2019. április 8., hétfő

Eurázsiai Kurgán Adatbázis

Az eurázsiai sztyeppek ikonikus történelmi emlékhelyei az ősi temetkezési halmok, a kurgánok. A kurgánok történelmi és kulturális jelentősége mellett kiemelkedő szerepet játszanak természeti értékeink megőrzésében is. Az erősen átalakított tájakban a kurgánok élőhely-szigetekként őrzik az egykor nagy kiterjedésű gyepek utolsó fennmaradt állományait, a kiterjedt sztyeppeken pedig számos olyan gyepi faj populációit tartják fenn, melyek elsősorban a kurgánokhoz kötődnek. 

Filagória-halom

Magyarországi kurgánjain (többek között) előforduló vörös listás növényfajok a kék atracél (Anchusa barrelieri), a macskahere (Phlomis tuberosa) és a piros kígyószisz (Echium russicum). 
A halmok növényzetét és állatvilágát számos – elsősorban emberi eredetű – tényező veszélyezteti. Ilyenek például a beszántás, beépítés, elhordás, az utak jelenléte vagy éppen az idegenhonos inváziós fajok terjeszkedése. Utóbbira jó példa Magyarországon a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és az ördögcérna (Lycium barbatum), melyek igen gyakran telepszenek meg a halmokon, visszaszorítva az őshonos vegetációt. 

A kurgánok természeti és kulturális értékeinek védelme érdekében kiemelkedő fontosságú, hogy naprakész adatokkal rendelkezzünk állapotukról, a kurgánok épségét és élővilágát veszélyeztető folyamatokról. Ezek az információk jó alapot képezhetnek a halmokat fenyegető veszélyek feltérképezéséhez, és egy megalapozott lokális vagy épp regionális léptékű védelmi terv előkészítéséhez. Bár Eurázsia számos országában létezik olyan adatbázis, amely kurgánokkal foglalkozik, ezek általában nem teljesek (sokszor csak egyes szűk régiókra fókuszálnak, vagy csak a nagy és grandiózus halmokat katalogizálják) valamint számos esetben nem érhetők el a helyi lakosság, a természetvédelmi kezelők és kutatók számára. 

Ezért hoztuk létre az „Eurázsiai Kurgán Adatbázist” (http://openbiomaps.org/projects/kurgan), melynek célja olyan adatok gyűjtése és nyilvános adatbázisba rendezése, amely segítségével feltérképezhetjük az eurázsiai kurgánok természeti állapotát és kulturális értékeit. Az adatbázisban olyan alapvető adatokat gyűjtünk, amelyek jól tükrözik a kurgán állapotát (így a természetvédelmi kezelés szempontjából fontos információt adnak), viszont gyűjtésükhöz nem szükségesek hosszas előtanulmányok vagy előkészületek. Az adatbázis nyílt, mindenki számára rendelkezésre áll, amelybe a regisztrált felhasználók feltölthetnek és le is kérdezhetnek adatokat. 

Az adatbázisban kétféle adat rögzítésére van lehetőség. 

- A halmok elhelyezkedését dokumentáló adatok. Ezek a pontok szolgálnak alapként a további adatgyűjtéshez. 

- Halmokkal kapcsolatos részletes adatok. Ezek az adatok segítenek abban, hogy a halmok természetvédelmi és kulturális értékeit felmérhessük, és hogy feltárjuk a halmokat veszélyeztető tényezőket. Ilyen adatok például a kurgánra jellemző felszínborítás, kurgánhoz kötődő kulturális értékek (épületek vagy a kurgánhoz kötődő legendák), veszélyeztető tényezők jelenléte (építmények, fásodottság mértéke) valamint a kurgánhoz kötődő publikációk.

A Nagysándor-halom adatlapja


A feltöltéshez készült egy részletes leírás és készítettünk két videót a használat megkönnyítése érdekében.

Az adatbázis funkciói: 

- Széleskörű, nyílt hozzáférésű adatok gyűjtése és szolgáltatása Eurázsia kurgánjaival kapcsolatban. A kurgánok lokalitásai szabadon megtekinthetők, a részletes adatok azonban csak a regisztrált felhasználók számára jelennek meg (a regisztrációhoz csak egy emailt kell küldeni a debalazs@gmail.com címre). 

- Információt szolgáltat a halmok természetvédelmi kezelésének tervezéséhez. 

- Az ugyanarra a kurgánra vonatkozó megismételt adatközlések segítségével hozzájárul a halmok természetvédelmi helyzetében bekövetkező változások monitoringjához (például a fásszárúak terjeszkedésének detektálása által). 

- Az adatbázis segítségével összegyűjthetők a halmokhoz kötődő kulturális értékek, mondák, történetek. 

- Hozzájárul ahhoz, hogy a helyi közösségek megismerjék a lakóhelyük közelében található történelmi, kulturális és természeti értéket képviselő halmokat.

