács, A., Molnár, V.A. & Lukács, B.A. (2018): Habitat preferences of the rare lizard-orchid Himantoglossum adriaticum H. Baumann. Tuexenia 38: 329–345. 

Deák, B., Becker, T., Boch, S. & Wagner, V. (2018): Conservation, management and restoration of semi-natural and natural grasslands in Central Europe – Editorial to the 13th EDGG Special Feature. Tuexenia 38: 305–310. 

Didukh, Y.P. & Vasheniak, Y.A. (2018): Vegetation of limestone outcrops in Western and Central Podillia (Ukraine). Tuexenia 38: 419–444. 

Molnár, V.A., Mészáros, A., Csathó, A.I., Balogh, G., Takács, A., Löki, V., Lovas-Kiss, A., Tökölyi, J., Somlyay, L. & Bauer, N. (2018): Distribution and seed production of the rare, dry grassland specialist Sternbergia colchiciflora (Amaryllidaceae) in Pannonian cemeteries. Tuexenia 38: 371–384. 

Sopotlieva, D., Velev, N., Tsvetkova, N., Vassilev, V. & Apostolova, I. (2018): Ecosystem condition assessment of semi-natural grasslands outside the Natura 2000 network in Bulgaria, using vegetation data. Tuexenia 38: 385–404. Szabó, A. & Ruprecht, E. (2018): Restoration possibilities of dry grasslands afforested by pine: the role of seed bank and remnant vegetation. Tuexenia 38: 405–418.

2018. október 29., hétfő

Újra itt az ősz – daruvonulás a Hortobágyon

Bár önmagában a tény, hogy itt az ősz nem igazán lelkesítő, de vannak benne jó dolgok is: nézhetünk daruvonulást a Hortobágyon. A Hortobágy egy fontos állomása a darvak őszi vonulási útvonalának. Hazánk területén elsősorban a Finnországban, a balti államokban és Oroszországban költő állományok vonulnak át. Az idei vonulás különösen érdekes, mert az átvonuló darvak jelentős része Szibériából érkezik. A szibériai darvak ahelyett, hogy délnyugat felé indulánának egy jelentős kerülő beiktatásával Közép-Európa felé veszik az irányt. Az elmúlt években szerencsére jelentősen nőtt a Hortobágyon átvonuló darvak száma, nagyjából 140 000 körüli átvonuló madár volt az elmúlt időszakokban. Az idei év rekordnak számít: hozzávetőleg 160 000 daru van a Hortobágyon.

Az átvonuló egyedek némi hortobágyi pihenő beiktatásával Észak-Afrika felé veszik az irányt. A tavaszi vonulással ellentétben, amikor a darvak csak átsuhannak a Hortobágy felett ősszel hosszabb időt is itt töltenek. A tavaszi sietség teljesen érthető, hiszen ekkor már dolgoznak a hormonok, és nem a pihenésen, hanem sokkal inkább az utódnemzésen jár a darvak esze. Ősszel ezzel ellentétben hosszabb ideig is elidőznek hazánkban. A Hortobágyon éjszakai pihenőhelyük elsősorban a halastavak környékén van, ahonnan reggelente „kihúznak” a környező gyepterületekre és szántókra táplálkozni. A táplálkozóterületekről alkonyattájt szállnak vissza a biztonságot adó vizes élőhelyekre. Alkonyat előtt nem sokkal nyílik alkalom megfigyelni a behúzó darvakat és egy pár fotót készíteni a behúzó csapatokról.
Nappali táplálkozóhely, Nyírőlapos 
Darvakra várva - Angyalhaj Darassán 
Valami kezdődik... 
Pár magányos egyed
Hortobágy Halastó - éjszakázóhely
Az utolsó csapatok egyike, Darassa

2018. október 17., szerda

Magvetéses gyeprekonstrukció: Mikor, hogyan, mit vessünk?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a 2014 óta futó projektünkben. A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú.

