A talajban eltemetett, de még csíraképességüket őrző magvak alkotják a természetes magbankot. Ez a szabad szemmel nem látható, rejtett biodiverzitás kiemelt figyelmet érdemel, hiszen lehetővé teszi a magok csírázását és megtelepedését akár több évvel, vagy évtizeddel a magok elszóródását követően. Ennek ellenére számos a megválaszolatlan kérdés a talaj magbank mennyiségével és összetételével kapcsolatban.
A magbank vizsgálata különösen érdekes olyan élőhelyeken, ahol a szélsőséges termőhelyi körülmények sokáig nem teszik lehetővé a magok csírázását. Ilyenek például az időszakosan kiszáradó vagy éppen erősen sós talajú élőhelyek. Ilyen körülmények között a talajban hosszú távon életképes magvak fontos szerephez juthatnak: egy hosszabb kedvezőtlen időszak után is ki tudnak csírázni. A talaj magbankkal kapcsolatos legnagyobb rekordokat sós talajú élőhelyeken mutatták ki. A rekorder fajok egyike a Spergularia marina nevű budavirág faj, amelynek észak-amerikai sós mocsarakban 350.000 és 1.000.000 mag/m2 sűrűségű magbankját találták (Ungar 1991). Emellett ismeretes, hogy a hazai szikeseken igen gyakori libatopfélék (Chenopodiaceae) és disznóparéj-félék (Amaranthaceae) magjai igen hosszú ideig megőrzik életképességüket. Mindezek alapján a szikesek magbankjának vizsgálata számos érdekességet tartogat magában.
A 2017. decemberében induló Magbank és fajkészlet-szerveződés szerepe a gyepi biodiverzitás fenntartásában című pályázatunkban (NKFI KH 126476) ezen különleges élőhelyek vegetációjának és magbankjának kapcsolatát vizsgáljuk. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a szikesekre jellemző speciális környezeti tényezők (talaj só- és víztartalma és a mikro-topográfia, Deák et al. 2014) hogyan befolyásolják a fajkészlet szerveződést.
A pályázatot az Environmental factors driving vegetation and seed bank diversity in alkali grasslands című, Agriculture, Ecosystems and Environment c. folyóiratban megjelent cikkel (Valkó et al. 2014) nyertem el. A pályázati konstrukció az adott tudományterületen legtöbbet idézett, jelentős nemzetközi hatású folyóiratcikkek szerzőinek kutatómunkáját támogatja. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékéről két kollégánk, Tóthmérész Béla és Simon Edina szintén elnyert KH típusú pályázatot, amihez ezúton is gratulálunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése