Kiss Réka az IAVS Bulletin-ben

Most jelent meg az International Association for Vegetation Science (IAVS) Bulletin-je, ami egyrészt az IAVS fontosabb történéseiről ad hírt, másrészt bemutat különböző élőhelyeket, növényközösségeket és vegetációtudományi kutatásokat. A szerkesztők indítottak egy új rovatot, amelyben frissen doktorált vegetációtudósok PhD kutatási témáit mutatják be, egyfajta keresztmetszetet adva a növényökológia és vegetációtudomány új irányairól. Az első ilyen rovatban nemrég végzett PhD hallgatóm, Kiss Réka munkájáról is olvashatunk ide kattintva, a 34-35. oldalon.

Kolonizációs ablakok növényzetének felmérése a rekkenő hőségben. :)

Réka értekezését 2018 szeptemberében védte meg (lásd régebbi bejegyzésünket). 

Az értekezés témájához kapcsolódó legfontosabb közleményei az alábbiak

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B.., Valkó, O. (2018) Grassland seed bank and community resilience in a changing climate. Restoration Ecology, 26, S141-S150. PDF

Kiss, R., Sonkoly, J., Török, P., Tóthmérész, B., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Godó, L., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, Sz., Tóth, E., Balogh, N., Valkó, O. (2018) Germination capacity of 75 herbaceous species of the Pannonian flora and implications for restoration. Acta Botanica Hungarica, 60, 357-368. PDF

Kiss, R., Valkó, O., Tóthmérész, B., Török, P. (2016) Seed bank research in Central-European grasslands - An overview. In: Murphy, J. (ed.) Seed Banks: Types, Roles and Research, Nova Science Publishers, 1-34. PDF

Kiss, R. (2016) A talaj-magbank szerepe a magyarországi növényközösségek dinamikájában és helyreállításában. Kitaibelia, 21, 116-135. PDF

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kirmer, A., Tishew, S., Kelemen, A., Tóth, K., Miglécz, T., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Tóth, E., Kiss, R., Kapocsi, I., Tóthmérész, B. (2016) High-diversity sowing in establishment windows: a promising new tool for enhancing grassland biodiversity. Tuexenia, 36, 359-378. PDF

Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Miglécz, T., Tóth, K., Tóth, E., Sonkoly, J., Kiss, R., Csecserits, A., Rédei, T., Deák, B., Szűcs, P., Varga, N., Tóthmérész, B. (2017) Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands. Restoration Ecology, 26, S134-S140. PDF

Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Kelemen, A., Török, P., Švamberková, E., Deák, B. (2018) Ecosystem engineering by foxes is mediated by isolation in grassland fragments. Ecology and Evolution, 8, 7044-7054. PDF

Itt a tavasz

Szerencsére újra itt a tavasz és felkereshetjük kedvenc tavaszi növényeinket, melyekről amúgy már persze több ezer képünk van. 

Pár hete a bagaméri Kék-Kálló völgy homokbuckáin jártunk, hogy készítsünk egy pár fotót a virágzó magyar kökörcsinekről (Pulsatilla flavescens). 

A faj egy igen szűk elterjedésű kárpát-medencei endemizmus, amely a Nyírség homoki gyepjeiben fordul elő. Az élőhelypusztulásnak és a tájhasználati változásoknak köszönhetően állománya jelentősen megritkult az elmúlt évszázad alatt. Ezt jól mutatja az is, hogy míg Boros (1932) és Soó (1932) a térségből számos állományt írt le, napjainkban a fennmaradt populációk száma a tízhez közelít. Az egykor volt állományok helyén napjainkban sok esetben már erdőtelepítések, épületek vagy éppen szántók találhatók. A fennmaradt állományok fennmaradása érdekében sok esetben szükséges az aktív természetvédelmi kezelés. A megfelelő módon kivitelezett legeltetés és a kontrollált égetés hasznos lehet a faj fennmaradása érdekében (Deák et al. 2014). Sok esetben a populációkat a kis populációméret is veszélyezteti, ezért a Hortobágyi Nemzeti Parkban több helyszínen is végeztek sikeres visszatelepítési projektet. 