A magkeverékek gerincét általában a füvek adják: a gyep mátrixát ezek a fajok alkotják, valamint jelentős szerepük van a gyomosodás megakadályozásában (Deák et al. 2011). A természetvédelmi gyakorlatban általában 20-40 kg/ha mennyiségben javasolják a fűmagok vetését (Deák és Kapocsi 2010). Fontos szempont, hogy ha túl kevés fűmagot vetünk, az gyomosodáshoz, míg a túl sok fűmag vetése egy túl sűrű, a kísérőfajok megtelepedését gátló gyeptakaró kialakulásához, vagyis mikroélőhely limitációhoz vezet. A tájléptékű élőhelyrekonstrukciós projekteknél sokszor nincs lehetőség nagy területen diverz magkeverékek vetésére, mivel sokszor nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű, megfelelő fajösszetételű magkeverék. Ilyen esetben a fűmagkeverékkel vetett területeken a vegetációfejlődés gyors és kiszámítható: néhány évvel a vetés után egy fajszegény, vetett füvek dominálta vegetáció jön létre (Török et al. 2010, Valkó et al. 2016a). Az ilyen fajszegény, zárt gyepekben a rekonstrukció későbbi fázisaiban a kísérőfajok megtelepítése további erőfeszítéseket és többletmunkát igényel (Valkó et al. 2016b, 2018; lásd még egy régebbi bejegyzésünket).

Jelen kísérletünkben egy 20 löszgyepi fajból álló diverz magkeverék, valamint a fűmagok (barázdált csenkesz - Festuca rupicola) vetését kombináltuk. Teszteljük, hogy a kialakult gyepek fajgazdagsága, funkcionális diverzitása, valamint a gyomfajok és vetett fajok aránya hogy változik attól függően, hogy a fűmagvetéssel egyszerre, vagy az azt követő 1., 2. vagy 3. évben vetjük a kétszikű kísérőfajokat. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a vetett kísérőfajok magméretüktől függően hogyan képesek a mikroélőhely limitációval megküzdeni.

Előzetes eredményeink egyértelműen igazolják, hogy a legjobb megoldás az, ha a fűmagvetéssel egy időben vetjük el a kísérőfajok magjait is. Ezekben a parcellákban a legnagyobb a kialakult gyepek diverzitása, itt a legkisebb a gyomosodás mértéke, és itt telepednek meg a legsikeresebben a kísérőfajok. A nagy kiterjedésű, agrártájakkal határolt területeken a helyi adottságok miatt csak aktív módon biztosíthatjuk a gyepi kísérőfajok megtelepedését, mivel azok spontán betelepedése nem biztosított sem a magbankból, sem a magesőből. Az ilyen területeken tehát a fajgazdag gyepek létrehozásához feltétlenül szükség van diverz magkeverékek vetésére. Eredményeink alapján a leginkább költségkímélő és leghatékonyabb módszer ilyen esetben, ha a fűmagvetéssel egy időben, a rekonstrukció elején történik a diverz magkeverék vetése is.

Az alábbiakban az idei őszi felmérés során készített fotókon mutatjuk be a kísérletet.

Ebben a parcellában egyszerre vetettük el a fűmagot és a diverz magkeveréket.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában egy évvel a fűmagvetés után vetettük.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában két évvel a fűmagvetés után vetettük.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában három évvel a fűmagvetés után vetettük.

Hivatkozott irodalom

Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Török, P. Miglécz, T., Ölvedi, T., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. 2011: Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration. Plant Biosystems 145: 730-737.

Deák, B., Kapocsi, I. 2010: Természetvédelmi célú gyepesítés a gyakorlatban: Mennyibe kerül egy hektár gyep? Tájökológiai Lapok 8 (3): 395-409.

Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. 2010: Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812.

Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, S., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24:65-80.

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, K., Tóthmérész, B. 2016a: Abandonment of croplands: problem or chance for grassland restoration? Case studies from Hungary. Ecosystem Health and Sustainability 2(2): e01208.

Valkó O., Deák B., Török P., Kirmer A., Tishew S., Kelemen A., Tóth K., Miglécz T., Radócz Sz., Sonkoly J., Tóth E., Kiss R., Kapocsi I., Tóthmérész B. 2016b: High-diversity sowing in establishment gaps: a promising new tool for enhancing grassland biodiversity. Tuexenia 36: 359-378.

2018. október 7., vasárnap

Filmforgatás

A héten népszerűsítő filmet forgattunk, amiben bemutattuk a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén folyó munkát a terepi mintavételezéstől a mintafeldolgozáson át az eredmények hasznosításáig. A forgatás során volt hortobágyi terepi „akció”, bemutattuk a mindennapi üvegházi tennivalókat, és az ízeltlábú mintavétel csínját-bínját. A film elsődleges célja, hogy a leendő hallgatók számára bemutassuk, hogy mit is csinál egy ökológus, és milyen kutatásokat végzünk a tanszéken. A forgatás során a Médiacentrum Debrecen munkatársaival közösen agyaltuk ki az egyes jeleneteket. Szerintem sikerült egy egészen újszerű és pörgős nézőpontból bemutatni az egyetemi életet. 

A film decemberben készül el. Addig is egy pár werkfotó a forgatásról.