Az EASAC vegetációtüzekkel foglalkozó tanulmányának bemutatása Cipruson

2026 január 22-én a Cyprus Institute, a Cyprus Academy of Sciences, Letters and Arts, és a European Academies Science Advisory Council (EASAC) szervezésében egy előadóülésen vettem részt, ahol az EASAC európai vegetációtüzekkel kapcsolatos nemrég megjelent tanulmányát mutattuk be, melynek címe: Changing Wildfires - Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe.

Az előadóülésen bemutattuk a tanulmányunk legfőbb eredményeit, hangsúlyoztuk a tüzek kiváltó okainak megismerését és az ellenük való proaktív védekezés fontosságát, valamint a mediterrán régiót érintő specifikus kihívásokat. Az előadásokat élénk és izgalmas megvitatás és panelbeszélgetés követte, melyben a proaktív védekezésen, és az EU-ban Cipruson létrehozandó Wildfire Hub jelentőségéről volt szó. Köszönet a szervezőknek, amiért lehetővé tették ezt a nagyon fontos, érdekes, és inspiráló rendezvényt!

Az eseményt live stream-en közvetítették, és az előadások és panelbeszélgetés megtekinthető ezen a linken (10:30-tól kezdődően). 

A panelbeszélgetés résztvevői és az esemény absztraktja:

Convenor: Prof. Costas N. Papanicolas, President Emeritus, The Cyprus Institute, Director, Research Unit of Climate Crisis and Sustainable Development; The Cyprus Academy of Sciences, Letters and Arts

Panelists:

Prof. Thomas Elmqvist, Professor, Stockholm Resilience Center, Stockholm University, Sweden and EASAC Environment Director

Dr. Orsolya Valkó, Research Group Leader, HUN-REN Centre for Ecological Research, Hungary

Prof. Efthymis Lekkas, Professor of Dynamic, Tectonic, Applied Geology, and Natural Disaster Management, National and Kapodistrian University of Athens

Mr. Kostakis A. Papageorgiou, Chief Conservator of Forests, Ministry of Agriculture, Rural Development & Environment, Department of Forests

Abstract

“Suppressing fires alone is not sufficient. We need to address the root causes, strengthen efforts to combat climate change, invest in resilient landscapes, and actively engage society in learning to live with fire,” says Dr. Cathelijne Stoof, Co-Chair of EASAC’s Wildfires Working Group.

 

According to the newly published EASAC report Changing Wildfires in Europe, many regions across Europe are experiencing multi-year droughts, significantly increasing the likelihood of extreme wildfire events. On average, wildfires in the European Union currently burn approximately half a million hectares each year—an area roughly equivalent to half the size of Cyprus.

 

The event will examine the escalating wildfire risks across Europe, with a particular focus on the Mediterranean, and assess their implications for Cyprus, the Eastern Mediterranean region, and the proposed European Wildfire Hub. Topics covered will include wildfire risk reduction, prevention strategies, and building fire-resilient societies in Europe, the Eastern Mediterranean, and Cyprus. Experts, policymakers, and stakeholders will convene to explore how EU and regional strategies can transition from reactive fire suppression toward proactive, risk-based land and landscape management. 

Szekció a gyepekről és a pásztorokról az InterAcademy Partnership (IAP) konferencián

A 2025 Triennial Conference and General Assembly ofthe InterAcademy Partnership (IAP) nemzetközi konferenciát Kairóban rendezték, 2025 december 8-11. között, az egyiptomi Academy of Scientific Research and Technology (ASRT) volt a rendezvény házigazdája. Ez egy nagyon érdekes és fontos nemzetközi konferencia, melyet három évente rendeznek meg. Olyan globálisan kiemelkedően fontos témákat vitatnak meg ezeken a konferenciákon, mint például hogy tudja a tudomány segíteni a megfelelő szakpolitikák kialakítását, hogy segíthető a tudományos kiválóság, vagy hogy tudjuk elérni a fenntartható fejlődési célokat. Óriási megtiszteltetés volt, hogy az idei évben az egyik szekciót a gyepeknek és a pásztoroknak szentelték, melynek során kiváló kollegákkal közösen lehetőségünk nyílt bemutatni ezeknek a különleges élőhelyeknek a jelentőségét és az őket fenntartó közösségeket. Egy nagyon érdekes, diverz és dinamikus szekciónk volt, gondolatébresztő panelbeszélgetésekkel. 

Lentebb olvasható a szekciónk programja és előadásai, ill. absztraktja.

Pastoralism and Grasslands: Science and Policy for Regenerative Rangeland Management

Moderator: Thomas Elmqvist, Programme Director EASAC

Rapporteur: Georg Bërveniku-Brunner, Executive Director, EASAC secretariat

Speakers

Gregorio Velasco Gil, Coordinator of the Pastoralist Knowledge Hub, FAO: International Year of Rangelands and Pastoralists 2026

Orsolya Valkó, Scientific advisor, HUN-REN Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, Hungary: Biodiversity conservation of European grasslands: challenges and opportunities

Batgelder Gantuya, Mongolian Academy of Sciences, Mongolia: Rangelands and pastoralists in Asia

Zsolt Molnár, Scientific advisor, HUN-REN Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, Hungary: Transdisciplinary research and knowledge systems: who’s knowledge counts

Abstract

The UN General Assembly has declared 2026 the International Year of Rangelands and Pastoralists (IYRP) to increase worldwide understanding of the value of grasslands and pastoralism for food security, economy, environment and cultural heritage. Semi-natural grasslands are among the most species-rich ecosystems on Earth, offering a unique example of how long-term, low-intensity human activities can enhance biodiversity.

Their ecological value is closely tied to traditional management practices, such as grazing and mowing, which help maintain their open structure and biodiversity. Steppes and other drylands also harbour outstanding biodiversity that is shaped by the herders and the one billion people living in these ecosystems globally. Today, grasslands are rapidly disappearing in many regions of the world, due to climate change in combination with land use changes including abandonment that leads to secondary succession toward shrubs or forests, or, through intensification (use of fertilizers, frequent mowing, or sowing monocultures) causing biodiversity loss. This session will contribute to the aims of the IYRP and through taking a global view of grasslands and focussing on how to bring multiple knowledge systems together at the table to discuss what policy options and actions are available in different regions for reversing current trends.

Nagyon köszönöm az EASAC-nak (European Academies Science Advisory Council) és a szervezőknek, hogy lehetővé tették hogy részt vegyek a konferencián, és mindenkinek nagy köszönet, aki lehetővé tette hogy ez a szekció létrejöjjön.

Gyepi élőhelyszigetek biodiverzitás megőrző szerepe agrártájakban

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásának köszönhetően, az elkövetkező négy évben folytatódnak a kutatásaink, melyek során az vizsgáljuk, hogy a kis kiterjedésű ősi vagy másodlagos gyepeket őrző élőhelyszigetek hogyan járulnak hozzá a gyepi biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásához az intenzíven művelt agrártájakban (projekt címe: “Természetközeli és másodlagos gyepek szerepe az agrobiodiverzitás megőrzésében - lehetőségek és veszélyek”; PI: Deák Balázs).

 

Bár a mezőgazdasági tájak elsődleges szerepe az élelmiszertermelés, kiemelkedő jelentőségük van a biológiai sokféleség megőrzésében is. A szántóföldek közé ékelődő gyepek és művelésből felhagyott regenerálódó területek nagy szerepet játszanak az agrobiodiverzitás és a hozzá kötődő ökoszisztéma funkciók fenntartásában. Ezeket az élőhelyeket azonban a gyomok és fásszárúak megtelepedése, valamint a táji szintű élőhelyvesztés is veszélyezteti. Kutatásunkban ezen veszélyeztető tényezőknek a gyepi fajokra és élőhelyekre kifejtett hatásait vizsgáljuk, figyelembe véve az élőhelyi és a táji szintű tényezőket, mint például a talaj jellemzőit, a mikroklímát, és a tájhasználatot. A vizsgálatainkat elsősorban olyan kunhalmokon végezzük, amelyek be lettek vonva a területalapú támogatások rendszerébe és jól dokumentált „előtörténettel” rendelkeznek.

Fő kutatási kérdéseink a következők:

(i) Milyen tényezők befolyásolják a gyomok megtelepedését a művelésből felhagyott szántók helyén regenerálódó gyepekben? Képesek-e a változatos fajösszetételű gyomközösségek elősegíteni a gyepi fajok megtelepedését és elnyomni a mezőgazdasági termelést akadályozó káros gyomokat?

(ii) Mi történik a gyepi fajokkal abban az esetben, ha fásszárú fajok telepednek meg az élőhelyeken? Mennyire képesek ezek az élőhelyek a regenerációra, ha a fásszárú növényzetet eltávolítják?

(iii) Hogyan változik a kisméretű, szigetszerű gyepterületek biológiai sokfélesége az idő múlásával, és milyen intézkedésekkel lehet megakadályozni a fajok eltűnését?

A tudományos ismeretek bővítésén túlmenően, a mögöttes ökológiai folyamatok megértése által eredményeink hozzájárulnak a táji szintű természetvédelmi és élőhelyhelyreállítási célok megvalósításához, segítik az agrár-környezetvédelmi támogatások hatékonyabbá tételét és támogatják egy fenntartható gazdálkodási rendszer kiépítését.

A négy éves kutatási projekt 2026 január 1-jén indul.

A tüzek szerepe a közép-európai ökoszisztémákban - konferencia Decinben

Múlt héten rendezték meg 'Fire in Central European Ecosystems' címmel az első, közép-európai tüzekkel foglalkozó szakmai konferenciát Decinben, Csehországban. A konferencia előadások az erdő- és gyeptüzek következményeivel, a tűz utáni regenerációval és a kontrollált égetés természetvédelmi lehetőségeivel foglalkoztak. Az esemény apropóját az adta, hogy 2022 júliusában egy óriási erdőtűz keletkezett Bohemian Switzerland Nemzeti Parkban, ahol 1200 hektárnyi terület égett le. Sok előadás a tüzet követő regenerációról és az egyes élőlénycsoportok válaszairól szólt, és a szakmai kiránduláson élőben is meg tudtuk nézni a leégett területeket. Nagyon érdekes és tanulságos konferencia volt, remek előadásokkal - nagyon jó volt látni, hogy egyre többen foglalkoznak a tüzek ökológiájával Közép-Európában is!

A konferencián két előadást tartottunk:

Deák, B., Süveges, K., Gőri, Sz., Kapocsi, I., Valkó, O. (2025): The legacy of wildfires: Grassland vegetation recovery in burned grasslands and differently managed firebreaks.

Valkó, O, Stoof, C, Akala, T, Arianoutsou, M, Arsava, K, Ascoli, D, Bengtsson, J, Castro, R, Engelbrecht, J, Fra Paleo, U, Granström, A, Ibisch, P, Kalabokidis, K, Kandárová, H, Marinšek, A, Knottnerus, A, Metallinou, M, Müller, M, Oliviera, T, Pereira, J, Plieninger, T, Palaiologou, P, Pulido Diaz, J, Saražin, J, Stoyanov, T, Thacker, FN, van der Werf, G, Zerefos, C., Elmqvist, T. (2025): Living with Fire: Policy Recommendations from the EASAC Report on Changing Wildfires in Europe. (keynote talk)

Nagy köszönet a szervezőknek a csodás konferenciáért és kirándulásért!

A nyírfák már több méter magasra megnőttek egyes 2022-ben leégett területeken.

Leégett tapló.

A leégett területen az élet utat tört magának.

A terepi program során picit esős volt az idő...

A konferenciát Decin-ben, a gyönyörű várban tartották.

A várba vezető útvonal.

Kilátás a várból a sörfőzdére.

Az előadóterem is gyönyörű volt.

Ősi halmok, modern menedékek: a művelésből kivett halmok szerepe a ritka gyomok megőrzésében

Szomorú, de közismert tény az, hogy az elmúlt évszázadok során a mezőgazdasági területek terjeszkedése világszerte a természetes élőhelyek és a hozzájuk kötődő fajok jelentős mértékű visszaszorulásához vezetett. Kevésbé ismert azonban, hogy az elmúlt évtizedek intenzifikációja sok, hagyományosan a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó gyomnövényfaj eltűnéséhez is vezetett. Ezek a gyomfajok korábban igen elterjedek voltak az extenzíven művelt szántóföldeken, parlagokon és hagyományosan használt legelőkön, de mára sokuk veszélybe került és megritkult.

Visszaszorulásuk több okra is visszavezethető: a táj szerkezetének változása (nagyparcellás művelés), a talajművelési rendszerek megváltozása (például a szántás módjának és időzítésének változása), a vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata, a parlagon hagyott területek eltűnése, valamint a legelők felhagyása vagy épp túllegeltetése. Fontos megjegyezni, hogy a ritka gyomnövények nem veszélyeztetik a terméshozamot, éppen ellenkezőleg, hozzájárulnak az agrár-biodiverzitáshoz és értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Megőrzésük ezért mind a természetvédelem, mind közvetve a mezőgazdasági termelés szempontjából is fontos.

Korábbi terepi tapasztalataink alapján úgy találtuk, hogy a ritka gyomnövények számára a kunhalmok, kurgánok alkalmas menedéket tudnak nyújtani, még akkor is, ha a környező tájat intenzíven művelik. A jelenséget egy három évig tartó terepi felméréssorozat segítségével vizsgáltuk. Kelet-Magyarországon, mintegy 21 500 km²-es területen végzett intenzív terepi felmérésünk során megpróbáltuk meghatározni, hogy mely élőhelyi- és táji szintű tényezők (például földrajzi elhelyezkedés, kunhalom területe, talaj tulajdonságai, növényzet kora és a környező táj diverzitása) befolyásolják a ritka gyomok előfordulását és fajgazdagságát. A vizsgálat során összesen 216 halom növényzetét mértük fel. A halmok közül 24-et ősi gyepek borítottak, 192 területen pedig másodlagos, spontán regenerálódó gyepek voltak. A regenerálódó gyepek kora 1 és 144 év közötti volt.

A felmért halmokon összesen 38 olyan gyomnövényfajt jegyeztünk fel, amelyek az elmúlt évtizedekben váltak ritkává/veszélyeztetté a Tiszántúlon. A ritka gyomok között volt 15 vörös listás és két védett faj is. A ritka gyomok a halmok több mint felén (50,9%) fordultak elő, ami azt mutatja, hogy ezek a kis, felhagyott földterületek is fontos menedéket nyújthatnak a szántóföldeken, parlagokon és a legelőkön korábban gyakori fajok számára.

Eredményeink azt mutatják, hogy a ritka gyomok előfordulását számos ökológiai tényező befolyásolja. A környezeti heterogenitás – amely a halmokon a topográfiai változatosságához kapcsolódik – volt a legfontosabb tényező, ami befolyásolta a ritka gyomok megtelepedésének valószínűségét (vagyis, hogy az adott halmon előfordultak-e ritka gyomok). A ritka gyomok fajgazdagsága is lényegesen nagyobb volt a magasabb, így topográfiailag is változatosabb halmokon. Észak felé haladva a ritka fajok fajgazdagsága csökkent, ami annak köszönhető, hogy számos ritka szántóföldi gyom mediterrán eredetű, így jobban kötődik a melegebb és szárazabb területekhez. A nagy mésztartalmú talajokon a ritka gyomok fajszáma nagyobb volt, mint a savanyúbb talajokon. A talaj nagy foszfortartalma viszont negatív hatással volt a ritka gyomok fajgazdagságára, valószínűleg azért, mert a tápanyagban gazdag talajokon nagyobb a fajok közötti kompetíció (és a ritka gyomok kifejezetten rossz kompetíciós képességgel bírnak). A fajgazdagabb növényzetű halmokon több ritka gyomfajt találtunk. Ennek oka, hogy a fajgazdag közösségekben a fajok közötti versengés szintje kisebb, így a ritka fajok jobban fenn tudnak maradni.

Érdekes módon azt találtuk, hogy a kisebb halmok több ritka gyom számára nyújtottak menedéket, mint a nagyobb halmok. Első pillantásra ez egy ellentmondásos eredmény, hiszen például a gyepi specialista fajok esetében a nagyobb élőhelyen nagyobb fajgazdagság figyelhető meg, mivel a nagyobb területeken nagyobb a zavartalan „magterület” aránya is. Ugyanakkor, mivel a ritka gyomok fennmaradásához szükséges egy bizonyos mértékű zavarás jelenléte, a kis területű halmokon a nagy kerület:terület arány és a kis magterület jelenléte kifejezetten előnyös a számukra. Ahogyan azt korábbi tanulmányunkban megállapítottuk, a halmokon élő, talajbolygatást végző emlősök (például a vörös rókák) jelenléte szintén hozzájárulhat egyes zavarást igénylő növényfaj fennmaradásához, amelyeknek nyílt talajfelszínekre van szükségük a megtelepedéshez.

Összefoglalva, eredményeink rámutatnak arra, hogy halmokon található kis, szigetszerű, ősi vagy regenerálódó gyeppel borított termelésből kivont területek fontos szerepet játszanak a ritka gyomok populációnak fenntartásában. Itt (is) fontos hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a halmokon történő mezőgazdasági művelés felhagyását Magyarországon jelentős mértékben támogatja a gazdálkodók által önkéntesen igénybe vehető területalapú támogatási rendszer. A felhagyások következtében a halmokon kialakuló növényzet jelentősen hozzájárul az agrártájak biodiverzitásának növeléséhez oly módon, hogy az a mezőgazdasági termelést nem akadályozza.

A teljes tanulmány, amely az Agriculture, Ecosystems & Environment című folyóiratban jelent meg, további betekintést nyújt a ritka gyomok rejtelmeibe.

A cikk hivatkozása:

Deák, B., Bede-Fazekas, Á., Süveges, K., Tölgyesi, Cs., Kelemen, A., Bede, Á., Borza, S., Godó, L., Valkó, O. (2025): Ancient mounds, modern refuges: Out-of-production sites on kurgans support rare weeds in agricultural landscapes. Agriculture, Ecosystems & Environment, 394: 109902.

A cikk szabadon hozzáférhető ide kattintva: 

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0167880925004347

A kunhalmok a gyógynövények és a hozzájuk kötődő fitokémiai diverzitás őrzői a mezőgazdasági tájakban

Megjelent legújabb cikkünk a Plants, People, Planet című folyóiratban, melyben azt vizsgáltuk, hogy a kunhalmok milyen szerepet játszanak a gyógynövényfajok és azok kémiai sokféleségének megőrzésében az európai mezőgazdasági tájakban.

Az Alföldön található kurgánokat, amelyeket a több ezer évvel ezelőtt itt élt sztyeppei nomád kultúrák építettek, eredetileg fajgazdag szárazgyepek borították. Ezek a gyepek szerencsés esetben a mai napig is fennmaradtak és sok régióban a mezőgazdasági tájak egyik legfajgazdagabb gyepi élőhelyeit képviselik. Más halmok nem voltak ilyen szerencsés helyzetben, őket sok esetben beszántották és évtizedekig, vagy évszázadokig szántóföldként hasznosították őket. A területalapú mezőgazdasági támogatási rendszernek köszönhetően azonban az elmúlt évtized során sok esetben felhagyták a korábban szántott halmok művelését, és elkezdődhetett rajtuk a természetes vegetáció megtelepedése. Tekintettel a halmok nagy fajgazdagságára, potenciálisan megfelelő élőhelyként szolgálhatnak számos gyógynövényfaj számára is, azonban a halmokkal kapcsolatban ezt az ökoszisztéma-funkciót eddig még nem vizsgálták.

Kutatásunk során 166 magyarországi kurgánt mértük fel. Azt vizsgáltuk, hogy a halmoknak milyen szerepe van a gyógynövények és az általuk termelt gyógyhatású vegyületek megőrzésében. A felmérés során a halmokon több mint 160 gyógynövényfajt találtunk, amelyek közül számos gyepekhez kötődő faj kifejezetten ritkának mondható mezőgazdasági területeken. Fontos kiemelni, hogy azt is, hogy a kurgánok nemcsak a gyógynövények sokféleségét tartják fenn, hanem a hozzájuk kötődő gyógyhatású fitokémiai vegyületek (másodlagos metabolitok) széles spektrumát is.

(a) Ősi gyep (b) idős parlag és (c) fiatal parlag mezőgazdasági területeken található halmokon; A halmokon gyakori gyógynövény fajok: (d) mezei cickafark (Achillea collina), (e) közönséges szikipozdor (Podospermum canum), (f) nagy bakszakáll (Tragopogon dubius), (g) tejoltó galaj (Galium verum), (h) négyélű füzike (Epilobium tetragonum) (fényképek: Deák Balázs: a, b, c, d; Lengyel Attila: e, f, g, h).

A felmért halmokon előforduló gyógynövényekben összesen 33 másodlagos metabolit-csoport volt jelen, amelyek közül 23 kifejezetten a gyepi gyógynövényfajokhoz kötődik. Ezek a vegyületek lehetővé teszik a növények számára, hogy túléljék a szárazságot, a kártevőket és az UV-sugárzást – melyek hatása egyre erősödik az éghajlatváltozás és az intenzív földhasználat miatt. Eredményeink azt mutatták, hogy az egyes metabolitok megléte szoros összefüggésben áll az a gyepek korával, valamint az élőhely számos tulajdonságával, de a táji faktorok is hatással vannak rájuk.

Így például az idősebb regenerálódó gyepi növényzettel borított halmokon jellemzően sok iridoidokat és diterpéneket termelő faj fordult elő. Ennek oka az, hogy a későbbi szukcessziós fázisokban, amikor sok magasra növő gyomnövény eltűnik a vegetációból (és így csökken az árnyékoló hatásuk is), a halmon található gyógynövényekre egyre nagyobb hatással van a megnövekedett besugárzás, ami ezeknek a vegyületeknek a termelődését indukálja. A szántóföldekkel körülvett halmokon található gyógynövények sok esetben termelnek olyan metabolitokat (például alkaloidokat, szaponinokat és növényi szteroidokat), amelyek mérgező hatásuk miatt meggátolják azt, hogy a rágcsálók elfogyasszák őket. Ez a természetes védekezési mechanizmus nem csak a halom növényzetét védheti meg a mezőgazdasági kártevőktől, de a környező mezőgazdasági kultúrákra is kifejtheti védő hatását.

Bár a törvény által védett kurgánokon nem engedélyezett a növények gyűjtése, a gyepekkel borított halmokban rejlő potenciál fontos lehet a természetvédelem, az ökológiai restauráció és a környezeti nevelés számára is. Emellett természetes magforrásként segíthetik a gyógynövénypopulációk helyreállítását az ember által jelentősen átformált tájakon.

A cikk hivatkozása:

Engel, R., Valkó, O, Lengyel, A., Bede, Á, Deák, B. (2025): Small grassland patches are hotspots for medicinal plants and associated phytochemical diversity in European agricultural landscapes. Plants People Planet DOI: 10.1002/ppp3.70074

A cikk szabadon hozzáférhető ide kattintva: https://nph.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ppp3.70074

Kunhalmos nap a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban

Nagy örömünkre idén hosszú idő után újra eljutottunk a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborba :) Ez a csodás tábor idén volt 51 éves, és nagyon sok hazai ökológus és természetvédő itt ismerte meg először az alföldi táj szépségét, változatosságát - köztük én is még több mint húsz évvel ezelőtt :) Idén végre újra eljutottunk a Farkasszigeti táborba, sajnos csak egy napra - de így is nagyon jó élmény volt. A kunhalmos napon először Deák Balázs tartott egy átfogó előadást a halmok természeti és kulturális örökségéről, utána pedig a táborral Nádudvar melletti halmokhoz látogattunk el. Az idei aszályos időjárás (és az előző évek aszályai) nyomot hagytak a növényzetben, sajnos mostanra a legtöbb évelő gyepi faj is elszáradt, és a halmokon a 2017-es felméréseinkhez képest többszörösére nőtt az útszéli bogáncs (Carduus acanthoides) tömege.

Útban a Tök-halom felé.

A fajok keresése nagyon hatékony volt a sok lelkes résztvevőnek hála :)

A Tök-halmot 2012-ben vonták ki a szántóföldi művelésből. Mostanra - nagy örömünkre - a környező magesőből megtelepedett rajta a védett sáfrányos imola (Centaurea solstitialis) néhány példánya.

Útban a szintén szántóföldi művelésből kivont Hegyes-halomra.

Messziről is szép tájelem a Hegyes-halom a sárga fűtengerben.

Nagyon köszönjük a tábor szervezőinek, Csiha Sárának és Tóth Csabának a kedves vendéglátást, és reméljük legközelebb is találkozunk :)