Megjelent legújabb cikkünk a
Frontiers
in Ecology and Evolution c. folyóirat refúgiumokkal foglalkozó különszámában.*
A cikk hivatkozása
Deák, B., Rádai,
Z., Bátori, Z., Kelemen, A., Lukács, K., Kiss, R., Maák, I.E., Valkó, O.
(2021): Ancient burial mounds provide safe havens for grassland specialist
plants in transformed landscapes – A trait-based analysis. Frontiers in
Ecology and Evolution 9: 619812. doi: 10.3389/fevo.2021.619812
A cikk szabadon hozzáférhető, ide kattintva.
Vizsgálatunkban alföldi löszgyepi
élőhelyeken a gyepi specialista növényfajok funkcionális jellegeit
hasonlítottuk össze. Három élőhelytípust vizsgáltunk: 1) Kurgánok (közismertebb
néven ’kunhalmok’), melyek több ezer éves, viszonylag háborítatlan
élőhelyszigetek, 2) Mezsgyék, melyek fiatalabb, vonalas létesítmények, számos
zavarásnak kitéve és 3) Kiterjedt löszgyepek, melyek a tájhasználati változások
ellenére elkerülték a beszántást és referenciaként szolgálnak. Arra voltunk
kíváncsiak, hogy milyen növényi jellegek teszik alkalmassá a gyepi specialista
növényfajokat arra, hogy a különböző élőhelytípusokban fennmaradjanak, illetve
közösségi szinten mely élőhelytípusok tekinthetőek funkcionálisan
változatosabbnak.
Az egyik legérdekesebb
eredményünk, hogy sikerült kimutatnunk olyan növényi jellegek meglétét a
kurgánokon, amelyek az óceáni szigetek növényfajaira jellemzőek. A halmokon élő
specialista növényfajok ugyanis nagyobb arányban képesek önbeporzásra, nagyobb
a magtömegük és magasabbra nőnek, mint a másik két élőhelytípus fajai. Ezek a
tulajdonságok előnyt jelentenek az óceáni szigeteken élő fajok számára; és
nagyon érdekes, hogy a jóval fiatalabb szárazföldi élőhelyszigeteken (kurgánok
mint szigetek a mezőgazdasági területek tengerében) hasonló
közösségszerveződési folyamatok hathatnak, mint a sokkal idősebb és izoláltabb
óceáni szigeteken.
Másik fontos eredményünk volt,
hogy a kurgánokon nem csupán a fajgazdagság, hanem a funkcionális diverzitás is
nagyobb volt, mint a mezsgyéken. Ez a funkcionális sokféleség hipotézisünk
szerint a halmok nagy élőhelyi változatosságából adódik (erről itt írtunk a
közelmúltban), ami többféle élőhelyigényű és így funkcionálisan is eltérőbb
fajok együttes előfordulását teszi lehetővé.
 |
A Sólyom-halom gyepje, taréjos búzafűvel (Agropyron cristatum).
|
A cikk összefoglalója az
alábbiakban olvasható
Due to the intensified land use in transformed
landscapes, grassland biodiversity is often restricted to habitat fragments
inadequate for arable use or for urban development. In continental parts of
Eurasia, the ∼600,000 ancient burial mounds
(called “kurgans”) built by nomadic tribes of the steppes are
amongst the most widespread landmarks providing refuge for dry grassland
species. In our study by using plant functional groups and functional traits,
we aimed at gaining insight into the ecological and evolutionary processes
shaping the structure and the composition of assemblages of grassland
specialist plant species on kurgans embedded in the agricultural landscapes of
East-Hungary. As a comparison, we also studied roadside verges and pristine
extensive grasslands in the same region. We found that despite their small
size, due to the lack of human disturbances and high microhabitat diversity
kurgans can maintain a high species richness and percentage cover of
specialists, especially when compared to verges. We revealed that assemblages
of specialist plants on kurgans are characterized by traits typical to
terrestrial habitat islands such as self-compatibility, large seed mass and
tall stature. Kurgans and extensive grasslands were characterized by higher
functional diversity (both at the level of single traits and multi-trait based
functional dispersion) which is probably due to the higher level of
environmental heterogeneity compared to the homogeneous environment in verges.
* Végül pár szót a különszámról.
A különszám egy nagyon érdekes témára fókuszál: a refúgium élőhelyek szerepére a klímaváltozás tükrében. Itt olvasható részletes leírás
a témakörről. Akit érdekel a téma, érdemes a jövőben is ellátogatni a különszám oldalára és elolvasni a jövőbeli megjelenő cikkeket.
** Mindenkinek ajánljuk a
különszám egy másik cikkét: a Bátori Zoltán elsőszerzőségével megjelent
munkában a töbrök hangyaközösségeinek funkcionális jellegeiről lehet olvasni.
Ezúton is köszönjük Zolinak és a SzTE Ökológiai Tanszék munkatársainak a
rengeteg munkát és a lehetőséget az együttműködésre.
A cikk hivatkozása
Bátori, Z.,
Lőrinczi, G., Tölgyesi, C., Módra, G., Juhász, O., Aguilon, D. J., Vojtkó, A.,
Valkó, O., Deák, B., Erdős, L., Maák, I. E. (2020): Karstic microrefugia host
functionally specific ant assemblages. Frontiers in Ecology and Evolution 8:
613738. doi: 10.3389/fevo.2020.613738
Ez a cikk is szabadon
hozzáférhető ide kattintva.
