Kontrollált égetés mint természetvédelmi kezelés hatásai és alkalmazhatósága európai gyepekben - Új áttekintő tanulmányunk

Nemrég jelent meg áttekintő tanulmányunk a kontrollált égetés lehetőségeiről és korlátairól az európai gyepek természetvédelmi kezelésében a Current Opinion in Environmental Sustainability and Health c. folyóiratban.

A cikk hivatkozása

Valkó, O. & Deák, B. (2021): Increasing the potential of prescribed burning for the biodiversity conservation of European grasslands. Current Opinion in Environmental Sustainability & Health doi: 10.1016/j.coesh.2021.100268

A közlemény szabadon hozzáférhető, ide kattintva.

Tanulmányunkban összefoglaltuk az európai gyepekben végzett kontrollált égetéses vizsgálatok tanulságait és értékeltük a módszer alkalmazhatóságát a gyepek természetvédelmi kezelésében. A kontrollált égetés (angolul prescribed burning) a tűz konkrét természetvédelmi célból végzett, megtervezett, körültekintően és biztonságosan kivitelezett alkalmazását jelenti. Számos tűzadaptált ökoszisztémában, mint például a dél-amerikai cerrado-ban, a dél-afrikai fynbos vegetációban vagy az észak-amerikai prériken a kontrollált égetés szerves részét képezi a nyílt tájszerkezet és a hozzá kötődő biológiai sokféleség fenntartását célzó természetvédelmi programoknak. Ezzel szemben Európában a kontrollált égetést főleg erdőkben és cserjésekben alkalmazzák. Gyepekben csupán néhány tucatnyi kutatás tesztelte a módszert, és a nagy léptékű természetvédelmi projektekben még ennél is ritkábban alkalmazták. Fontos lenne megismernünk ennek a költség-hatékony kezelési módszernek a potenciális hatásait és alkalmazási lehetőségeit, ugyanis más kontinensekről rendelkezésünkre álló ismeretek alapján a kontrollált égetés számos az európai gyepeket veszélyeztető problémára jelenthet megoldási lehetőséget. Ilyen lehet például a felhagyott vagy éppen túllegeltetett gyepek kezelése, az inváziós fajok elleni védekezés vagy a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése.

Áttekintő tanulmányunkban rámutattunk, hogy jelenlegi tudásunk nem elégséges ahhoz, hogy megítéljük, alkalmazható-e a kontrollált égetés az európai gyepek természetvédelmi kezelésében; a kérdés megválaszolásához a módszer több élőhelytípusban történő, kontrollált, kis léptékű, kísérletes tesztelése szükséges. Az európai gyepekben eddig végzett kontrollált égetéses vizsgálatok nem modellezték egy lehetséges természetvédelmi kezelési tervnek megfelelő égetési rendszer hatásait; helyette vagy évről évre leégették a parcellákat, vagy egyszeri égetés hatásait vizsgálták. Az évente történő égetés nagyon eltér az optimális gyakoriságtól és nem hagy időt a növényzet és állatvilág regenerációjára az egyes tüzek között. Az egyszeri égetést vizsgáló tanulmányok kedvezőbb eredményeket találtak. Itt sokszor érvényesültek a tűz rövid távú pozitív hatásai, mint például az avar mennyiségének csökkenése; azonban a tartósan kedvező természeti állapot fenntartásához egy az adott területhez és ökoszisztémához adaptált komplex kontrollált égetési rendszer kidolgozása lenne szükséges. Fontos lenne megismernünk, hogy az egyes európai gyeptípusokban hány év a tüzek optimális gyakorisága, amely elegendő időt ad az élővilág regenerációja szempontjából. Ennek meghatározásához a kisléptékű kontrollált terepkísérletek, a paleoökológiai kutatások és a tüzekhez kötődő hagyományos ökológia tudás megismerése egyaránt fontos adalékot nyújthat.

Cikkünkben hangsúlyozzuk, hogy számos olyan természetvédelmi probléma van, melyek megoldására a kontrollált égetés nem alkalmas, vagy jelenleg nem tudjuk, hogy alkalmas-e. Emiatt csak olyan esetben jöhet szóba a módszer, ha az égetéssel járó kockázatok minimalizálhatóak és bizonyíthatóan pozitív hatása van a tűznek az adott természetvédelmi probléma megoldására. Az alábbi folyamatábra segítségével szemléltetjük, hogy mik a legfőbb szempontok, kérdések, kutatási irányok és lehetséges döntések, amik a kontrollált égetés európai gyepekben való alkalmazásával kapcsolatban felmerülnek.

Az alábbi kérdéseket érdemes feltenni, ha a kontrollált égetés alkalmazhatóságát szeretnénk értékelni egy adott területen egy konkrét természetvédelmi probléma megoldására. A kérdésekre (Q1-Q4) adott válaszok alapján négy alternatív döntést (D1-D4) hozhatunk arról, vajon adott esetben alkalmas-e a kontrollált égetés egy természetvédelmi probléma megoldására. Feltüntettük a legfőbb jövőbeli kutatási irányokat (R1-R4) amelyek hozzájárulhatnak az eddig megválaszolatlan kérdések megoldásához.

Az alábbiakban olvasható a cikkünk összefoglalója és grafikus absztraktja.

Abstract

Prescribed burning (PB), the planned and controlled application of fire is a well-established tool for biodiversity conservation in a plethora of habitats globally. In European grasslands that are threatened hotspots of biodiversity, PB has the potential to address challenges related to several threats such as abandonment, climate change or invasive species. However, its potential is seldom realized both in experimental and real-world conditions. To increase the potential of PB in the management of European grasslands, we suggest adapting the fire regime concept in future studies and to determine optimal PB regimes based on experimental approaches, paleo-data and the disappearing traditional ecological knowledge. For the evidence-based evaluation of PB applicability, a decision support framework is suggested.

 

Az ember szerepe a magok terjedésében - Elindult a csíráztatási kísérletünk

Egyik kedvenc kutatási témánk az ember általi magterjesztés vizsgálata. Kutatásaink során arra vagyunk kíváncsiak, hogy mindennapi életünk során milyen szerepünk van az őshonos és inváziós növényfajok propagulumainak terjedésében.

Lukács Katalin PhD témája az ember magterjesztő szerepének vizsgálata. Egy terepi vizsgálatsorozatban 2019 és 2020 során önkéntesek - terepbiológusok, kirándulók - bevonásával vizsgáltuk az emberi magterjesztést. Végigkövettük az önkéntesek terepi mozgását és a szabadtéri program végén begyűjtöttük a cipőjükön és zoknijukon maradt magokat. Vizsgálni fogjuk az élőhelyi és táji faktorok, illetve a 'vektorok', vagyis a kísérletben résztvevő önkéntesek tulajdonságainak hatását a terjesztett magok mennyiségére és fajösszetételére. Az első lépés a több mint 35 000 begyűjtött propagulum válogatása és ahol lehetséges, határozása volt. Most, a következő lépésben egy nagy csíráztatásos vizsgálatban a propagulumok életképességét vizsgáljuk, illetve a határozást pontosítjuk. Kata munkáját a Debreceni Egyetem Universitas Alapítványának díjával ismerték el nemrég - gratulálunk az elismeréshez!

A csíráztatási kísérletet most indította el Lukács Katalin, Kiss Réka, Tóth Ágnes és Kelemen András. Kíváncsian várjuk az eredményeket :) Íme néhány életkép a kísérlet elindításának munkafázisairól.