2019. március 24., vasárnap

A Tisza-völgy vegetációja - Új monográfia


Online elérhető a Tiscia monográfia sorozatának legújabb, 12. kötete, ami Körmöczi László és Makra Orsolya szerkesztésében, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének kiadásában jelent meg. A kötet szerzői összesen 34 növénytársulásból származó közel 1500 cönológiai felvétel adatait dolgozták fel és ezzel egy átfogó áttekintést adnak a Tisza-völgy növényzetéről.

A kötet a következő társulás-rendeket tárgyalja

Békalencsés úszóhínárok (Lemnetalia minoris)
Nagyrencehínár (Lemno-Utricularietalia)
Békaszőlőhínárok (Potametalia)
Törpekákások (Nanocyperetalia)
Nádasok (Phragmitetalia)
Mételykórós és virágkákás nádasok (Oenanthetalia aquaticae)
Magaskórósok és kiszáradó láprétek (Molinietalia)
Szikes rétek (Scorzonero-Juncetalia gerardii)
Bokorfüzesek és puhafaligetek (Salicetalia purpureae)
Bükkösök és elegyes mezofil erdők (Fagetalia sylvaticae)
Mészkerülő lombos erdők (Quercetalia roboris)
Láperdők és lápcserjések (Alnetalia glutinosae)

Mi a szikes rétek fejezettel járultunk hozzá a kötethez.

A kötet hivatkozása: Körmöczi, L., Makra, O. (szerk.): Vegetation and Fauna of Tisza River Basin III. Tiscia Monograph Series 12, Szeged, 2019.

Az általunk írt fejezet pedig: Deák, B., Valkó, O., Tóthmérész, B. (2019): VIII. Pannonic saline meadows - Scorzonero-Juncetalia gerardii. pp. 61-90

Szikes rét kora tavasszal a Nyírő-laposon.

2019. március 12., kedd

Élőhelyrestaurációs konferencia Kecskeméten

Múlt hét csütörtökön (2019. március 7.) a „Kiemelten fontos, gyepekhez kötődő állatfajok megőrzése a Pannonrégióban, Magyarországon és Szerbiában” című Interreg-IPA Magyarország –Szerbia pályázat keretében tartották meg a „Leromlott élőhelyek gyepvetéssel történő helyreállítása” című workshopot, melyen a természetvédelmi gyakorlatban dolgozó szakemberek és élőhely-rekonstrukcióval foglalkozó kutatók osztották meg a gyepek helyreállításával kapcsolatos tapasztalataikat. 

A kecskeméti rendezvényen Kelemen András, Kiss Réka és Radócz Szilvia mutatta be a gyepekkel kapcsolatos közös kutatásaink eredményeit. 

A workshopon elhangzott előadások és a hozzájuk kapcsolódó publikációk: 

Kelemen András, Valkó Orsolya, Török Péter, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Tóthmérész Béla: Gyeprekonstrukciók Egyek-Pusztakócs (Hortobágyi Nemzeti Park) térségében. (Kelemen et al. 2014 Biodiversity and Conservation

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Török, P., Miglécz, T., Kelemen, A., Tóth, K., Kirmer, A., Tishew, S., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Godó, L., Körmöczi, Zs., Lukács, K., Tóth, E., Kapocsi, I., Valkó, O. : Törjük meg az egyhangúságot! - Kolonizációs ablakok alkalmazása a gyeprekonstrukcióban. (Valkó et al. 2016 Tuexenia

Radócz, Sz., Valkó, O., Tóthmérész, B., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, K., Sonkoly, J., Kiss, R., Török, P., Deák, B. : Kunhalmok élőhely-rekonstrukciójának eredményei a Hortobágyi Nemzeti Parkban. (Valkó et al. 2018 Nature Conservation


Az előadók csoportképe is mutatja, hogy a konferencia jó hangulatban telt :).


A képen balról jobbra: Kiss Réka, Radócz Szilvia, Kelemen András és Lukács Katalin.

2019. február 20., szerda

Itt a tavasz: magbank mintavétel szikeseken

A héten elkezdődött számunkra a 2019-es terepszezon. Szikes gyepek magbankját vizsgáló projektünk (NKFI KH 126476) célja a talaj paraméterek és a magbank fajösszetétele közötti összefüggések vizsgálata szikes gyepekben, amiről régebbi bejegyzésünkben már beszámoltunk.

A mintavétel során hortobágyi szikeseken gyűjtünk mintákat és vizsgáljuk a talaj magbank fajösszetételét és sűrűségét, valamint a talaj paramétereket (sótartalom, víztartalom, penetrációs ellenállás) a talajfelszíntől a mélyebb rétegek irányába haladva.

Az első mintavételi nap egyik fő konklúziója: a szikes talajokon nagyon nehéz fúrni. De nem lehetetlen :) Az alábbiakban néhány képen mutatjuk be a mintavétel pillanatait.



