2021. július 21., szerda

Vegetációtüzek Európában: Új összefoglaló cikk

Megjelent a FireLink Cost Action résztvevőinek szerzőségével egy összefoglaló cikk, melyben az európai vegetációtüzek eloszlását és a tüzekkel kapcsolatos legfontosabb kontinensen átívelő kihívásokat mutatjuk be. A cikkben az összefoglaló részek mellett a 31 résztvevő ország kutatói (Magyarországról az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, Kertész Miklós, Valkó Orsolya, Deák Balázs és Aszalós Réka) a vegetációtüzekkel kapcsolatos, az adott országra jellemző trendeket, főbb kutatási irányvonalakat, legfőbb megoldandó problémákat is bemutatják.

A cikk ingyenesen letölthető az Air, Soil and Water Research folyóirat honlapjáról ide kattintva; összefoglalója az alábbiakban olvasható.


 Abstract

Changes in climate, land use, and land management impact the occurrence and severity of wildland fires in many parts of the world. This is particularly evident in Europe, where ongoing changes in land use have strongly modified fire patterns over the last decades. Although satellite data by the European Forest Fire Information System provide large-scale wildland fire statistics across European countries, there is still a crucial need to collect and summarize in-depth local analysis and understanding of the wildland fire condition and associated challenges across Europe. This article aims to provide a general overview of the current wildland fire patterns and challenges as perceived by national representatives, supplemented by national fire statistics (2009–2018) across Europe. For each of the 31 countries included, we present a perspective authored by scientists or practitioners from each respective country, representing a wide range of disciplines and cultural backgrounds. The authors were selected from members of the COST Action “Fire and the Earth System: Science & Society” funded by the European Commission with the aim to share knowledge and improve communication about wildland fire. Where relevant, a brief overview of key studies, particular wildland fire challenges a country is facing, and an overview of notable recent fire events are also presented. Key perceived challenges included (1) the lack of consistent and detailed records for wildland fire events, within and across countries, (2) an increase in wildland fires that pose a risk to properties and human life due to high population densities and sprawl into forested regions, and (3) the view that, irrespective of changes in management, climate change is likely to increase the frequency and impact of wildland fires in the coming decades. Addressing challenge (1) will not only be valuable in advancing national and pan-European wildland fire management strategies, but also in evaluating perceptions (2) and (3) against more robust quantitative evidence.

A cikk hivatkozása

Fernandez-Anez, N., Krasovskiy, A., Müller, M., Vacik, H., Baetens, J., Hukić, E., Kapovic Solomun, M., Atanassova, I., Glushkova, M., Bogunović, I., Fajković, H., Djuma, H., Boustras, G., Adámek, M., Devetter, M., Hrabalikova, M., Huska, D., Martínez Barroso, P., Vaverková. M.D., Zum, D., Jõgiste, K., Metslaid, M., Koster, K., Köster. E., Pumpanen, J., Ribeiro-Kumara, C., Di Prima, S., Pastor, A., Rumpel, C., Seeger, M., Daliakopoulos,, I., Daskalakou, E., Koutroulis, A., Papadopoulou, Maria P., Stampoulidis, K., Xanthopoulos, G., Aszalós, R., Deák, B., Kertész, M., Valkó, O., Finger, D.C., Thorsteinsson, T., TilL, J., Bajocco, S., Gelsomino, A., Minervino Amodio, A., Novara, A., Salvati, L., Telesca, L., Ursino, N., Jansons, A., Kitenberga, M., Stivrins, N., Brazaitis, G., Marozas, V., Cojocaru, O., Gumeniuc, I., Sfecla, V., Imeson, A., Veraverbeke, S., Fjellgaard Mikalsen, R., Koda, E., Osinski, P., Meira Castro, A.C., Nunes, J.P., Oom, D., Vieira, D., Rusu, T., Bojović, S., Djordjevic, D., Popovic, Z., Protic, M., Sakan, S., Glasa, J., Kacikova, D., Lichner, L., Majlingova, A., Vido, J., Ferk, M., Tičar, J., Zorn, M., Zupanc, V., Hinojosa, M.B., Knicker, H., Lucas-Borja, M.E., Pausas, J., Prat-Guitart, N., Ubeda, X., Vilar, L., Destouni, G., Ghajarnia, N., Kalantari, Z., Seifollahi-Aghmiuni, S., Dindaroglu, T., Yakupoglu, T., Smith, T., Doerr, S., Cerda, A. (2021): Current wildland fire patterns and challenges in Europe: A synthesis of national perspectives. Air, Soil and Water Research 14: 1-19. doi: 10.1177/11786221211028185

2021. július 16., péntek

Az európai gyepek varázslatos világa

Nemrég jelent meg egy gazdagon illusztrált kötet 'Life on European Grasslands' címmel a Super-G Team szerkesztésében. A könyv az európai gyepek természeti és kulturális értékeit mutatja be gyönyörű fotókon keresztül.

Mi is küldtünk be fényképeket a könyv alapjául szolgáló fotópályázatra, és néhány képünket beválogatták a könyvbe. Balázs fotója az 'Outdoor Recreation' kategóriában első helyezést ért el :)

A könyv lapozgatásához kedvcsinálóként bemutatjuk a kötetben szereplő fényképeinket.

'Ha jó a társaság, nem kell okostelefon a szórakozáshoz' - Plovdiv tartomány, Bulgária - Deák Balázs 1. díjas fotója az 'Outdoor Recreation' kategóriában

'Virágtenger az agrártájban' - Legyesbénye - Deák Balázs fotója

'Természet és történelem' - Tiszafüred - Deák Balázs fotója

'Idilli táj' - Gyimes - Deák Balázs fotója

'Végtelen, de változatos puszta' - Hortobágyi Nemzeti Park - Valkó Orsolya fotója

'A tavasz első virágai' - Pádis - Valkó Orsolya fotója


2021. július 12., hétfő

A legelő állatok szerepe a gyepi növényfajok terjedésében – Új cikkünk a Journal of Vegetation Science-ben

Nemrég jelent meg Kiss Réka elsőszerzőségével legújabb cikkünk, amiben a legelő állatok vegetációdinamikában betöltött szerepét vizsgáltuk egy kontrollált terepi kísérletben.

A cikk hivatkozása

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O. (2021): Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species. Journal of Vegetation Science 32: e13051. doi: 10.1111/JVS.13051 [IF2020: 2.685]

A cikk szabadon hozzáférhető és ingyenesen letölthető ide kattintva.

A szarvasmarhák nagyon fontos szerepet töltenek be a gyepi vegetációdinamikában.
 
A legelő állatok kulcsszerepet töltenek be a gyepi ökoszisztémák dinamikájában. Mikroélőhelyeket hoznak létre a legelés, taposás és trágyázás révén, illetve epi- és endozoochoria révén fontos szerepük van a gyepi növényfajok propagulumainak terjedésében is. A legelő állatok növényzetre kifejtett hatásait általában együttesen, a fent említett folyamatok eredőjeként vizsgálták. Jelen vizsgálatban a célunk az volt, hogy a szarvasmarhák magterjesztésben betöltött szerepét az egyéb hatásoktól (trágyázás, legelés, taposás) függetlenül teszteljük.

Az alábbi ábra mutatja a mintavételi elrendezésünket. A terepkísérlet során hat fajszegény vetett gyepben kis foltokban (propagulumforrások) 35 fajból álló, diverz magkeveréket vetettünk, mely a területeken őshonos, de a vegetációból hiányzó fajokból állt. Minden területen létrehoztunk egy bekerített (nem legelt) és egy legelt propagulumforrást. A vizsgálat során a forráspopulációk megerősödése után három éven keresztül vizsgáltuk a vetett fajok kiterjedését a fajszegény gyepi mátrixba – ehhez összesen 960 kvadrátból álló állandó transzekteket jelöltünk ki. A legelt propagulumforrásokból a legelő állatoknak volt lehetősége zoochoriával terjeszteni a magokat, míg a bekerített foltokból erre nem volt lehetőség. A transzektek minden egyéb szempontból homogénnek tekinthetőek: hasonló módon voltak legelve, taposva, trágyázva; a legfőbb különbség az volt, hogy a vizsgált vetett fajok képesek voltak-e zoochoriaval terjedni a propagulumforrásokból vagy nem.

A mintavételi elrendezés: szürkével jelöltük a legelt területeket (a teljes vetett gyep és azon belül a legelt propagulumforrás), fehérrel a bekerített propagulumforrást. A propagulum források körüli transzektekben vizsgáltuk a 35 vetett faj megtelepedési sikerét.


Faj- és virággazdag biodiverzitási gócpont: propagulumforrás a fajszegény vetett gyepben.


A vetett fajok fajszámában nem találtunk eltérést a legelt és bekerített propagulumforrások között. A legelés csökkentette ugyan a vetett fajok borítását és virágzási sikerét a propagulumforrásokban, de ennek ellenére a legelt propagulumforrások melletti transzektekben volt nagyobb a fajok megtelepedési sikere. A vetett fajok egyedszáma szignifikánsan csökkent a propagulumforrásoktól távolodva. A legelt propagulumforrásokból zoochoria segítségével kiterjedő vetett fajok nagyobb fajlagos levélfelülettel, kisebb levél szárazanyagtartalommal, alacsonyabb termettel, korábbi virágzási időszakkal rendelkeztek, illetve sikeresebben terjedtek klonálisan és széllel, mint a bekerített propagulumforrásokból kiterjedő fajok. Ezek a jellegösszetételben tapasztalt különbségek rámutatnak arra, hogy a legelő állatok általi magterjesztésnek milyen jelentős szerepe van a vizsgált szárazgyepi közösségekben.

A természetvédelmi szempontból jelentős fajok állományainak védelme érdekében egy fontos csereviszonyra mutattunk rá: bekerítéssel növelhető ugyan a célfajok borítása és virágzási sikere, csökkenthető a biomassza veszteségük, viszont jelentősen csökken az esélyük arra, hogy populációik egyedszámát és térbeli elterjedésüket növeljék. Emellett fontos megemlíteni, hogy hosszú távon a bekerített foltokban jelentős avarfelhalmozódás várható, ami feltehetően a fajgazdagság csökkenéséhez fog vezetni. Mindezeket figyelembe véve a kezelés teljes elhagyása nem feltétlenül szolgálja a célfajok állományainak megőrzését.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract

Aims: We tested the establishment success of grassland species in the presence or absence of zoochory by livestock and identified the traits associated with successful establishment.

Location: Hortobágy National Park, Hungary.

Methods: In six restored species-poor grasslands we established two species-rich 16 m2-sized source plots per site in 2013. One source plot was managed by extensive cattle grazing (’zoochory on’), the other one was fenced and protected from grazers (’zoochory off’). We monitored the vegetation development in the source plots (2014-2018), and the establishment success of sown species (2016-2018) in adjacent dispersal plots in four, 20-m-long strips per source plot; in a total of 960 dispersal plots. We calculated community weighted means of thirteen plant traits related to regeneration and competitive ability. The effect of grazing, year, distance from source plots, grazing:year and grazing:distance interactions on population and trait-dynamics in the source and dispersal plots were analysed with generalized linear mixed-effect models.

Results: Although grazing reduced the cover and flowering success of sown species in the source plots, the number of successful establishment events was higher in dispersal plots next to grazed source plots. The sown species were the most abundant in plots adjacent to source plots, but occurred in all monitored distances. Zoochory favoured perennial plants with high SLA, low LDMC, short stature, light seeds, early flowering period, high clonal index and anemochory index.

Conclusions: We showed that species that can colonize the matrix with and without zoochory have contrasting trait syndromes. In grazing-adapted ecosystems, fencing source populations of target species does not always seem to be a good option. It was a good tool for increasing the cover and flowering success of the sown species in the short run, but it significantly decreased their chance to colonize the surrounding area in the long run.

2021. április 23., péntek

Kontrollált égetés mint természetvédelmi kezelés hatásai és alkalmazhatósága európai gyepekben - Új áttekintő tanulmányunk

Nemrég jelent meg áttekintő tanulmányunk a kontrollált égetés lehetőségeiről és korlátairól az európai gyepek természetvédelmi kezelésében a Current Opinion in Environmental Sustainability and Health c. folyóiratban.

A cikk hivatkozása

Valkó, O. & Deák, B. (2021): Increasing the potential of prescribed burning for the biodiversity conservation of European grasslands. Current Opinion in Environmental Sustainability & Health doi: 10.1016/j.coesh.2021.100268

A közlemény szabadon hozzáférhető, ide kattintva.

Tanulmányunkban összefoglaltuk az európai gyepekben végzett kontrollált égetéses vizsgálatok tanulságait és értékeltük a módszer alkalmazhatóságát a gyepek természetvédelmi kezelésében. A kontrollált égetés (angolul prescribed burning) a tűz konkrét természetvédelmi célból végzett, megtervezett, körültekintően és biztonságosan kivitelezett alkalmazását jelenti. Számos tűzadaptált ökoszisztémában, mint például a dél-amerikai cerrado-ban, a dél-afrikai fynbos vegetációban vagy az észak-amerikai prériken a kontrollált égetés szerves részét képezi a nyílt tájszerkezet és a hozzá kötődő biológiai sokféleség fenntartását célzó természetvédelmi programoknak. Ezzel szemben Európában a kontrollált égetést főleg erdőkben és cserjésekben alkalmazzák. Gyepekben csupán néhány tucatnyi kutatás tesztelte a módszert, és a nagy léptékű természetvédelmi projektekben még ennél is ritkábban alkalmazták. Fontos lenne megismernünk ennek a költség-hatékony kezelési módszernek a potenciális hatásait és alkalmazási lehetőségeit, ugyanis más kontinensekről rendelkezésünkre álló ismeretek alapján a kontrollált égetés számos az európai gyepeket veszélyeztető problémára jelenthet megoldási lehetőséget. Ilyen lehet például a felhagyott vagy éppen túllegeltetett gyepek kezelése, az inváziós fajok elleni védekezés vagy a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése.


Áttekintő tanulmányunkban rámutattunk, hogy jelenlegi tudásunk nem elégséges ahhoz, hogy megítéljük, alkalmazható-e a kontrollált égetés az európai gyepek természetvédelmi kezelésében; a kérdés megválaszolásához a módszer több élőhelytípusban történő, kontrollált, kis léptékű, kísérletes tesztelése szükséges. Az európai gyepekben eddig végzett kontrollált égetéses vizsgálatok nem modellezték egy lehetséges természetvédelmi kezelési tervnek megfelelő égetési rendszer hatásait; helyette vagy évről évre leégették a parcellákat, vagy egyszeri égetés hatásait vizsgálták. Az évente történő égetés nagyon eltér az optimális gyakoriságtól és nem hagy időt a növényzet és állatvilág regenerációjára az egyes tüzek között. Az egyszeri égetést vizsgáló tanulmányok kedvezőbb eredményeket találtak. Itt sokszor érvényesültek a tűz rövid távú pozitív hatásai, mint például az avar mennyiségének csökkenése; azonban a tartósan kedvező természeti állapot fenntartásához egy az adott területhez és ökoszisztémához adaptált komplex kontrollált égetési rendszer kidolgozása lenne szükséges. Fontos lenne megismernünk, hogy az egyes európai gyeptípusokban hány év a tüzek optimális gyakorisága, amely elegendő időt ad az élővilág regenerációja szempontjából. Ennek meghatározásához a kisléptékű kontrollált terepkísérletek, a paleoökológiai kutatások és a tüzekhez kötődő hagyományos ökológia tudás megismerése egyaránt fontos adalékot nyújthat.

Cikkünkben hangsúlyozzuk, hogy számos olyan természetvédelmi probléma van, melyek megoldására a kontrollált égetés nem alkalmas, vagy jelenleg nem tudjuk, hogy alkalmas-e. Emiatt csak olyan esetben jöhet szóba a módszer, ha az égetéssel járó kockázatok minimalizálhatóak és bizonyíthatóan pozitív hatása van a tűznek az adott természetvédelmi probléma megoldására. Az alábbi folyamatábra segítségével szemléltetjük, hogy mik a legfőbb szempontok, kérdések, kutatási irányok és lehetséges döntések, amik a kontrollált égetés európai gyepekben való alkalmazásával kapcsolatban felmerülnek.

Az alábbi kérdéseket érdemes feltenni, ha a kontrollált égetés alkalmazhatóságát szeretnénk értékelni egy adott területen egy konkrét természetvédelmi probléma megoldására. A kérdésekre (Q1-Q4) adott válaszok alapján négy alternatív döntést (D1-D4) hozhatunk arról, vajon adott esetben alkalmas-e a kontrollált égetés egy természetvédelmi probléma megoldására. Feltüntettük a legfőbb jövőbeli kutatási irányokat (R1-R4) amelyek hozzájárulhatnak az eddig megválaszolatlan kérdések megoldásához.

Az alábbiakban olvasható a cikkünk összefoglalója és grafikus absztraktja.

Abstract

Prescribed burning (PB), the planned and controlled application of fire is a well-established tool for biodiversity conservation in a plethora of habitats globally. In European grasslands that are threatened hotspots of biodiversity, PB has the potential to address challenges related to several threats such as abandonment, climate change or invasive species. However, its potential is seldom realized both in experimental and real-world conditions. To increase the potential of PB in the management of European grasslands, we suggest adapting the fire regime concept in future studies and to determine optimal PB regimes based on experimental approaches, paleo-data and the disappearing traditional ecological knowledge. For the evidence-based evaluation of PB applicability, a decision support framework is suggested.
 

2021. április 5., hétfő

Az ember szerepe a magok terjedésében - Elindult a csíráztatási kísérletünk

Egyik kedvenc kutatási témánk az ember általi magterjesztés vizsgálata. Kutatásaink során arra vagyunk kíváncsiak, hogy mindennapi életünk során milyen szerepünk van az őshonos és inváziós növényfajok propagulumainak terjedésében.

Lukács Katalin PhD témája az ember magterjesztő szerepének vizsgálata. Egy terepi vizsgálatsorozatban 2019 és 2020 során önkéntesek - terepbiológusok, kirándulók - bevonásával vizsgáltuk az emberi magterjesztést. Végigkövettük az önkéntesek terepi mozgását és a szabadtéri program végén begyűjtöttük a cipőjükön és zoknijukon maradt magokat. Vizsgálni fogjuk az élőhelyi és táji faktorok, illetve a 'vektorok', vagyis a kísérletben résztvevő önkéntesek tulajdonságainak hatását a terjesztett magok mennyiségére és fajösszetételére. Az első lépés a több mint 35 000 begyűjtött propagulum válogatása és ahol lehetséges, határozása volt. Most, a következő lépésben egy nagy csíráztatásos vizsgálatban a propagulumok életképességét vizsgáljuk, illetve a határozást pontosítjuk. Kata munkáját a Debreceni Egyetem Universitas Alapítványának díjával ismerték el nemrég - gratulálunk az elismeréshez!

A csíráztatási kísérletet most indította el Lukács Katalin, Kiss Réka, Tóth Ágnes és Kelemen András. Kíváncsian várjuk az eredményeket :) Íme néhány életkép a kísérlet elindításának munkafázisairól.











2021. március 16., kedd

Itt a tavasz: Egyhajúvirág felmérés

Végre itt a tavasz, így idén is eljött az egyhajúvirág felmérés ideje. Kutatócsoportunkból idén Kiss Réka, Godó Laura és Lukács Katalin végezték a felmérést.

Kiss Réka NTP pályázatában az egyhajúvirággal (Bulbocodium vernum L.) foglalkozik, mely jelentős mértékben megritkult és veszélyeztetett tavaszi geofiton növényfajunk. Állományainak száma és egyedsűrűsége az intenzív gyűjtés és az élőhelyvesztés miatt jelentősen lecsökkent. A megmaradt, többnyire kis egyedszámú populációk újabb fenyegetéssel néznek szembe, hiszen az éghajlati változások nem kímélik ezt a rövid vegetációs idejű fajt sem. A faj populációdinamikájának vizsgálata és ennek összevetése időjárási paraméterekkel nagymértékben hozzájárul annak megértéséhez, hogy hogyan reagál az egyhajúvirág a változó éghajlati körülményekre. A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak, az előrejelzett éghajlati változások figyelembevételével, a megfelelő fajmegőrzési stratégia kidolgozásához.

Végül pár fotó erről a gyönyörű növényről - Godó Laura képei.





 

2021. február 26., péntek

Az EDGG gyepes különszáma a Hacquetia folyóirat húsz éves jubileumi kötetében

Nemrég jelent meg az Eurasian Dry Grassland Group, vagyis EDGG által szervezett gyepes különszám a Hacquetia c. folyóiratban, Valkó Orsolya, Stephen Venn és Rocco Labadessa szerkesztésében. A különszám címe: Conservation, restoration and biodiversity of Palaearctic grasslands.

A kötet szabadon hozzáférhető és elérhető a folyóirat honlapjáról ide kattintva.

A különszám a Hacquetia folyóirat 20. születésnapját ünneplő kötet része (Šilc & Čarni 2021). A folyóirat a Szlovén Tudományos Akadémia folyóirata. Érdekes lehet a hazai ökológusok számára is, sok botanikai, zoológiai, természetvédelmi szempontból releváns cikket olvashatunk mind a különszám, mind a reguláris kötet hasábjain. Publikációs szempontból vonzóvá teszi a folyóiratot az egyre növekvő Cite Score-ja illetve, hogy ez egy ún. diamond open access folyóirat, így a cikkek szabadon hozzáférhetőek, de sem a szerzők, sem az olvasók nem fizetnek ezért. Ez az egyik legszimpatikusabb kiadói hozzáállás :)

A most megjelent különszám sorban a hatodik EDGG-szervezésű, kimondottan az eurázsiai gyepek biodiverzitására fókuszáló különszám a folyóirat hasábjain. Jelen kötetnek több hazai aktualitása is van, három cikkben is vannak magyar szerzők. A különszámban érdekes cikkeket olvashatunk szlovéniai parlag-szukcesszióról (Čarni et al. 2021), a pannon gyík élőhely igényeiről (Kenyeres et al. 2021), a homokpusztagyepek fajösszetételéről (Penksza et al. 2021), ukrajnai rétsztyeppekről (Lysenko et al. 2021), illetve sztyeppei pók-közösségekről (Polchaninova et al. 2021). Olvashatunk még egy beszámolót az EDGG 2019-2020-as tevékenységeiről (Dengler et al. 2021) illetve egy szerkesztői cikket (Valkó et al. 2021).