Kiss Réka PhD védése

Pár napja volt Kiss Réka PhD hallgatóm doktori védésének a napja. Réka (sok egyéb téma mellett) a magbank és magvetés szerepét vizsgálta a gyepek biodiverzitásának fenntartásában. Az értekezés két pillérét a klímaváltozás és magbank kapcsolatát vizsgáló áttekintő tanulmány, másrészt a fajgazdag gyepek létrehozását célzó vizsgálat képezte. Emellett Réka számos, az értekezés témájához kapcsolódó közlemény, köztük több hiánypótló áttekintő tanulmány szerzője.

Az értekezés témájához kapcsolódó legfontosabb közleményei az alábbiak

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B.., Valkó, O. (2018) Grasslands and climate change – How can soil seed bank support community resilience? Restoration Ecology, 26, S141-S150.

Kiss, R., Sonkoly, J., Török, P., Tóthmérész, B., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Godó, L., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, Sz., Tóth, E., Balogh, N., Valkó, O. (2018) Germination capacity of 75 herbaceous species of the Pannonian flora and implications for restoration. Acta Botanica Hungarica, 60, 357-368.

Kiss, R., Valkó, O., Tóthmérész, B., Török, P. (2016) Seed bank research in Central-European grasslands - An overview. In: Murphy, J. (ed.) Seed Banks: Types, Roles and Research, Nova Science Publishers, 1-34.

Kiss, R. (2016) A talaj-magbank szerepe a magyarországi növényközösségek dinamikájában és helyreállításában. Kitaibelia, 21, 116-135.

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kirmer, A., Tishew, S., Kelemen, A., Tóth, K., Miglécz, T., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Tóth, E., Kiss, R., Kapocsi, I., Tóthmérész, B. (2016) High-diversity sowing in establishment windows: a promising new tool for enhancing grassland biodiversity. Tuexenia, 36, 359-378.

Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Miglécz, T., Tóth, K., Tóth, E., Sonkoly, J., Kiss, R., Csecserits, A., Rédei, T., Deák, B., Szűcs, P., Varga, N., Tóthmérész, B. (2017) Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands. Restoration Ecology, 26, S134-S140.

Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Kelemen, A., Török, P., Švamberková, E., Deák, B. (2018) Ecosystem engineering by foxes is mediated by isolation in grassland fragments. Ecology and Evolution, 8, 7044-7054.

A védésre 2018. szeptember 28-án, pénteken került sor. 

Gratulálunk Réka eddigi szép eredményeihez és örülök hogy a jövőben is együtt tudunk dolgozni! Néhány vidám és emlékezetes terepen készült képpel gratulálunk neki a summa cum laude eredményhez!

Sztyepprégió temetkezési halmainak természetvédelmi szerepe - szabadon letölthető cikk

Az alábbi linken keresztül szabadon letölthetővé tette a Springer a Biodiversity and Conservationben megjelent, a sztyepp régió temetkezési halmainak természetvédelmi helyzetét feldolgozó cikkünket (a pdf az alábbi linken tölthető le: https://rdcu.be/7vg1).

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Moysiyenko I., Apostolova I., Bykov N., Dembicz I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25: 2473–2490

A 2016-ban megjelent, a mai napig a Google Scholar alapján 29-szer citált cikkünkben lengyel, ukrán, bolgár, orosz és kazah kutatókkal közösen irodalmi adatok segítségével feltártuk az eurázsiai sztyeppeken található halmok természetvédelmi szerepét, a kiemelkedő biodiverzitás kialakulásáért felelős környezeti tényezőket, valamint a halmok élővilágát veszélyeztető emberi és természetes eredetű zavaró tényezőket. Eredményeink alapján ajánlásokat tettünk a halmok megőrzésének hatékonyabbá tételéhez.

Sztyeppvegetáció egy kazahsztáni vaskori halomon
Napjaink jelentősen átalakított mezőgazdasági tájaiban a halmok sok esetben szolgálnak refúgiumként a szárazgyepi vegetáció számára

Deák Balázs habilitációs előadása

Deák Balázs habilitációs előadásaira 2018. szeptember 21-én, 11 órától, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén kerül sor.  A habilitációs értekezés központi témája a szikes és löszgyepek biodiverzitását befolyásoló tényezők vizsgálata. Ennek megfelelően a tantermi, valamint a magyar és angol nyelvű tudományos előadások egyaránt ezekkel a kiemelten fontos és érdekes élőhelyekkel kapcsolatos kutatások eredményeit mutatja be.

GfÖ konferencia, Bécs

A Német-Osztrák-Svájci Ökológiai Társaság (GfÖ) idei éves konferenciáját Bécsben rendezték meg, 2018. szeptember 10. és 15. között. A rendezvény témája, mottója: Ecology - meeting the scientific challenges of a complex world. A konferencián több száz előadást és posztert mutattak be. A mosógépi mosást követő magterjesztéses vizsgálatunkat a konferencia szervezői a nemzetközi közvélemény számára is érdekesnek találták, és sajtóközlemény is készült a témából. Az előadás témájáról bővebben a Debreceni Egyetem honlapján írnak.