A minták szegmentálását és csomagolását végző vidám csapat.


Talaj sótartalom mérése.

Idilli hortobágyi csendélet.
Naplementére épp befejeztük az első napra tervezett munkát.

És végül íme néhány videó, ami a szikeseken való magbank mintavétel viszontagságait és az ezek leküzdésére kitalált kreatív 'mintavételi módszereket' mutatja be:



2019. február 7., csütörtök

DEja Vu

Megjelent online a Debreceni Egyetem alumni magazinja, a DEja vu 2018. évi téli kiadása, amelyben egy interjú olvasható a gyepekkel és a természetvédelemmel kapcsolatos kutatásainkról. A riport ide kattintva olvasható, a 20. oldalon kezdődik.

2019. január 14., hétfő

EDGG Photo-story a kurgánokról

Az idei évben megújult az Eurasian Dry Grassland Group egykori bulletin-je és az eurázsiai gyepekről szóló online, open access folyóirattá alakult Palaearctic Grasslands néven.

A folyóiratba az eurázsiai gyepekről várunk cikkeket, mind botanikai mind zoológiai témakörökben, az Eurasian Dry Grassland Group jelenlegi vagy jövőbeni tagjaitól.

A 'klasszikus' cikkek mellett van egy új, érdekes cikk-típusa is a lapnak, amit 'photo-story'-nak neveztek el. Az ilyen cikkekben egy élőhelytípust, érdekes területet, szűkebb témakört vagy akár fajokat lehet bemutatni rövid informatív szöveggel és saját fotókból válogatott illusztrációkkal. A folyóirat mostani számában jelent meg Deák Balázs kurgánokról szóló photo-story-ja, ami ezt az egész Eurázsiában fontos témakört mutatja be a szerző képein keresztül. A cikk itt érhető el, a 17. oldalon.

2018. december 17., hétfő

Könyvajánló

A napokban megjelent a „Természet és történelem - A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében” című könyvem, amely az eurázsiai temetkezési halmok (kurgánok) természeti, kulturális és történelmi értékeivel kapcsolatos ismereteket mutatja be. A könyv számos fejezete saját növényökológiai kutatások eredményein alapul, emellett igyekszem teljes áttekintést adni az eurázsiai sztyeppzónában levő halmokkal kapcsolatos kutatások eredményeiről, egy tágabb földrajzi kontextusba helyezve a kárpát-medencei halmokat. 


A könyv ajánlója alább olvasható

"A kurgánok az Eurázsiában egykor élt ősi civilizációk által épített temetkezési halmok, melyek több ezer éve meghatározó elemei a sztyeppi tájnak. Magyarország szikes- és löszpusztáitól a mongol félsivatagokig több százezer kurgán őrzi egykori építőik emlékét. A halmok egyedülálló módon egyszerre képviselnek kiemelkedő történelmi, kulturális, tájképi és természetvédelmi értékeket. Az értékes régészeti leletek mellett sok esetben az egykor kiterjedt sztyeppek mára eltűnőben lévő fajait is megőrizték még azokban a tájakban is, melyeket az emberi tevékenység az elmúlt évszázadok során jelentősen átalakított. Magyarország szántóföldekkel és településekkel tarkított tájaiban a halmokon fennmaradt gyepek számos olyan sztyeppekre jellemző fajt őriznek, melyek egykor elterjedtek voltak, napjainkra azonban már a kipusztulás szélére sodródtak. A halmok és a halmokon megőrződött gyepi élőhelyek és fajok védelme mind kulturális mind természeti örökségünk megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. 

A könyv célja, hogy a halmok természeti és kulturális örökségével kapcsolatos ismereteket tudományos igényességgel, azonban olvasmányos módon összefoglalja, és felhívja a figyelmet a halmok védelmének fontosságára. A könyv a szerző saját hazai és eurázsiai kutatásai, valamint további hazai és nemzetközi publikációk eredményei alapján nyújt áttekintést a halmok természeti értékeiről, az élővilágukat befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Emellett számos fejezet foglalkozik a halmok keletkezésének történelmével és a hozzájuk kötődő kulturális értékekkel is."

A könyv az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kiadásában jelent meg.

A megjelenést az alábbi pályázatok támogatták:

Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Könyvkiadási Támogatási Pályázat, OTKA PD 115627 pályázat, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17 4-III-DE-160 és ÚNKP-18-4-DE-9 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja.

2018. december 11., kedd

Konferencia beszámoló az IAVS Bulletin-ben

Nemrég jelent meg az International Association of Vegetation Science elektronikus hírlevelében a 2018 júliusában Montana-ban rendezett konferenciáról írt beszámolónk. A konferencia és a szakmai kirándulás élményeiről már korábban beszámoltunk itt, itt és itt.

Az IAVS Bulletin-ben megjelent beszámoló itt olvasható.