Mondanunk sem kell, hogy a faj, amellett, hogy természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, igen fotogén is. :)

Magyar kökörcsin a Kék-Kálló menti homokbuckákon

Irodalmak

Soó R. 1932: Kritikai megjegyzések és újabb adatok a magyar flóra ismeretéhez V. - Botanikai

Közlemények 29: 122-127.

Boros Á. 1932: A Nyírség flórája és növényföldrajza. – Budapest, 208 pp.

Deák B., Valkó O., Török P., Végvári Zs., Hartel T., Schmotzer A., Kapocsi I., Tóthmérész B. (2014): Grassland fires in Hungary – A problem or a potential alternative management tool? Applied Ecology and Environmental Research 12: 267-283.

Kolozsvári Biológus Napok

A hétvégén rendezték meg a 20. alkalommal a Kolozsvári Biológus Napokat. A konferencián a biológia számos tudományterületéről hallhattunk érdekes előadásokat. A program elérhető itt. A konferencia mint mindig, most is nagyon jó volt :)

Mi az alábbi témaköröket mutattuk be a konferencián.

Deák, B., Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B. (2019): Kunhalmok természetvédelmi szerepe - lokális faktorok hatása a ritka sztyeppi fajok fennmaradására. 20. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, 2019. április 12-13.

Kiss, P. J., Bátori, Z., Tölgyesi, Cs., Valkó, O., Deák, B., Pénzes, Zs., Kelemen, A. (2019): Mesterséges természetesség, a töltésoldalak szerepe az agrártáj biodiverzitásának megőrzésében. 20. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, 2019. április 12-13.

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Török, P., Kelemen, A., Tóth, K., Lukács, K., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Godó, L., Körmöczi, Zs., Tóth, E., Kirmer, A., Tishew, S., Kapocsi, I., Valkó, O. (2019): Törjük meg az egyhangúságot! - Növényfajok kitelepedési sikeressége kolonizációs ablakokból. 20. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, 2019. április 12-13.

Torma, A., Császár, P., Bozsó, M., Deák, B., Valkó, O., Kiss, O., Gallé, R. (2019): Kaszálás és legeltetés hatása szikes gyepek ízeltlábú közösségeire. 20. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, 2019. április 12-13.

Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóth, J. P., Tóthmérész, B. (2019): Rendszeres kontrollálatlan égetés hatása a lejtősztyepprétek specialista fajaira. 20. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, 2019. április 12-13.

Kiss Réka előadása a gyepi biodiverzitás növelésének lehetőségeiről.

A konferencia szoros szakmai programja mellett sikerült rövid városnézésre is sort keríteni.

Szent Mihály templom.

New York palota.

A szakmai program után sikerült ellátogatnunk a Tordai Sóbányába is. A bányában egyrészt megismerhetjük az erdélyi sóbányászat történetét, másrészt mi magunk is leereszkedhetünk a tárnákba. Végigkövethetjük hogy milyen ütemben haladtak a bányászok: a különböző mélységekben falba vésett évszámok azt mutatják meg, mikor jutottak le az adott szintre. Nagyon szépek a falakon kialakult só-sztalaktitok is. A bánya mélyén szinte vásári forgatag fogad minket: óriáskerék, csónakázótó, pingpongasztalok... 

Fényjáték a sóbányában.

Sófal a bánya mélyén levő tó felett.

Vásári forgatag a bánya mélyén.

Botanikai szempontból még érdekesebb a felszín: nagyon szép és érdekes szikesek maradtak fent a bánya környékén elhelyezkedő Dörgő-Sósvölgy nevű Natura 2000 területen.

Szikes tájkép a Dörgő-Sósvölgyben.

Eurázsiai Kurgán Adatbázis

Az eurázsiai sztyeppek ikonikus történelmi emlékhelyei az ősi temetkezési halmok, a kurgánok. A kurgánok történelmi és kulturális jelentősége mellett kiemelkedő szerepet játszanak természeti értékeink megőrzésében is. Az erősen átalakított tájakban a kurgánok élőhely-szigetekként őrzik az egykor nagy kiterjedésű gyepek utolsó fennmaradt állományait, a kiterjedt sztyeppeken pedig számos olyan gyepi faj populációit tartják fenn, melyek elsősorban a kurgánokhoz kötődnek. 

Filagória-halom

Magyarországi kurgánjain (többek között) előforduló vörös listás növényfajok a kék atracél (Anchusa barrelieri), a macskahere (Phlomis tuberosa) és a piros kígyószisz (Echium russicum). 

A halmok növényzetét és állatvilágát számos – elsősorban emberi eredetű – tényező veszélyezteti. Ilyenek például a beszántás, beépítés, elhordás, az utak jelenléte vagy éppen az idegenhonos inváziós fajok terjeszkedése. Utóbbira jó példa Magyarországon a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és az ördögcérna (Lycium barbatum), melyek igen gyakran telepszenek meg a halmokon, visszaszorítva az őshonos vegetációt. 

A kurgánok természeti és kulturális értékeinek védelme érdekében kiemelkedő fontosságú, hogy naprakész adatokkal rendelkezzünk állapotukról, a kurgánok épségét és élővilágát veszélyeztető folyamatokról. Ezek az információk jó alapot képezhetnek a halmokat fenyegető veszélyek feltérképezéséhez, és egy megalapozott lokális vagy épp regionális léptékű védelmi terv előkészítéséhez. Bár Eurázsia számos országában létezik olyan adatbázis, amely kurgánokkal foglalkozik, ezek általában nem teljesek (sokszor csak egyes szűk régiókra fókuszálnak, vagy csak a nagy és grandiózus halmokat katalogizálják) valamint számos esetben nem érhetők el a helyi lakosság, a természetvédelmi kezelők és kutatók számára. 

Ezért hoztuk létre az „Eurázsiai Kurgán Adatbázist” (http://openbiomaps.org/projects/kurgan), melynek célja olyan adatok gyűjtése és nyilvános adatbázisba rendezése, amely segítségével feltérképezhetjük az eurázsiai kurgánok természeti állapotát és kulturális értékeit. Az adatbázisban olyan alapvető adatokat gyűjtünk, amelyek jól tükrözik a kurgán állapotát (így a természetvédelmi kezelés szempontjából fontos információt adnak), viszont gyűjtésükhöz nem szükségesek hosszas előtanulmányok vagy előkészületek. Az adatbázis nyílt, mindenki számára rendelkezésre áll, amelybe a regisztrált felhasználók feltölthetnek és le is kérdezhetnek adatokat. 

Az adatbázisban kétféle adat rögzítésére van lehetőség. 

- A halmok elhelyezkedését dokumentáló adatok. Ezek a pontok szolgálnak alapként a további adatgyűjtéshez. 

- Halmokkal kapcsolatos részletes adatok. Ezek az adatok segítenek abban, hogy a halmok természetvédelmi és kulturális értékeit felmérhessük, és hogy feltárjuk a halmokat veszélyeztető tényezőket. Ilyen adatok például a kurgánra jellemző felszínborítás, kurgánhoz kötődő kulturális értékek (épületek vagy a kurgánhoz kötődő legendák), veszélyeztető tényezők jelenléte (építmények, fásodottság mértéke) valamint a kurgánhoz kötődő publikációk.

A Nagysándor-halom adatlapja

A feltöltéshez készült egy részletes leírás és készítettünk két videót a használat megkönnyítése érdekében.

Az adatbázis funkciói: 

- Széleskörű, nyílt hozzáférésű adatok gyűjtése és szolgáltatása Eurázsia kurgánjaival kapcsolatban. A kurgánok lokalitásai szabadon megtekinthetők, a részletes adatok azonban csak a regisztrált felhasználók számára jelennek meg (a regisztrációhoz csak egy emailt kell küldeni a debalazs@gmail.com címre). 

- Információt szolgáltat a halmok természetvédelmi kezelésének tervezéséhez. 

- Az ugyanarra a kurgánra vonatkozó megismételt adatközlések segítségével hozzájárul a halmok természetvédelmi helyzetében bekövetkező változások monitoringjához (például a fásszárúak terjeszkedésének detektálása által). 

- Az adatbázis segítségével összegyűjthetők a halmokhoz kötődő kulturális értékek, mondák, történetek. 

- Hozzájárul ahhoz, hogy a helyi közösségek megismerjék a lakóhelyük közelében található történelmi, kulturális és természeti értéket képviselő halmokat.

Ennyi halompontunk van jelenleg Eurázsiából - bíztató kezdet, de van még hova fejlődni :)

És ennyi pontunk van Magyarországról

Az adatbázis további célja, hogy az összegyűlt adatok alapján az eurázsiai kurgánok természetvédelmi helyzetét áttekintő cikkeket alapozzon meg, melyben minden jelentős hozzájárulást adó adatszolgáltató meghívást kap a szerzősséghez (lásd felhasználói feltételek). 

Kérjük, amennyiben szeretnél részt venni az adatgyűjtésben és a későbbiekben az adatok publikálásában küldj egy emailt a debalazs@gmail.com címre és "postafordultával" küldünk egy regisztrációs emailt. 

Az adatbázis hivatkozása:

Deák B. (2019): Eurasian Kurgan Database. doi: 10.18426/10.18426/obm.3mbbectm2bmg

Hálásan köszönöm Bán Miklósnak és Báthori Ferencnek az adatbázis létrehozásával és a folyamatos fejlesztésekkel járó rengeteg munkát! Az adatbázis fejlődéséhez nélkülözhetetlen az adatok feltöltőinek a munkája és hasznos tanácsai. Köszönet Tóth Csaba, Szilágyi Gábor, Bede Ádám, Valkó Orsolya, Godó Laura, Sramkó Gábor, Szabó Gyula és Iva Apostolova az adatbázis fejlesztésével kapcsolatos sokrétű segítségéért.

European Geosciences Union General Assembly 2019

Jövő héten Bécsben rendezik meg a European Geosciences Union (EGU) éves konferenciáját. Bár a konferencia a geológusok legnagyobb európai találkozója, mégis bőven tartogat érdekességet az ökológusok számára is. Több száz (!) szekciós multi-diszciplináris mega-konferenciáról van szó, ahol rendszeresen vannak a tüzekkel, ökológiai szemléletű gazdálkodással, városi ökológiával, a távérzékelés ökológiai alkalmazásával és élőhely-kezeléssel foglalkozó szekciók. Emellett a rokon tudományterületek legújabb eredményeit is érdekes meghallgatni a hardcore földrajzos szekciókban. Minden évben hagyományosan április elején, Bécsben rendezik ezt a konferenciát, vagyis a terepszezon előtt egy szép és közeli helyen. Emiatt amikor csak tudunk, részt veszünk az EGU-n, és jó szívvel ajánljuk minden ökológusnak.

Az idei évben négy témát fogunk bemutatni:

Deák, B., Valkó, O., Nagy, D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Mizser, Sz., Nagy, A., Bede, A., Csathó, A.I., Tóthmérész, B.: Biodiversity conservation in transformed landscapes – the role of historical sites in sustaining grassland habitats and species.

Miglécz, T., Donkó, Á., Drexler, D., Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Körmöczi, Zs., Tóthmérész, B.: Biodiversity and organic agriculture – Species rich cover crops in vineyards of Hungary (Tokaj wine region).

Tóthmérész, B., Hüse, B., Szabó, Sz., Deák, B.: Ecological network of green habitat patches:Grassland vegetation in urban habitats

Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóth, J.P., Tóthmérész, B.: Regular burning leads to degradation in species-rich semi-natural grasslands.