Kurgánok mint a biodiverzitást őrző szent helyek

 

Mi a közös pont a trópusi vagy mediterrán szent ligetekben, a templomkertekben és a sztyeppei ősi temetkezési halmokban? Ezek az úgynevezett szent helyek a hozzájuk kötődő spirituális, vallási és kulturális értékek miatt sokszor háborítatlan formában őrzik a természetes élőhelyeket, otthont adva számos ritka és védett növény- és állatfajnak. 

A spiritualitás és természet találkozása: Dambulla, Srí Lanka.

 

Az eurázsiai sztyeppei népek ősi temetkezési halmai, a kurgánok is ilyen szent helyek. Ezek a több ezer éves földből épült halmok Magyarországtól Mongóliáig megtalálhatóak a sztyepp és erdőssztyepp régiókban. Számuk hozzávetőlegesen fél millió. Sok kurgán nem csupán kulturális és történelmi értéket képvisel, mivel viszonylagos háborítatlanságuk miatt az ősi sztyeppi élőhelyek őrzői, változatos növény- és állatvilágnak adnak otthon. A kurgánokról mint szent helyekről szól a Sacred Natural Sites Research Newsletter idei első számának Deák Balázs által írt vezércikke.
A Sacred Sites Research Newsletter (SSiReN) évi két alkalommal jelenik meg, a régebbi számok között a szervezet honlapján levő könyvtárban lehet böngészni. A szervezet célja a szent helyekkel kapcsolatos kutatások, és ezen különleges helyek védelmét szolgáló projektek összefogása, és kapcsolat létesítése a kutatók és a társadalom között. Sok érdekes projektről lehet olvasni honlapjukon a világ számos tájáról; az érdeklődők a hírlevélre is fel tudnak iratkozni.

A kurgánokról már sokszor írtunk részletesebben is a blogunkon, például az Eurázsiai Kurgán Adatbázisról (itt és itt), a védett területeken belül és azokon kívül található kurgánok flórájáról és faunájáról (itt), bulgáriai kurgánokról (itt és itt), a kurgánokat veszélyeztető tényezőkről (itt), a kurgánokról írt monográfiáról (itt), kazahsztáni kurgánokról (itt), kurgánokon végzett élőhelyrekonstrukciókról (itt) és a kurgánok biodiverzitás megőrző szerepéről (itt).

Végezetül néhány képen keresztül mutatnám be a kurgánok változatos és érdekes világát.

A legnagyobb halmok akár 10 méternél is magasabbak. A korabeli technológiával egy-egy ilyen monumentális halom építése sok ember akár 500 napi munkájába került. Ezek az impozáns halmok Dél-Bulgáriában találhatók.

Nagy és kis "halmok": az előtérben halmok a Marica-völgyben, a háttérben a Rodope hegység csúcsai.

A kurgánok leginkább a síkvidéki tájakra jellemzőek. Vannak azonban dombvidéki, hegyvidéki halmok is, mint például a képen látható halom-csoport, a bulgáriai Brestovica melletti borvidéken.

Fajgazdag sztyeppi vegetáció egy bulgáriai halmon. A halom környezete szántóföld, ameddig a szem ellát.

A kurgánok kis gyepi élőhelyszigetek a szántóföldek óceánjában.

Fajgazdag löszgyep az ohati Csípő-halom lejtőjén.