Mi az alábbi előadásokat és posztereket mutattuk be.

Deák, B., Tölgyesi, Cs., Kelemen, A., Bátori, Z., Gallé, R., Bragina, T.M., Valkó, O. The role of ancient burial mounds in enhancing the biodiversity of Central-Asian steppes.

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Török, P., Tóth, K., Körmöczi, Zs., Miglécz, T., Sonkoly, J., Radócz, Sz., Godó, L., Kelemen, A., Tóth, E., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O.  Establishment gaps – a novel tool in grassland restoration.

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O. The role of seed bank in habitat restoration in a changing climate.

Lukács, K., Kuhn, T., Fenesi A., Valkó, O., Ruprecht, E. Seed fire tolerance of herbaceous species from the temperate zone depends on their hydration status.

Valkó, O., Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Tóth, K., Godó, L., Sonkoly, J., Radócz, S., Török, P., Kelemen, A., Tóthmérész, B. A new aspect of the dispersal of alien plants - Human-dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle.

Valkó. O., Török, P., Deák, B., Tóthmérész, B. Prescribed fire as an alternative measure for the conservation of grasslands.

Student Conference on Conservation Science, Tihany

A múlt héten Tihanyban rendezték meg a nagy sikerű Student Conference on Conservation Science konferenciát. A rendezvényen az Ökológia Tanszékről hárman vettek részt: Godó Laura, Kiss Réka és Lukács Katalin.

Az alábbi előadásokat és posztereket mutatták be:

Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O.,Tóth, K., Radócz, S., Kiss, R., Kelemen, A., Török, P., Švamberková, E., Deák, B: Ecosystem engineering by foxes is mediated by the landscape context – A case study from steppic burial mounds (előadás)

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O: The soil seed bank in changing climate and it’s role in restoration (poszter)

Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Tóth, K., Godó, L., Sonkoly, J., Radócz, S., Török, P., Kelemen, A., Tóthmérész, B, Valkó, O. Human-dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle (poszter)

Az élménybeszámoló alapján szakmai és minden egyéb szempontból is szuper volt a rendezvény :)

 

Interjú a Kossuth Rádió "A tudomány hangjai" című műsorában

A Kossuth Rádió tudományos műsora ezen a héten a gyepek természetvédelmi értékeivel, a gyepkezeléssel és a gyepi biodiverzitás megőrzésével foglalkozott. Deák Balázs a kunhalmok természeti értékeiről, megőrzésük jelentőségéről beszélt, Valkó Orsolya a gyeprekonstrukció módszereiről, Tasi Julianna pedig a gyepgazdálkodásról.

Köszönjük Bicsák Eszternek a műsor elkészítését és a nálunk töltött tartalmas terepi napot!

A műsor itt hallható.

A hangfelvétel készítése során meglátogattuk az Alföld egyik legszebb halmát, a Csípő-halmot is.

Magyar Ökológus Kongresszus

Az elmúlt napokban, a Nyíregyházi Egyetemen rendezték meg a 11. Magyar Ökológus Kongresszust. A konferencián rengeteg érdekes előadást hallhattunk a hazai ökológusok legújabb kutatási eredményeiről. Emellett átadták a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének Ifjúsági Díját Kovács-Hostyánszki Anikónak, a MÖTE Életmű Díjat pedig Podani János kapta. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk!

A konferencián Deák Balázs plenáris előadásban mutatta be a kunhalmok természeti értékeit Kunhalmok szerepe az eurázsiai gyepek biodiverzitásának megőrzésében címmel (a témáról bővebben írtunk itt).

A konferencián az alábbi előadásokat és posztereket mutattuk be.

Deák, B. Kunhalmok szerepe az eurázsiai gyepek biodiverzitásának megőrzésében. (plenáris előadás)

Tóthmérész, B., Valkó, O., Nagy, D., Torma, A., Lőrinczi, G., Mizser, Sz., Deák, B. Kunhalmok szerepe a makrogerinctelen fajok diverzitásának megőrzésében. (előadás)

Valkó, O., Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Godó, L., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Török, P., Kelemen, A., Tóthmérész, B.: Az ember szerepe a magok terjesztésében - Túlélik-e a ruháinkon terjedő magok a mosógépi mosást? (előadás)

Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, S., Kelemen, A., Török, P., Deák, B. A róka, mint ökoszisztéma mérnök faj: A rókakotorékok hatása kunhalmok növényzetére. (előadás)

Kelemen, A., Valkó, O., Deák, B., Miglécz, T., Tóth, K., Tölgyesi, C., Török, P., Kun, R., Fekete, R., Molnár, Zs., Vadász, Cs., Tóthmérész, B. Legelés által kiváltott facilitáció új aszpektusai: mikroléptékű szegélyhatás és sűrűségfüggés. (előadás)

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O. A magbank szerepe a gyepregenerációban a klímaváltozás tükrében. (előadás)

Miglécz, T., Donkó, Á., Drexler, D., Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Körmöczi, Zs., Tóthmérész, B. Biodiverzitás és ökológiai gazdálkodás – Fajgazdag takarónövényzet tokaji szőlőültetvényekben. (előadás)