Ennyi halompontunk van jelenleg Eurázsiából - bíztató kezdet, de van még hova fejlődni :)

És ennyi pontunk van Magyarországról
Az adatbázis további célja, hogy az összegyűlt adatok alapján az eurázsiai kurgánok természetvédelmi helyzetét áttekintő cikkeket alapozzon meg, melyben minden jelentős hozzájárulást adó adatszolgáltató meghívást kap a szerzősséghez (lásd felhasználói feltételek). 

Kérjük, amennyiben szeretnél részt venni az adatgyűjtésben és a későbbiekben az adatok publikálásában küldj egy emailt a debalazs@gmail.com címre és "postafordultával" küldünk egy regisztrációs emailt. 


Az adatbázis hivatkozása:

Deák B. (2019): Eurasian Kurgan Database. doi: 10.18426/10.18426/obm.3mbbectm2bmg

Hálásan köszönöm Bán Miklósnak és Báthori Ferencnek az adatbázis létrehozásával és a folyamatos fejlesztésekkel járó rengeteg munkát! Az adatbázis fejlődéséhez nélkülözhetetlen az adatok feltöltőinek a munkája és hasznos tanácsai. Köszönet Tóth Csaba, Szilágyi Gábor, Bede Ádám, Valkó Orsolya, Godó Laura, Sramkó Gábor, Szabó Gyula és Iva Apostolova az adatbázis fejlesztésével kapcsolatos sokrétű segítségéért.

2019. április 5., péntek

European Geosciences Union General Assembly 2019


Jövő héten Bécsben rendezik meg a European Geosciences Union (EGU) éves konferenciáját. Bár a konferencia a geológusok legnagyobb európai találkozója, mégis bőven tartogat érdekességet az ökológusok számára is. Több száz (!) szekciós multi-diszciplináris mega-konferenciáról van szó, ahol rendszeresen vannak a tüzekkel, ökológiai szemléletű gazdálkodással, városi ökológiával, a távérzékelés ökológiai alkalmazásával és élőhely-kezeléssel foglalkozó szekciók. Emellett a rokon tudományterületek legújabb eredményeit is érdekes meghallgatni a hardcore földrajzos szekciókban. Minden évben hagyományosan április elején, Bécsben rendezik ezt a konferenciát, vagyis a terepszezon előtt egy szép és közeli helyen. Emiatt amikor csak tudunk, részt veszünk az EGU-n, és jó szívvel ajánljuk minden ökológusnak.

Az idei évben négy témát fogunk bemutatni:

Deák, B., Valkó, O., Nagy, D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Mizser, Sz., Nagy, A., Bede, A., Csathó, A.I., Tóthmérész, B.: Biodiversity conservation in transformed landscapes – the role of historical sites in sustaining grassland habitats and species.

Miglécz, T., Donkó, Á., Drexler, D., Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Körmöczi, Zs., Tóthmérész, B.: Biodiversity and organic agriculture – Species rich cover crops in vineyards of Hungary (Tokaj wine region).

Tóthmérész, B., Hüse, B., Szabó, Sz., Deák, B.: Ecological network of green habitat patches:Grassland vegetation in urban habitats

Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóth, J.P., Tóthmérész, B.: Regular burning leads to degradation in species-rich semi-natural grasslands.

2019. március 24., vasárnap

A Tisza-völgy vegetációja - Új monográfia


Online elérhető a Tiscia monográfia sorozatának legújabb, 12. kötete, ami Körmöczi László és Makra Orsolya szerkesztésében, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének kiadásában jelent meg. A kötet szerzői összesen 34 növénytársulásból származó közel 1500 cönológiai felvétel adatait dolgozták fel és ezzel egy átfogó áttekintést adnak a Tisza-völgy növényzetéről.

A kötet a következő társulás-rendeket tárgyalja

Békalencsés úszóhínárok (Lemnetalia minoris)
Nagyrencehínár (Lemno-Utricularietalia)
Békaszőlőhínárok (Potametalia)
Törpekákások (Nanocyperetalia)
Nádasok (Phragmitetalia)
Mételykórós és virágkákás nádasok (Oenanthetalia aquaticae)
Magaskórósok és kiszáradó láprétek (Molinietalia)
Szikes rétek (Scorzonero-Juncetalia gerardii)
Bokorfüzesek és puhafaligetek (Salicetalia purpureae)
Bükkösök és elegyes mezofil erdők (Fagetalia sylvaticae)
Mészkerülő lombos erdők (Quercetalia roboris)
Láperdők és lápcserjések (Alnetalia glutinosae)

Mi a szikes rétek fejezettel járultunk hozzá a kötethez.

A kötet hivatkozása: Körmöczi, L., Makra, O. (szerk.): Vegetation and Fauna of Tisza River Basin III. Tiscia Monograph Series 12, Szeged, 2019.

Az általunk írt fejezet pedig: Deák, B., Valkó, O., Tóthmérész, B. (2019): VIII. Pannonic saline meadows - Scorzonero-Juncetalia gerardii. pp. 61-90

Szikes rét kora tavasszal a Nyírő-laposon.

