Különböző marhafajták legelésének hatásai - új cikkünk az Applied Vegetation Science-ben

Megjelent Koncz Nóra elsőszerzőségével új cikkünk, amiben a különböző szarvasmarha fajták legelésének hatásait vizsgáltuk a szikes gyepek és mocsarak növényzetére.

A közlemény szabadon hozzáférhető, ide kattintva letölthető.

Kovácsné Koncz, N., Béri, B., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Valkó, O. (2019): Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands. Applied Vegetation Science doi: 10.1111/avsc.12475 [IF2018: 3.568]

A szürkemarhával legelt területeken volt a legjobb természetességű a szikes élőhelyek növényzete.

A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy mennyiben különbözik a hagyományos tájfajták (esetünkben a magyar szürke szarvasmarha) illetve az intenzív húsmarhák (esetünkben charolais × limousine) legelésének a növényzetre gyakorolt hatása szikes gyepekben és mocsarakban. Mindezidáig nagyon kevés (legjobb tudomásunk szerint egyetlen) vizsgálatban hasonlították össze egyazon állatfaj különböző fajtáit e tekintetben (lásd Pauler et al. (2019) hasonló munkáját). Hipotézisünk az volt, hogy mivel a marhafajták különböznek méretükben, legelői viselkedésükben és legelés-preferenciájukban, eltérő hatással vannak a növényzet természetességére és az egyes funkcionális csoportok arányára.

Mintaterületeink a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Máta és Zám pusztákon voltak. A két vizsgált élőhelytípus a nedves szikes rétek és szikes mocsarak voltak. Három éven keresztül vizsgáltuk az eltérő szarvasmarha legelés növényzetre gyakorolt hatásait az állandó kvadrátjainkban. Eredményeink alapján a marhafajta hatása élőhelyfüggő volt. A szürkemarha legelés nagyobb diverzitást és jobb élőhelyi természetességet tartott fent a mocsarakban, mint az intenzív húsmarha legelése. A szikes réteken a két marhafajta legelésének hatásaiban nem volt ilyen jellegű különbség a vizsgált időléptéken. A mocsarakban az intenzív húsmarha legelése jelentős szárazodást okozott, ami a növényzet ökológiai vízigény értékeinek jelentős csökkenésében is megmutatkozott. Az eredmények alapján a mocsarak kezelésére egyértelműen a szürkemarha a legjobb választás.

Hortobágyi szikes táj.

Cikk az Eurázsiai Kurgán Adatbázisról

Nemrégiben megjelent egy orosz nyelvű írásunk az Eurázsiai Kurgán Adatbázisról a Steppe Bulletinben.

A cikk hivatkozása: 

Bragina, Tatyana M. ; Lisetskii, Fedor N. ; Buryak, Zhanna A. ; Bede, Ádám ; Apostolova, Iva ; Tóth, Csaba Albert ; Báthori, Ferenc ; Bán, Miklós ; Deák, Balázs (2019): Евразийская база данных о курганах поможет сохранить биоразнообразие степей /Eurasian database on kurgans will help to preserve biodiversity of steppes/. Степной Бюллетень /Steppe Bulletin/ 53: 36-40. 

A cikket itt lehet letölteni.

Az eurázsiai sztyeppék kiemelkedő szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, azonban az elmúlt századokban tapasztalható élőhelypusztulás következtében sok esetben csak kis kiterjedésű refúgiumokban maradtak fent. Ilyen refúgiumok az ősi sztyeppi temetkezési halmok (halomsírok, más néven kurgánok), melyek nem csupán kulturális és történelmi, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Nagy számuk (megközelítőleg fél millió halom található Eurázsiában) és természetvédelmi jelentőségük ellenére a halmok előfordulásáról és természetvédelmi helyzetéről Eurázsia jelentős részén alig rendelkezünk átfogó ismeretekkel. A probléma megoldása érdekében létrehoztunk egy nyilvános, mindenki által elérhető nemzetközi adatbázist, mely lehetővé teszi a halmokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és lekérdezését. 

Kazahsztáni rétsztyepp a háttérben egy "kunbabával". Марианны Масловой rajza.

Az adatbázis jelenleg 2515 rekordot tartalmaz; ebből 563 lokalitásokat jelöl és 1952 rekord nyújt részletes információt a halmokról.

 

Az adatbázisban található adatok térbeli megjelenítése.

Annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet az eurázsiai kurgánok jelenlegi védettségi állapotára, a jövőben egy összefoglaló tanulmány publikálását tervezzük, amely az adatbázisban gyűjtött adatokon alapul. A tervezett publikáció célja, hogy átfogó képet adjon a kurgánok jelenlegi felszínborításáról, a veszélyeztető tényezőkről és a széles földrajzi tartományban lévő különböző régiók kurgánjaihoz kapcsolódó kulturális értékekről. Azok az adatfeltöltők, akik jelentős mértékben hozzájárultak az adatgyűjtéshez társszerzői lesznek az adatbázist vagy az adatok egy részhalmazát elemző soron következő publikációknak. Jelentős hozzájárulásnak számít általánosságban az adott publikációhoz felhasznált adatok legalább 5%-ának feltöltése (részletes adatlap formájában), illetve meghatározó mértékű adatközlés egy adott publikáció szempontjából adathiányos régióból. Kapcsolat: debalazs@gmail.com.

A témában korábban megjelent cikkünk itt tölthető le.