Európai városaink ambiciózus természet-helyreállítási célokat érdemelnek – új cikkünk a npj Urban Sustainability folyóiratban

Egy nemzetközi csapatban, Valentin Klaus vezetésével nemrégiben jelent meg egy vélemény cikkünk, amelyben az EU Természet-helyreállítási Rendeletének lehetőségeit vizsgáljuk a városok természetközelibbé és élhetőbbé tételében.

A cikk szabadon elérhető, és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Klaus, V. H., Řehounková, K., Valkó, O., Degtjarenko, P., & Schelfhout, S. (2025). Countries need ambitious urban biodiversity targets under the EU Nature Restoration Law. npj Urban Sustainability, 5(1), 1–4. https://doi.org/10.1038/s42949-025-00218-8

Az Európai Unió új Természet-helyreállítási Rendelete hatalmas lehetőséget jelent a klímaváltozás elleni küzdelemben és az európai biodiverzitás védelmében. Az EU területének több mint 20%-át városok teszik ki, így a városi ökoszisztémák helyreállítása remek alkalom arra, hogy zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb városokat hozzunk létre. Jelenleg azonban a rendelet főként azt méri, hogy mekkora zöldterület található egy városban – de azt nem, hogy ezek a területek mennyire jó természeti állapotúak. Ráadásul azok a városok, amelyek már most is nagy arányban rendelkeznek zöldfelülettel, a rendelet szerint nem feltétlenül kötelesek további lépéseket tenni.

Sok városi zöldterület ugyan esztétikus, de gyakran hiányoznak belőlük az őshonos növény- és állatfajok, valamint azok a természetes elemek, amelyek egy egészséges környezetet támogatnak. A nem megfelelő kezelés, az emberi zavarás, és a környezetszennyezés csökkentheti a városi zöldterületek által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Ez különösen fontos, mivel a városi természet nemcsak az élővilág, hanem az emberek egészsége, jólléte és a hőhullámokkal vagy árvizekkel szembeni védelem szempontjából is létfontosságú.

Fajgazdag, természetes és szép: magasfüvű gyep a Gödöllői Kastélyparkban.

Ezért úgy véljük, hogy az európai városokban még ambiciózusabb természet-helyreállítási célokra van szükség. A zöldterületeknek nemcsak nagy kiterjedésűnek és lombosnak kell lenniük, hanem ökológiailag változatosnak is. Ez magában foglalja az őshonos fajok ültetését, ritka élőhelyek védelmét, a túlzott kaszálás és burkolás elkerülését, valamint olyan elemek, mint holtfa, kőkupacok vagy kistavak beépítését a rovarok és madarak támogatására.

A változás előmozdítása érdekében kilenc kulcsfontosságú lépést javaslunk:

• A biodiverzitást tegyük a várostervezés alapvető részévé – ne csupán díszítőelemként, hanem elengedhetetlen összetevőként kezeljük a természetet.
• Tűzzünk ki ambíciózus célokat az őshonos fajok visszahozására és az ökoszisztémák egészségének helyreállítására.
• A városi biodiverzitás legyen része a nemzeti helyreállítási terveknek, megfelelő monitoringgal és hosszú távú célkitűzésekkel.
• Mutassuk be a városokat, mint a természet-helyreállítás éllovasait, és ismertessük meg a városlakókkal a természetes élőhelyek helyreállításának előnyeit.
• Lássuk el a városokat szakértői támogatással és jól működő gyakorlati példákkal.
• Védjük meg a ritka városi élőhelyeket – az infrastruktúra-fejlesztés vagy a faültetések ne veszélyeztessék azokat a nyílt területeket, amelyek már most is gazdagok őshonos fajokban.
• Segítsük a várostervező szakemberek ökológiai képzését.
• Biztosítsuk a társadalmi igazságosságot – a helyreállítás minden lakót szolgáljon, ne szorítsa ki az alacsonyabb jövedelmű közösségeket.
• Mielőbb mérjük fel a városi biodiverzitás jelenlegi állapotát, és cselekedjünk gyorsan a még meglévő értékek védelme érdekében.

A városoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy hozzájáruljanak a biodiverzitási válság megoldásához. A mezőgazdasági területekkel vagy erdőkkel ellentétben a városi terek általában nem versengenek élelmiszer- vagy faanyagtermeléssel. A természet helyreállítása a városokban hosszú távon nagy előnyökkel járhat – az emberek mentális egészségének javításától kezdve a tisztább levegőn át a turizmus növekedéséig és az egészségügyi kiadások csökkenéséig.

Mindezek fényében a cikkünkben arra buzdítjuk az EU tagállamait, hogy használják ki az új rendelet adta lendületet, és lépjenek túl a „zöld kinézetű” terek létrehozásán. Állítsuk helyre a valóban biodiverz és ellenálló városi ökoszisztémákat – így tehetjük városainkat jobbá mind a természet, mind az emberek számára.