2019. március 12., kedd

Élőhelyrestaurációs konferencia Kecskeméten

Múlt hét csütörtökön (2019. március 7.) a „Kiemelten fontos, gyepekhez kötődő állatfajok megőrzése a Pannonrégióban, Magyarországon és Szerbiában” című Interreg-IPA Magyarország –Szerbia pályázat keretében tartották meg a „Leromlott élőhelyek gyepvetéssel történő helyreállítása” című workshopot, melyen a természetvédelmi gyakorlatban dolgozó szakemberek és élőhely-rekonstrukcióval foglalkozó kutatók osztották meg a gyepek helyreállításával kapcsolatos tapasztalataikat. 

A kecskeméti rendezvényen Kelemen András, Kiss Réka és Radócz Szilvia mutatta be a gyepekkel kapcsolatos közös kutatásaink eredményeit. 

A workshopon elhangzott előadások és a hozzájuk kapcsolódó publikációk: 

Kelemen András, Valkó Orsolya, Török Péter, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Tóthmérész Béla: Gyeprekonstrukciók Egyek-Pusztakócs (Hortobágyi Nemzeti Park) térségében. (Kelemen et al. 2014 Biodiversity and Conservation) 

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Török, P., Miglécz, T., Kelemen, A., Tóth, K., Kirmer, A., Tishew, S., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Godó, L., Körmöczi, Zs., Lukács, K., Tóth, E., Kapocsi, I., Valkó, O. : Törjük meg az egyhangúságot! - Kolonizációs ablakok alkalmazása a gyeprekonstrukcióban. (Valkó et al. 2016 Tuexenia) 

Radócz, Sz., Valkó, O., Tóthmérész, B., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, K., Sonkoly, J., Kiss, R., Török, P., Deák, B. : Kunhalmok élőhely-rekonstrukciójának eredményei a Hortobágyi Nemzeti Parkban. (Valkó et al. 2018 Nature Conservation) 


Az előadók csoportképe is mutatja, hogy a konferencia jó hangulatban telt :).


A képen balról jobbra: Kiss Réka, Radócz Szilvia, Kelemen András és Lukács Katalin.

2019. február 20., szerda

Itt a tavasz: magbank mintavétel szikeseken

A héten elkezdődött számunkra a 2019-es terepszezon. Szikes gyepek magbankját vizsgáló projektünk (NKFI KH 126476) célja a talaj paraméterek és a magbank fajösszetétele közötti összefüggések vizsgálata szikes gyepekben, amiről régebbi bejegyzésünkben már beszámoltunk.

A mintavétel során hortobágyi szikeseken gyűjtünk mintákat és vizsgáljuk a talaj magbank fajösszetételét és sűrűségét, valamint a talaj paramétereket (sótartalom, víztartalom, penetrációs ellenállás) a talajfelszíntől a mélyebb rétegek irányába haladva.

Az első mintavételi nap egyik fő konklúziója: a szikes talajokon nagyon nehéz fúrni. De nem lehetetlen :) Az alábbiakban néhány képen mutatjuk be a mintavétel pillanatait.



A minták szegmentálását és csomagolását végző vidám csapat.


Talaj sótartalom mérése.

Idilli hortobágyi csendélet.
Naplementére épp befejeztük az első napra tervezett munkát.

És végül íme néhány videó, ami a szikeseken való magbank mintavétel viszontagságait és az ezek leküzdésére kitalált kreatív 'mintavételi módszereket' mutatja be:



2019. február 7., csütörtök

DEja Vu

Megjelent online a Debreceni Egyetem alumni magazinja, a DEja vu 2018. évi téli kiadása, amelyben egy interjú olvasható a gyepekkel és a természetvédelemmel kapcsolatos kutatásainkról. A riport ide kattintva olvasható, a 20. oldalon kezdődik.

2019. január 14., hétfő

EDGG Photo-story a kurgánokról

Az idei évben megújult az Eurasian Dry Grassland Group egykori bulletin-je és az eurázsiai gyepekről szóló online, open access folyóirattá alakult Palaearctic Grasslands néven.

A folyóiratba az eurázsiai gyepekről várunk cikkeket, mind botanikai mind zoológiai témakörökben, az Eurasian Dry Grassland Group jelenlegi vagy jövőbeni tagjaitól.

A 'klasszikus' cikkek mellett van egy új, érdekes cikk-típusa is a lapnak, amit 'photo-story'-nak neveztek el. Az ilyen cikkekben egy élőhelytípust, érdekes területet, szűkebb témakört vagy akár fajokat lehet bemutatni rövid informatív szöveggel és saját fotókból válogatott illusztrációkkal. A folyóirat mostani számában jelent meg Deák Balázs kurgánokról szóló photo-story-ja, ami ezt az egész Eurázsiában fontos témakört mutatja be a szerző képein keresztül. A cikk itt érhető el, a 17. oldalon.