2019. december 22., vasárnap

Különböző marhafajták legelésének hatásai - új cikkünk az Applied Vegetation Science-ben

Megjelent Koncz Nóra elsőszerzőségével új cikkünk, amiben a különböző szarvasmarha fajták legelésének hatásait vizsgáltuk a szikes gyepek és mocsarak növényzetére.

A közlemény szabadon hozzáférhető, ide kattintva letölthető.

Kovácsné Koncz, N., Béri, B., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Valkó, O. (2019): Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands. Applied Vegetation Science doi: 10.1111/avsc.12475 [IF2018: 3.568]
A szürkemarhával legelt területeken volt a legjobb természetességű a szikes élőhelyek növényzete.
A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy mennyiben különbözik a hagyományos tájfajták (esetünkben a magyar szürke szarvasmarha) illetve az intenzív húsmarhák (esetünkben charolais × limousine) legelésének a növényzetre gyakorolt hatása szikes gyepekben és mocsarakban. Mindezidáig nagyon kevés (legjobb tudomásunk szerint egyetlen) vizsgálatban hasonlították össze egyazon állatfaj különböző fajtáit e tekintetben (lásd Pauler et al. (2019) hasonló munkáját). Hipotézisünk az volt, hogy mivel a marhafajták különböznek méretükben, legelői viselkedésükben és legelés-preferenciájukban, eltérő hatással vannak a növényzet természetességére és az egyes funkcionális csoportok arányára.

Mintaterületeink a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Máta és Zám pusztákon voltak. A két vizsgált élőhelytípus a nedves szikes rétek és szikes mocsarak voltak. Három éven keresztül vizsgáltuk az eltérő szarvasmarha legelés növényzetre gyakorolt hatásait az állandó kvadrátjainkban. Eredményeink alapján a marhafajta hatása élőhelyfüggő volt. A szürkemarha legelés nagyobb diverzitást és jobb élőhelyi természetességet tartott fent a mocsarakban, mint az intenzív húsmarha legelése. A szikes réteken a két marhafajta legelésének hatásaiban nem volt ilyen jellegű különbség a vizsgált időléptéken. A mocsarakban az intenzív húsmarha legelése jelentős szárazodást okozott, ami a növényzet ökológiai vízigény értékeinek jelentős csökkenésében is megmutatkozott. Az eredmények alapján a mocsarak kezelésére egyértelműen a szürkemarha a legjobb választás.

Hortobágyi szikes táj.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése