Zólyomi Bálintné Barna Piroska Díj idei díjazottjai

Március 14-én adták át a magyar terepi vegetációökológiai kutatóinak rangos elismerését, a Zólyomi Bálintné Barna Piroska díjat a Magyar Tudományos Akadémián. Az idei év díjazottjai: Deák Balázs, Takács Attila és Tölgyesi Csaba. Mindhármuknak szívből gratulálunk!

A díjazottak: Takács Attila, Deák Balázs, Tölgyesi Csaba

Beporzó-barát városok – a beporzó rovarok támogatásának lehetőségei települési környezetben

Megjelent Kovács-Hostyánszki Anikó szerkesztésében egy tudományos ismeretterjesztő kiadványunk Beporzó-barát városok – a beporzó rovarok támogatásának lehetőségei települési környezetben címmel. A kiadvány szerzői: Kovács-Hostyánszki Anikó, Aszalós Réka, Batáry Péter, Deák Balázs, Máté András, Halassy Melinda, Török Edina, Török Katalin és Valkó Orsolya. A kiadvány a települési környezetben kínálkozó lehetőségeket veszi számba, melyek a beporzók védelmét, a beporzás fenntartását segíthetik.

A kiadvány elektronikus verziója szabadon hozzáférhető és letölthető, az Ökológiai Kutatóközpont honlapjáról, ahol bővebben is lehet olvasni a kiadványról, ide kattintva.

 

A környezeti változatosság szerepe a dolinák növényzetének kialakításában - Új cikkünk a Science of the Total Environment-ben

Megjelent Bátori Zoltán elsőszerzőségével legújabb cikkünk, melyben a környezeti heterogenitás és biodiverzitás kapcsolatait vizsgáltuk bükki töbrökben.

A cikk hivatkozása:

Bátori, Z., Valkó, O., Vojtkó, A., Tölgyesi, C., Farkas, T., Frei, K., Hábenczyus, A.A., Tóth, Á., Li, G., Rádai, Z., Dulai, S., Barta, K., Erdős, L., Deák, B. (2023): Environmental heterogeneity increases the conservation value of small natural features in karst landscapes. Science of the Total Environment 872: 162120. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2023.162120  [IF2021: 10.753]

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

A Bátori Zoltán által vezetett kutatás során 2021 nyarán a Bükkben, a Nagy-Mező töbreiben végeztünk botanikai felméréseket. Fantasztikus élmény volt ezen a gyönyörű helyen, elképesztően fajgazdag élőhelyeken és kiváló társaságban végezni a felméréseket :) 

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a töbrök növényzete hogyan változik a különböző talaj-paraméterekkel és mikroklíma viszonyokkal rendelkező mikro-élőhelyeken, így az északi-, keleti-, déli- és nyugati kitettségű lejtőkön, valamint a töbör aljában a környező sík referencia gyepekhez képest. Eredményeink alapján kis területen is jelentős környezeti változatosság jellemzi a töbröket, aminek következtében a különböző mikroélőhelyeken különböző élőhelyigényű növényfajok tudnak előfordulni, ezáltal a töbrök igazi biodiverzitási gócpontoknak tekinthetőek a tájban. Hasonló funkciót töltenek be alföldi tájainkon a kunhalmok - ezeken az élőhelyeken is hasonló érdekes összefüggések vannak a környezeti heterogenitás és biodiverzitás között (erről a témáról ebben a bejegyzésben írtunk).

Abstract

Local biodiversity hotspots are often located within regions where extreme and variable environmental – e.g., climatic and soil – conditions occur. These areas are conservation priorities. Although environmental heterogeneity is recognised as an important determinant of biodiversity, studies focusing on the effects of multiple environmental heterogeneity components in the same ecosystem are scarce. Here we investigate how topography and related microclimatic variables and soil properties may influence the biodiversity and conservation value of karst landscapes. Karst landscapes of the world contain millions of dolines (i.e. bowl- or funnel-shaped depressions) that may function as ‘small natural features’ with a disproportionately large role in maintaining biodiversity relative to their size. We assessed the diversity of microclimates, soils and vegetation and their relationships in six microhabitats (south-facing slopes, east-facing slopes, west-facing slopes, north-facing slopes and bottoms of dolines, and the adjacent plateau) for nine large dolines in a grassland ecosystem. Although there were remarkable differences among the conservation value of these microhabitats (e.g., representation of different species groups, presence of ‘climate relicts’), each microhabitat had an important role in maintaining species that are rare or absent in other microhabitats in the landscape. We found that the studied dolines exhibited highly variable environmental conditions and promoted a high diversity of vegetation types with unique species composition, contributing to the topographic, climatic, soil, vegetation and land cover heterogeneity of karst landscapes. Therefore, our findings highlight that dolines may function as local biodiversity hotspots and have a crucial conservation importance. As dolines are widespread topographic features in many karst landscapes throughout the world, our results could be directly applied to other regions as well. An integrated approach is urgently needed to provide guidelines for landscape management, promoting the retention of the microhabitat diversity of small natural features for species vulnerable to climate change and/or various disturbances.

