2020. május 20., szerda

Városi zöldterületek a városlakók szemszögéből - Új cikkünk a Conservation Letters-ben

A városi zölterületek mindennapi életünk fontos részét képezik. Különösen most, a home office időszakában minden bizonnyal sokunknak hiányzik egy jóleső séta a parkban. Ezt a bejegyzést olvasva gondolatban látogassunk el kedvenc parkunkba, és kicsit gondolkodjunk el a városi zöldfelületek szerepéről a biodiverzitás megőrzésében.

A bejegyzés apropója, hogy most jelent meg az európai városi zöldterületekről szóló cikkünk a Conservation Letters c. folyóiratban:

Fischer, L.K., Neuenkamp L., Lampinen, J., Tuomi, M., Alday, J.G., Cancellieri, L., Casado-Arzuaga, I., Čeplová, N., Cerveró, L., Deák, B., Eriksson, O., Fellowes, M.D.E., Fernández De Manuel, B., Filibeck, G., González-Guzmán, A., Hinojosa, M.B., Kowarik, I., Lampei Bucharová, A., Lumbierres, B., Pons, X., Rodríguez-García, E., Schröder, R., Sperandii, M.G., Unterweger, P., Valkó, O., Vázquez, V., Klaus, V.H. (2020): Public attitudes toward biodiversity‐friendly greenspace management in Europe. Conservation Letters e12718. doi: 10.1111/conl.12718 [IF2018: 7.397]

A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapjáról, ide kattintva.

A vizsgálat ötletgazdái és a cikk fő szerzői, Leonie Fisher, Lena Neuenkamp és Valentin Klaus voltak. Ezúton is köszönjük a vizsgálatra, elemzésre és cikkírásra fordított rengeteg munkájukat és hogy mi is részt vehettünk a kutatásban.


A zöldterületek adják a városok tüdejét, mindennapi életünk szerves részét képezik.

A kutatás során a városlakók zöldterületekről alkotott véleményére voltunk kíváncsiak. Kérdőíves felmérésünket 19 európai városban végeztük, összesen több mint 2000 interjút készítettünk. A vizsgálatot a következő országokban végeztük: Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. 

A felmérés során az volt a célunk, hogy megismerjük a városlakó emberek zöldterületekhez való attitűdjét. Két markánsan eltérő városi gyeptípus állt a kérdések középpontjában: a rendezett és rövidre nyírt pázsit illetve a fajgazdag, de kevéssé rendezett magasfüvű gyep. Először a két élőhelyet ábrázoló fényképeket mutattunk a megkérdezetteknek, és a véleményüket, preferenciáikat kérdeztük a kétféle gyeptípusról. Ezt követően adatot gyűjtöttünk a válaszadók szokásairól (milyen gyakran és milyen célból használják a városi zöldterületeket), elképzeléseiről (véleményük szerint hogy kellene kinéznie a városi zöldterületeknek), illetve arról, ismerik-e a biodiverzitás fogalmát, és ha igen, fontosnak tartják-e a biodiverzitás védelmét.

Eredményeink alapján főleg azok kedvelték a magasfüvű és diverz gyepeket, akik többféle célból is használják a városi zöldterületeket. A biodiverzitás fogalmának ismerete és a biodiverzitás megőrzés iránti elkötelezettség is a magasfüvű gyepek preferenciáját eredményezte. Általánosságban a fiatal válaszadók nagyobb arányban kedvelték a magasfüvű gyepeket. A magasfüvű gyepekkel szembeni ellenérzéseket leginkább a kevéssé rendezett megjelenésük okozta, illetve a válaszadók egy része allergén növényektől, illetve rovarcsípéstől tartott az ilyen területeken.

A vizsgálat egyik fontos eredménye, hogy mindkét gyeptípusnak megvan a szerepe a városi ökoszisztémákban. Környezeti neveléssel, a lakosság tájékoztatásával segíteni lehet a magasfüvű gyepek kedvezőbb megítélését. A két élőhelytípus egymás mellett is megférhet, jó megoldás lehet például a magasfüvű gyep szegélyében egy rövidfüvű pázsitszegély kialakítása. 


Ebben a münsteri parkban egymás mellett látható a két vizsgált élőhelytípus. Te melyiket választanád?

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract

Increasing urbanization worldwide calls for more sustainable urban development. Simultaneously, the global biodiversity crisis accentuates the need of fostering biodiversity within cities. Policies supporting urban nature conservation need to understand people’s acceptance of biodiversity-friendly greenspace management. We surveyed more than 2000 people in 19 European cities about their attitudes towards near-natural urban grassland management in public greenspaces, and related their responses to nine sociocultural parameters. Results reveal that people across Europe can support urban biodiversity, yet within the frames of a generally tidy appearance of public greenery. Younger people and those using greenspaces for a greater variety of activities were more likely to favor biodiversity-friendly greenspace management. Additionally, people who were aware of the meaning of biodiversity and those stating responsibility for biodiversity conservation particularly supported biodiversity-friendly greenspace management. Our results point at explicit measures like environmental education to increase public acceptance of policies that facilitate nature conservation within cities.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése