2022. június 9., csütörtök

Gyeprekonstrukció a Bombatéren - a terepi felmérésünk ötödik éve

Az egykori katonai gyakorlóterek sokszor kiváló lehetőséget nyújtanak a biodiverzitás megőrzésére, mivel sok szempontból zavartalan körülményeket biztosítanak az élővilág számára. Ilyen különleges terület a Hortobágyi Nemzeti Park területén található egykori Bombázó lőtér is. A Bombatéren a Nemzeti Park egy táji léptékű élőhelyrekonstrukciót végzett, melynek keretében 4000 hektáron végeztek lőszermentesítést és temették be az egykori bomba krátereket. Ez számunkra egy nagyon érdekes és szívünkhöz közel álló kutatáshoz vezetett, melynek során immár öt éve követjük nyomon a rekonstrukció következtében kialakított nagy kiterjedésű szabad talajfelszínek spontán benövényesedésének a folyamatát.

Idén volt a felmérésünk ötödik éve. Jó volt látni, hogy a terület állapota évről évre egyre jobb, a gyomok borítása tavalyhoz képest tovább csökkent, és a növényzet uralkodó fajai a szikes gyepi növényfajok lettek.


A terület madártávlatból, a rekonstrukciót követő harmadik évben (2020-ban).

Életkép a 2020-as felmérésből.

Életkép a 2022-es felmérésből - szemmel láthatóan záródott a növényzet a korábbi évekhez képest.

2022. június 3., péntek

Halmok felmérése a Nagykunságban és a Hortobágyon

A héten tovább folytattuk egyik kedvenc kutatásunkat, az alföldi kurgánok felmérését, most a Nagykunság és a Hortobágy vidékén. A halmokkal kapcsolatos kutatásainkról, publikációinkról ide kattintva lehet részletesebben olvasni.

Bárányüröm (Artemisia pontica) tengerén át jutottunk el az Eperjes-halomhoz, melynek növényzete akácirtást követően regenerálódik.

A szántókkal körülvett Vadas-halom növényzete nagyon szépen őrzi a lösznövényzet maradványát. A képen enyves mécsvirág (Silene viscosa) és osztrák zsálya (Salvia austriaca) látható.

A szántóba ékelt Nagy-Purgány halom.

A beszédes nevű Jaj-halmot már felhagyták a szántóföldi művelésből.

Kun emlékhely a Karcag melletti Kis Hegyesbori halmon.

2022. május 26., csütörtök

Kurgán-felmérés: a terepmunka folytatódik

Az idei évben is folytatjuk az alföldi kurgánok felmérését, ami az egyik kedvenc kutatási témánk. Az ősi sztyeppi népcsoportok által épített temetkezési halmok ugyanis még sok esetben őrzik az ősi szárazgyepi vegetáció maradványait az agrártájakban is. Kutatói blogunkon csokorba szedtük a kurgánokkal kapcsolatos publikációinkat, melyek ide kattintva elérhetőek.

Múlt héten az egyik leggyönyörűbb kurgán-vidéken, Szentes és Szarvas környékén mintavételeztünk, sok nagyon érdekes halmot felmértünk.

Az ikonikus békésszentandrási Gödény-halom: Magyarország legnagyobb kurgánja.

Háttérben a Hék-halom, előtérben teljes virágzásban a ligeti zsálya (Salvia nemorosa).

Csúcs virágzásban a ligeti szarkaláb (Consolida orientalis).

Ősi folyómeder és a partján levő kurgán: szép példa az ember tájformáló tevékenységére.

Ezen a halmon nemrég hagyták fel a szántást, itt a gyep spontán regenerációját vizsgáljuk.

A halomtest sokáig szántva volt, de néhány éve a szántást felhagyták a kurgán egy részén.



2022. május 12., csütörtök

A darvak ökoszisztéma mérnök tevékenysége - új cikkünk a daruszántásokról a Land Degradation and Development-ben

Megjelent legújabb cikkünk, melyben a darvak lenyűgöző ökoszisztéma mérnök tevékenységét vizsgáltuk.

A közlemény hivatkozása:

Valkó, O., Borza, S., Godó, L., Végvári, Z., Deák, B. (2022) Eurasian crane (Grus grus) as ecosystem engineer in grasslands ‒ conservation values, ecosystem services and disservices related to a large iconic bird species. Land Degradation and Development https://doi.org/10.1002/ldr.4314

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról ide kattintva.

Hogyan alakítják át a darvak a gyepi ökoszisztémákat? Mik azok az ökoszisztéma mérnök élőlények? A természetben az élőlények bonyolult és összetett kapcsolatrendszerben állnak egymással, az egy élőhelyen előforduló fajok valamilyen mértékben hatnak egymásra. Vannak azonban olyan élőlények, melyek különösen nagy hatással vannak a velük együttesen előforduló fajokra, ezeket ’ökoszisztéma mérnököknek’ nevezzük. Élettevékenységeik során új élőhelyeket vagy új, strukturálisan és kompozicionálisan új foltokat hoznak létre, melyek életteret biztosítanak számos további élőlénynek. Jól ismert ökoszisztéma mérnökök például a korallok, melyek zátonyai számtalan vízi élőlény számára nyújtanak élőhelyet vagy például a hódok, melyek valódi mérnök tevékenységük révén alapvetően átalakítják a vizes élőhelyeket. A sztyeppi mormoták ökoszisztéma mérnök tevékenységéről pedig már beszámoltunk egy régebbi blogbejegyzésünkben. A madárvilág jól ismert mérnökei a harkályok, melyek odúit az énekesmadarak használják. Gyepi élőhelyeken azonban mindezidáig nem ismertünk példát a madarak jelentős ökoszisztéma átalakító tevékenységére.