A városi közterületeken látott jó gyakorlatok inspirálhatják az embereket, hogy saját kertjükben is természetközeli élőhelyeket teremtsenek.

Egy égető probléma - A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában

Az elmúlt két évben egy nagyon érdekes és aktuális témán dolgoztunk egy nemzetközi kutatócsoportban, aminek eredményeként megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe (Változó vegetációtüzek: szakpolitikai lehetőségek egy tűztudatos és tűzhöz alkalmazkodó Európa számára) című tanulmánya. A projektben összesen 22 nemzetközi kutató vett részt, a projekt menedzser Thomas Elmqvist volt, a munkacsoport vezetői pedig Valkó Orsolya és Cathelijne Stoof.

Tanulmányunk arra figyelmeztet, hogy a vegetációtüzek Európában is új szintre léptek. A klímaváltozás, a tájhasználat átalakulása és társadalmi tényezők együttesen olyan körülményeket teremtenek, amelyek egyre gyakoribbá és pusztítóbbá teszik a vegetációtüzeket. Ráadásul olyan régiókban is növekszik a kockázat – köztük Közép-Európában–, ahol ez korábban nem igazán volt jellemző. 

A teljes tanulmány itt érhető el: https://easac.eu/projects/details/changing-wildfires-policy-options-for-a-fire-literate-and-fire-adapted-europe 

A témáról részletesen is írtam a Másfélfok portálon, az írás ide kattintva olvasható el

A tanulmány ünnepélyes bemutatójára 2025. május 19-én került sor Brüsszelben - előa.dásokkal és a témához kapcsolódó érdekes panelbeszélgetésekkel a tudomány és a szakpolitika képviselőivel közösen. A bemutató előadásait és panelbeszélgetéseit ezen a videón lehet megtekinteni.

Az EASAC infografikája, ami nagyon jól összefoglalja a tanulmány legfőbb üzeneteit.

Új áttekintő cikkünk a száraz élőhelyek magbankjáról

Megjelent Abdubakir Kushbokov elsőszerzőségével legújabb cikkünk, ami egy áttekintő tanulmány a száraz élőhelyek magbankjáról.

Kushbokov, A., Deák, B., Valkó, O. (2025): Characteristics of soil seed bank in global drylands – A review. Arid Land Research and Management 39: https://doi.org/10.1080/15324982.2025.2467728 

A cikk pdf-je elkérhető a szerzőktől (ide kattintva).

A száraz élőhelyek a Föld jelentős részét foglalják el, és biológiai sokféleségük, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítása tekintetében is egyedülállóak. Az ökoszisztémák biológiai sokféleségének fenntartása és helyreállítása szempontjából a talaj magbank jellemzőinek és helyreállítási potenciáljának megértése kulcsfontosságú. Review cikkünkben a száraz élőhelyek magbankjának jellemzőit tekintettük át, valamint a magbank sűrűségére és összetételére ható legfontosabb tényezőket, köztük a talaj és éghajlati jellemzőket, a fásszárú növényzetet, a topográfiát és a legelés hatásait elemeztük. Cikkünkben rámutattunk, hogy a degradált száraz élőhelyek helyreállításához a talaj magbank bizonyos mértékig hozzájárulhat, azonban számos régióban, valamint erősen degradált és túllegeltetett környezetben a magbank restaurációs potenciálja korlátozott.

A cikkben áttekintett tanulmányok földrajzi elhelyezkedése és az egyes cikkekben elemzett változók.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Drylands, covering 45.4% of the global land area, are vital ecosystems that support 38% of the world’s population and approximately 35% of global biodiversity. However, they face increasing threats from desertification, land degradation, and unsustainable management practices. Soil seed banks (SSBs) play a critical role in vegetation recovery, resilience, and biodiversity conservation in drylands. This review synthesizes evidence from 58 studies to evaluate the effects of grazing, topography, and woody plants on SSB dynamics and restoration potential. Grazing impacts on SSBs are highly variable, ranging from depletion under heavy grazing to enhanced seed density and diversity under moderate grazing or intermediate-term exclusion. Topographical features, such as dune tops and leeward slopes, and shrubs significantly influence SSB density and diversity by creating seed-rich microsites. While passive restoration using SSBs shows promise, especially in sandy grasslands, it is often slower than active interventions and limited by insufficient seed resources in severely degraded areas. The findings highlight the need for tailored grazing management and integrated restoration strategies to optimize the restoration potential of SSBs. Future research should address knowledge gaps related to underrepresented regions, deeper soil layers, long-term processes, and the combined effects of multiple drivers to enhance dryland ecosystem resilience and functionality.

Életkép az üzbegisztáni magbank vizsgálatunk helyszínéről.

A ruhákon terjedő magok sorsa: mi történik a mosógépben? Új cikkünk a Journal of Environmental Management-ben

Megjelent legújabb cikkünk Lukács Katalin elsőszerzőségével a Journal of Environmental Management c. folyóiratban, melyben a növényi magterjedés egy új érdekes módjával foglalkoztunk.