Sonkoly, J., Kelemen, A., Valkó, O., Deák, B., Kiss, R., Tóth, K., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Török, P. Az egyenletesség és a domináns fajok szerepe kísérleti gyepközösségek biomassza produkciójának meghatározásában. (előadás)

Tóth, E., Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Török, P. Hortobágyi szikes gyepek növényzetének funkcionális változásai hagyományos legeltetés hatására. (előadás)

Torma, A., Császár, P., Bozsó, M., Deák, B., Valkó, O., Kiss, O., Gallé, R. Kaszálás hatása ízeltlábú együttesekre (Araneae, Orthoptera, Heteroptera, Carabidae) egykori szikes legelőkön. (előadás)

Balogh, N., Tóthmérész, B., Valkó, O., Deák, B., Miglécz, T., Tóth, K., Molnár, Z., Vadász, C., Tóth, E., Sonkoly, J., Török, P., Kiss, R., Kelemen, A. Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája. (poszter)

  

Yellowstone Nemzeti Park

Az IAVS konferencia után a Yellowstone Nemzeti Parkban tettünk egy rövid kirándulást. Az 1872-ben alapított nemzeti park a világ legelső, folyamatosan működő nemzeti parkja. A Park méltán világhírű, geológiai képződményei, valamint gazdag növény- és állatvilága miatt. Különlegessége, hogy óriási területeken az egykor jellemző természetes folyamatok, mint a tüzek és a nagytestű legelő állatok legelése alakítják a növényzetet. A terepi program során rengeteg szépséget, érdekességet láttunk, de sajnos közel sem volt mindenre idő. 

Hajnal a Yellowstone Lake partján.

Trout Lake.

A Trout Lake partja.

A konferencia kapcsán egyre inkább úgy látjuk, hogy az amerikai természetvédelem erősen erdő-központú. A Yellowstone-i kirándulás fő témája is az erdők vegetációdinamikája volt. A természetes tüzeknek egykor meghatározó szerepük volt a kontinens növényzeti arculatának kialakításában. Ezt az egykor jellemző természetes zavarást a Yellowstone-ban szeretnék fenntartani, így csak abban az esetben fékezik meg a természetes tüzek terjedését, ha az emberi létesítményeket, épületeket, településeket veszélyeztet. A domináns fafajok közül a csavarttűjű fenyő (Pinus contorta) fénykedvelő, így tüzet követően kiválóan újul. Tobozai közül vannak olyanok, amelyek csak a tűz után nyílnak fel. A tüzet követően a csemeték hamar növekedésnek indulnak, és mintegy 15 éves korukban már képesek magot érlelni. Azonban ha a következő tűz ennél hamarabb következik be, akkor nem képes a faj felújulni. A szukcesszió során a csavarttűjű fenyőt az árnyékot jobban tűrő Engelmann-luc (Picea engelmannii) és a sziklás-hegységi jegenyefenyő (Abies lasiocarpa) váltja fel.

Kilenc éve leégett Pinus contorta erdő. A fényigényes fenyőfaj kiválóan újul a tüzet követően.

Két éve leégett Pinus contorta erdő.

Elszenesedett Pinus contorta.

Az amerikai bölény (Bison bison) jelentős részben a Yellowstone Nemzeti Parknak köszönheti a fennmaradását. A bölényeket az elmúlt századokban olyan intenzíven vadászták, hogy állományuk töredékére csökkent. A Park megalapításakor mindössze néhány tucat bölény maradt a területen. A tartós védelemnek köszönhetően a bölények állománya napjainkra az 5000 példányhoz közelít, a populáció mérete pedig igen gyorsan nő. Ez a természetvédelem egyik sikertörténete, de sok kérdést is felvet. Ennyi bölény számára már nem elegendő a legelőterület a parkban, különösen télen. A csúcsragadozók, mint a farkas és a grizzly medve, csak ritkán fogyasztanak bölényt, mivel van bőven könnyebben elejthető zsákmány. A Park határain kívül viszont a bölényeket "nem látják szívesen" a helyi lakosok. Emiatt a bölényállomány kezelése sok vitát kavar, és talán a leginkább megnyugatató megoldást a célzott áttelepítési programok jelentenék.

Bölénycsorda legel a folyóvölgyben.

Magányos farkas (ööö... azaz bölény).

Villásszarvú antilop (Antilocapra americana).

A vapiti (Cervus canadensis) is gyakori nagyvad.

A ragadozók közül a prérifarkast (Canis latrans) sikerült lencsevégre kapnunk.

A csíkosmókusok (Tamius minimus) mindenütt ott voltak.

A nemzeti park leghíresebb geológiai képződményei a gejzírek és hőforrások, melyekből itt van a legtöbb a Földön. Összesen mintegy 10,000 gejzír van a parkban, közülük talán a leghíresebb az Öreg Hűséges (Old Faithful), amely hűségesen mintegy 88 percenként tör ki.

Az Öreg Hűséges (Old Faithful).

A gyönyörűséges Zafír medence (Zaphyr Pool).

Mustard Spring.

Morning Glory Pool.

Grotto Fountain.

South Scalloped Springs.

Grand Canyon of Yellowstone.