Kutatásunkban az európai és magyarországi természetvédelem ikonikus madárfajának, a darunak a gyepi ökoszisztémákra kifejtett hatását vizsgáltuk. A daru világállománya az elmúlt évtizedekben – hála az európai szintű védelmi intézkedéseknek, a vizes élőhelyek helyreállításának, és a daru kiváló alkalmazkodóképességének – örömteli módon jelentősen nő. Az állománynövekedés miatt ezeknek a nagy testű madaraknak a természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatása is egyre nőni fog, emiatt fontos, hogy megértsük, milyen ökológiai szerepet töltenek be a darvak a gyepi élőhelyeken.

Darucsapat.

Magyarország a daruvonulás fontos helyszíne, ősszel akár 100 000-160 000 madár is megfigyelhető az alföldi területeken. A darvak főleg a kukoricatarlókon táplálkoznak, ám sokszor kimennek a gyepekre is, ahol ízeltlábúakkal egészítik ki étrendjüket. A madarak a gyepen ’daruszántásokat’ csinálnak: csőrükkel felvágják a talajt és a növényzetet, miközben talajlakó gerinctelenek után kutatnak - a talajt olyan mértékben felvágják, hogy az a szántásra emlékeztet. A bolygatott területek mérete általában néhány négyzetméter, ám helyenként akár több hektár kiterjedésű daruszántások is előfordulnak. A daruszántások a szikes puszták jellegzetes tájképi elemei, ám mindezidáig nem ismertük a tájban betöltött ökológiai szerepüket.

Daruszántás madártávlatból
 

A Hortobágyi Nemzeti Parkban tíz mintaterületen vetettük össze a daruszántások és a bolygatatlan szikes puszták növényzetét. Jelentős különbséget találtunk a bolygatott foltok és a bolygatatlan gyepek szerkezete között: a daruszántásokon a növényborítás tartósan kisebb volt, mint a bolygatatlan gyepekben. Érdekes módon nem csak a növényzet szerkezetében, hanem a vegetáció fajösszetételében és az ökoszisztéma működésében is jelentős változásokat találtunk. A daruszántásokon hamarabb sarjadt a növényzet, melyet főleg kétszikűek és egyéves növényfajok alkottak. A szikes gyepek domináns fűfaja, a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina) borítása jelentősen csökkent a daruszántásokon. Ezekre a pionír foltokra nagyobb fajgazdagság és a zárt gyepekétől eltérő fajösszetétel volt jellemző. A környező területekhez képest a daruszántásokon jelentősen nagyobb volt a rovarbeporzású növényfajok fajgazdagsága és mennyisége, így a daruszántások fontos táplálékforrást jelenthetnek a beporzó közösségek számára. Emellett a korábban sarjadó üde növényzetük a kora tavaszi, mostanában jellemzően száraz időszakban fontos takarmányforrást jelenthet a legelő állatok számára. Ugyanakkor a késő nyári időszakra a daruszántások növényzetének takarmányértéke jelentősen romlik a környező bolygatatlan gyepekhez képest.

Tavaszi ködvirág (Erophila verna) és darutoll a daruszántáson.

Eredményeink alapján a daruszántások táji szinten is jelentősen megváltoztatják az ökoszisztéma működését, hiszen a táplálkozó darucsapatok új, eltérő szerkezetű és fajösszetételű foltokat hoznak létre. Gyepi madárfajok esetében mindezidáig nem volt ismert hasonló mértékű élőhelyátalakító tevékenység. Különösen érdekes, hogy a madarak ezt a jelentős hatást mindössze néhány hét alatt fejtik ki, és tevékenységük évekre meghatározza a növényzet összetételét és a szerkezetét, ezáltal feltehetően a teljes életközösségre hat.

Életkép a kora tavaszi felmérésről.


A cikk összefoglalója alább olvasható

Abstract

Large bird species, such as cranes are involved in human-wildlife conflicts as they often forage in croplands. The Eurasian crane (Grus grus) is a large iconic bird species, protected across Europe, which, thanks to conservation programs and its ability to utilize croplands for foraging, shows a strongly increasing population trend. This exaggerates the existing conflicts between crop farmers and cranes spilling over to natural habitats, where foraging by large flocks can lead to land degradation. No studies have evaluated the effects of foraging cranes on grasslands, despite these habitats provide important feeding grounds for cranes across their whole range. To fill this knowledge gap, we evaluated the ecosystem engineering effect of foraging Eurasian cranes on the vegetation of dry grasslands in Hungary. We used indicators of vegetation naturalness, forage quality, and floral resource provision to evaluate the ecosystem state from multiple aspects. We sampled 100 quadrats in disturbed patches and 100 in undisturbed grasslands in two seasons and two years (800 observations). Cranes created distinct vegetation patches with different species composition from undisturbed areas. We identified important trade-offs between the positive and negative effects of the foraging activity of cranes on different structural and functional components of the ecosystems. The crane-disturbed earlysuccessional patches increased plant diversity and floral resources but decreased the area of undisturbed grasslands. Although crane-disturbed patches could provide forage for livestock early in the season, the forage quality became poor later in the year. We highlight the importance of monitoring the landscape-level extent of the disturbed areas.