A cikk hivatkozása:

Lukács, K., Kiss, R., Tóth, Á., Godó, L., Deák, B., Valkó, O. (2025): Effects of laundry washing on germination of cloth-dispersed seeds depends on washing intensity not on detergent type. Journal of Environmental Management 375: 124345. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2025.124345

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Kutatásunkban egy egyszerű, hétköznapi folyamatot vizsgáltunk - a mosást. Kicsit furcsának tűnik, hogy az ökológusok miért vizsgálják ezt a folyamatot - de aki elolvassa a cikkünket, láthatja, hogy valójában nagyon érdekes hatással lehet a növényfajok elterjedésére :)

Milyen jelentősége van a ruházatunknak a növényfajok elterjedésében? A nem szándékos, ember által közvetített magterjedés az epizoochória egy speciális formája, amelyben a magok terjesztésének vektorai az emberek, a magok a ruházathoz vagy a lábbelikhez tapadnak különböző szabadtéri tevékenységek során. A növekvő emberi mobilitásnak köszönhetően ily módon napi szinten óriási mennyiségű mag juthat el nagy távolságokra a közvetítésünkkel, potyautasként. Fontos hangsúlyozni, hogy eddig főként gyomnövények és invazív fajok esetében dokumentálták, hogy képesek a ruházaton való terjedésre. Annak ellenére, hogy ez a folyamat a mindennapi élet része, a legtöbb ember nincs tudatában ennek a jelenségnek. Sok esetben az emberek nem fordítanak figyelmet arra, hogy megtisztítsák ruháikat a magvaktól, vagy esetleg észre sem veszik a jelenlétüket. Az észrevétlenül a ruhákon maradó magok pedig gyakran a mosógépekbe kerülnek.

A téma alaposabb vizsgálatára egy nagyszabású csíráztatási kísérletet terveztünk, hogy megértsük, milyen hatással van a mosási hőmérséklet és a különböző mosószerek a kimosott magok csírázóképességére. Mivel korábbi vizsgálatunkban (Valkó et al. 2020 NeoBiota) nem volt szignifikáns hatása a mosószer típusának, most még részletesebben vizsgáltuk ezt a témát, hogy megtudjuk, van-e olyan, a mindennapokban használható mosószer típus, ami képes - csökkenteni a kimosott magok csíraképességét. Mostani kísérletünkben különböző kémiai összetételű mosószereket hasonlítottunk össze, lefedve a háztartásokban használt mosószerek főbb típusait (a természetes mosószerektől kezdve a szintetikus, különböző koncentrációjú felületaktív anyagokat, enzimeket és szappant tartalmazó mosószerekig). Összesen 21 kezelési kombinációval dolgoztunk.

Ezen az ábrán a kísérleti elrendezésünket és a munkafolyamatokat mutatjuk be.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb mag a mindennapi gyakorlatban leginkább alkalmazott mosási kezelések után továbbra is csíraképes marad, és sajnos nincs olyan mosószer típus, aminek használatával csökkenthető lenne a magok túlélése. Egyedül a magas hőmérsékleten való mosás jelenthet megoldást - ez azonban nem minden ruhánál alkalmazható. Mivel a legtöbb ruhával terjedni képes növény gyom, illetve sok köztük az invazív faj is, az eredményeknek fontos következményei vannak az inváziós fajok kezelése szempontjából. Kérdőíves felmérésük szerint a tudatosság növelése különösen fontos a természetvédelmi szakemberek körében, akik a legfontosabb potenciális terjesztők közé tartoznak.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Unintentional human-vectored seed dispersal (HVD) occurs when the seed dispersal vectors are humans, and the seeds are attached to clothing or footwear during various outdoor activities. Since most plant species spread by HVD are invasives or weeds, the process can have globally relevant adverse environmental effects due to the growing global tourism industry. Here we evaluated whether the germination capacity of seeds can be reduced by laundry washing treatments used in households, in order to decrease the chance of unintended dispersal of plant species by clothing. We experimentally tested the effects of seven types of detergents with different chemical composition and three washing intensities in a full factorial design on the germination capacity of 18 plant species. Washing at high intensity (60 0C) significantly decreased the germination capacity in 15 species, probably due to high temperatures and longer exposure times. Washing at low (30 0C) and medium intensities (40 0C) had no effect. Detergent type affected the germination capacity of only three species. The findings underscore the importance of laundry washing in seed dispersal, since the low and medium washing intensities and detergent types that are commonly used in households do not decrease the germination capacity of the cloth-dispersed seeds. We urge addressing the spread of HVD-dispersed seeds through combined biosecurity measures. Self-regulation, such as removing of seeds from clothes and disposing them properly, is crucial. Informing outdoor workers, who play the largest role in HVD, can encourage small behavioural changes to decrease the adverse effects of this process.

The graphical summary of the study in the graphical abstract.