EASAC tanulmány a megújuló mezőgazdaságról - bemutató és panelbeszélgetés Brüsszelben

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), 'Regenerative Agriculture in Europe - A critical analysis of contributions to the European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies' nemrég jelent meg. A tanulmány elérhető és letölthető az EASAC weboldaláról, ide kattintva. Egy korábbi blogbejegyzésben részletesen is írtam a tanulmány készítéséről, a legfőbb eredményekről és tapasztalatokról (a bejegyzés ide kattintva olvasható).

Múlt héten a témakörben egy bemutatót és panelbeszélgetést szerveztek Brüsszelben, az Európai Parlament könyvtárában. Thomas Elmqvist és én bemutattuk a tanulmány legfőbb eredményeit, majd a bemutatót egy élénk és gondolatébresztő panelbeszélgetés követte. A másfél órás eseményről készült videófelvétel itt érhető el.

 

A földikutyák mint ökoszisztéma mérnökök - új cikkünk a PeerJ-ben

Nemrég jelent meg legújabb cikkünk a PeerJ című folyóiratban, melyben a földikutyák ökoszisztéma mérnök tevékenységét vizsgáltuk.

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról ide kattintva. Külön érdekesség, hogy a folyóirat honlapján a bírálati folyamat is transzparensen nyomon követhető, olvasható a teljes peer review history (ide kattintva).

Valkó, O., Kelemen, A., Kiss, O., Deák, B. (2022): Patch and matrix characteristics determine the outcome of ecosystem engineering by mole rats in dry grasslands. PeerJ 10: e14582. https://doi-org/10.7717/peerj.14582 [IF2021: 3.061]

A földikutyák rejtett, földalatti életmódú állatok, akik látványos módon alakítják az élőhelyük természeti képét. Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, milyen hatással van a homoki gyepek növényzetére a földikutyák földalatti járatrendszere és a felszínen látható túrások, tekinthetők-e a földikutyák ökoszisztéma mérnököknek? A kutatás során összehasonlítottuk a földikutya túrások növényzetét a bolygatatlan homoki gyepi növényzettel négy magyarországi homoki gyepi állományban. Eredményeink alapján a négyből három területen jelentős különbséget találtunk a túrások és a gyep növényzetének fajösszetétele között. Viszont ha a különböző területeket együtt elemeztük, akkor a területek közötti fajösszetételbeli különbségek jelentősebbek voltak a földikutyatúrások hatásánál. Ez az eredmény arra utal, hogy a földikutyáknak főként lokális léptékben van jelentős hatásuk a fajösszetételre és a fajok megtelepedési dinamikájára. A földikutya túrásokon jelentősen kisebb volt a növényzet borítása, valamint az évelő füvek mennyisége, ezzel párhuzamosan nagyobb volt a növényzet fajgazdagsága, mint a bolygatatlan gyepekben. A különbségek a környező gyep növényzetének záródásával egyre nőttek. Az eredményeink arra utalnak, hogy a földikutya túrások fontos megtelepedési lehetőséget kínálnak a gyepi kísérőfajoknak, olyan nyílt foltokat, ahol a földfelszíni és földalatti kompetíció mértéke kisebb mint a bolygatatlan gyepekben. A fokozottan védett földikutyák védelme így nem csak fajvédelmi szempontból kiemelten fontos, hanem a növényközösség dinamikáját fenntartó ökoszisztéma mérnök élőlények védelme szempontjából is.

 

Fokozottan védett magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) nő a fokozottan védett erdélyi földikutya (Nannospalax (leucodon) transsylvanicus) túrásán.

 

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Background: Burrowing mammals are important ecosystem engineers, especially in open ecosystems where they create patches that differ from the surrounding matrix in their structure or ecosystem functions.

Methods: We evaluated the fine-scale effects of a subterranean ecosystem engineer, the Lesser blind mole rat on the vegetation composition of sandy dry grasslands in Hungary. In this model system we tested whether the characteristics of the patch (mound size) and the matrix (total vegetation cover in the undisturbed grassland) influence the structural and functional contrasts between the mounds and the undisturbed grasslands. We sampled the vegetation of 80 mounds and 80 undisturbed grassland plots in four sites, where we recorded the total vegetation cover, and the occurrence and cover of each vascular plant species. We used two proxies to characterise the patches (mounds) and the matrix (undisturbed grassland): we measured the perimeter of the mounds and estimated the total vegetation cover of the undisturbed grasslands. First, we compared the vegetation characteristics of the mounds and the surrounding grasslands with general linear models. Second, we characterised the contrasts between the mounds and the undisturbed grassland by relative response indices (RRIs) of the vegetation characteristics studied in the first step.

Results: Species composition of the vegetation of the mounds and undisturbed grasslands was well separated in three out of the four study sites. Mounds were characterised by lower vegetation cover, lower cover of perennial graminoids, and higher diversity, and evenness compared to undisturbed grasslands. The contrast in vegetation cover between mounds and undisturbed grasslands increased with
decreasing patch size. Increasing vegetation cover in the matrix grasslands increased the contrasts between the mounds and undisturbed grasslands in terms of total cover, perennial graminoid cover, diversity, and evenness. Our results suggest that mole rat mounds provide improved establishment conditions for subordinate species, because they are larger than other types of natural gaps and are characterised by less intense belowground competition. The ecosystem engineering effect, i.e., the contrast between the patches and the matrix was the largest in the more closed grasslands.

Az elsőbbségi hatás szerepe a gyeprekonstrukcióban - megjelent új cikkünk a Scientific Reportsban

 Kiss Réka elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk a Scientific Reports c. folyóiratban, amiben az elsőbbségi hatást teszteltük a gyeprekonstrukció során.

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról ide kattintva.

Kiss, R., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Rádai, Z., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, Á., Godó, L. & Valkó, O. (2022): Co-seeding grasses and forbs supports restoration of species-rich grasslands and improves weed control in ex-arable land. Scientific Reports 12: 21239. https://doi-org/10.1038/s41598-022-25837-4 

A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú. A kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a magkeverékek komponenseinek vetését hogy érdemes időzíteni a legsikeresebb megtelepedés és gyomvisszaszorítás érdekében.

A magkeverékek gerincét általában a füvek adják: a gyep mátrixát ezek a fajok alkotják, valamint jelentős szerepük van a gyomosodás megakadályozásában. A tájléptékű élőhelyrekonstrukciós projekteknél sokszor nincs lehetőség nagy területen diverz magkeverékek vetésére, mivel sokszor nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű, megfelelő fajösszetételű magkeverék. Ilyen esetben a fűmagkeverékkel vetett területeken a vegetációfejlődés gyors és kiszámítható: néhány évvel a vetés után egy fajszegény, vetett füvek dominálta vegetáció jön létre. Az ilyen fajszegény, zárt gyepekben a rekonstrukció későbbi fázisaiban a kísérőfajok megtelepítése további erőfeszítéseket és többletmunkát igényel.

Jelen kísérletünkben egy 20 szárazgyepi fajból álló diverz magkeverék, valamint a fűmagok (veresnadrág csenkesz - Festuca pseudovina) vetését kombináltuk. Teszteltük, hogy a kialakult növényközösségek fajgazdagsága, valamint a gyomfajok és vetett fajok aránya hogy változik attól függően, hogy a fűmagvetéssel egyszerre, vagy az azt követő 1., 2. vagy 3. évben vetjük a kétszikű kísérőfajokat.

Eredményeink alapján a legjobb megoldás az, ha a fűmagvetéssel egy időben vetjük el a kísérőfajok magjait is. Ezekben a parcellákban volt a legnagyobb a kialakult gyepek diverzitása, itt volt a legkisebb a gyomosodás mértéke, és itt telepedtek meg a legsikeresebben a kísérőfajok. A nagy kiterjedésű, agrártájakkal határolt területeken a helyi adottságok miatt csak aktív módon biztosíthatjuk a gyepi kísérőfajok megtelepedését, mivel azok spontán betelepedése nem biztosított sem a magbankból, sem a magesőből. Az ilyen területeken tehát a fajgazdag gyepek létrehozásához feltétlenül szükség van diverz magkeverékek vetésére. Eredményeink alapján a leginkább költségkímélő és leghatékonyabb módszer ilyen esetben, ha a fűmagvetéssel egy időben, a rekonstrukció elején történik a diverz magkeverék vetése is.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Sowing is widely used for the restoration of species-rich grasslands but still there are knowledge gaps regarding the most suitable application of different seed mixtures. We tested the effect of seed mixtures application timing on the establishment of sown forbs and weed control. 36 experimental plots with nine sowing treatments were established in an abandoned cropland in Hungary. Grass seeds, diverse forb seed mixture and the combination of the two were applied: diverse forb mixture was sown simultaneously or 1, 2 or 3 years after grass sowing, in plots sown previously with grass or in empty plots (fallows). All sowing treatments supported the rapid establishment of the sown species in large cover and hampered weed encroachment. Forbs performed better when sown into fallows than in grass-matrix and forbs establishment was worse in older fallows than in younger ones. Grasses expressed a strong priority effect, especially when forbs were sown at least two years later than grasses. We also investigated the relation between seed germinability, weather parameters and establishment success. Germination rate in the greenhouse could not predict the establishment success of forbs in the field and showed great differences between years, hence we recommend sowing target forbs in multiple years.

Ökoszisztéma szolgáltatások egy legelési intenzitási gradiens mentén, globális kitekintésben - Maestre et al. 2022 Science

Megjelent Prof. Fernando Maestre elsőszerzőségével egy átfogó cikkünk a legeltetéshez kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatásokról, globális kitekintésben a Science-ben. Ez a Prof. Maestre BIODESERT ERC pályázathoz kapcsolódó összefoglaló munka egy nagyon átgondolt terepi protokollon alapult, ami alapján a résztvevő kutatók - köztük mi is - hat kontinens 26 országában összevethető módon végeztek mintavételt legelőkön egy legelési intenzitási gradiens mentén. Óriási élmény volt bekapcsolódni ebbe a grandiózus felmérő munkába, amiben mi képviseltük Magyarországot, és ezen belül a hortobágyi legelőket. A mintaterületeink itt a globális arid és szemiarid legelők közül az egyik legüdébb végletet képviselték :) A felmérés ránk eső része nagyjából két hónap intenzív terepi és laboratóriumi munkát jelentett, amiben nélkülözhetetlen volt Lukács Katalin, Kiss Réka, Radócz Szilvia, Godó Laura és Borza Sándor segítsége. És mi csak egy voltunk a 26 résztvevő országból. Ez a cikk jó példa arra, hogy mennyi idő, hány ember munkája, mennyi felmérés és elemzés szükséges egy téma többszempontú és globálisan értékelhető feldolgozásához.

A cikk hivatkozása és összefoglalója alább olvasható:

Maestre, F.T.M. et al. 2022. Grazing and ecosystem service delivery in global drylands. Science 378: 915-920.

'Grazing represents the most extensive use of land worldwide. Yet its impacts on ecosystem services remain uncertain because pervasive interactions between grazing pressure, climate, soil properties, and biodiversity may occur but have never been addressed simultaneously. Using a standardized survey at 98 sites across six continents, we show that interactions between grazing pressure, climate, soil, and biodiversity are critical to explain the delivery of fundamental ecosystem services across drylands worldwide. Increasing grazing pressure reduced ecosystem service delivery in warmer and speciespoor drylands, whereas positive effects of grazing were observed in colder and species-rich areas. Considering interactions between grazing and local abiotic and biotic factors is key for understanding the fate of dryland ecosystems under climate change and increasing human pressure.'

A cikk vezető szerzői egy rövid, szemléletes videóban összefoglalták a legfőbb eredményeket. A videó itt tekinthető meg.