Vegetációtüzek Európában: Új összefoglaló cikk

Megjelent a FireLink Cost Action résztvevőinek szerzőségével egy összefoglaló cikk, melyben az európai vegetációtüzek eloszlását és a tüzekkel kapcsolatos legfontosabb kontinensen átívelő kihívásokat mutatjuk be. A cikkben az összefoglaló részek mellett a 31 résztvevő ország kutatói (Magyarországról az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, Kertész Miklós, Valkó Orsolya, Deák Balázs és Aszalós Réka) a vegetációtüzekkel kapcsolatos, az adott országra jellemző trendeket, főbb kutatási irányvonalakat, legfőbb megoldandó problémákat is bemutatják.

A cikk ingyenesen letölthető az Air, Soil and Water Research folyóirat honlapjáról ide kattintva; összefoglalója az alábbiakban olvasható.

 Abstract

Changes in climate, land use, and land management impact the occurrence and severity of wildland fires in many parts of the world. This is particularly evident in Europe, where ongoing changes in land use have strongly modified fire patterns over the last decades. Although satellite data by the European Forest Fire Information System provide large-scale wildland fire statistics across European countries, there is still a crucial need to collect and summarize in-depth local analysis and understanding of the wildland fire condition and associated challenges across Europe. This article aims to provide a general overview of the current wildland fire patterns and challenges as perceived by national representatives, supplemented by national fire statistics (2009–2018) across Europe. For each of the 31 countries included, we present a perspective authored by scientists or practitioners from each respective country, representing a wide range of disciplines and cultural backgrounds. The authors were selected from members of the COST Action “Fire and the Earth System: Science & Society” funded by the European Commission with the aim to share knowledge and improve communication about wildland fire. Where relevant, a brief overview of key studies, particular wildland fire challenges a country is facing, and an overview of notable recent fire events are also presented. Key perceived challenges included (1) the lack of consistent and detailed records for wildland fire events, within and across countries, (2) an increase in wildland fires that pose a risk to properties and human life due to high population densities and sprawl into forested regions, and (3) the view that, irrespective of changes in management, climate change is likely to increase the frequency and impact of wildland fires in the coming decades. Addressing challenge (1) will not only be valuable in advancing national and pan-European wildland fire management strategies, but also in evaluating perceptions (2) and (3) against more robust quantitative evidence.

A cikk hivatkozása

Fernandez-Anez, N., Krasovskiy, A., Müller, M., Vacik, H., Baetens, J., Hukić, E., Kapovic Solomun, M., Atanassova, I., Glushkova, M., Bogunović, I., Fajković, H., Djuma, H., Boustras, G., Adámek, M., Devetter, M., Hrabalikova, M., Huska, D., Martínez Barroso, P., Vaverková. M.D., Zum, D., Jõgiste, K., Metslaid, M., Koster, K., Köster. E., Pumpanen, J., Ribeiro-Kumara, C., Di Prima, S., Pastor, A., Rumpel, C., Seeger, M., Daliakopoulos,, I., Daskalakou, E., Koutroulis, A., Papadopoulou, Maria P., Stampoulidis, K., Xanthopoulos, G., Aszalós, R., Deák, B., Kertész, M., Valkó, O., Finger, D.C., Thorsteinsson, T., TilL, J., Bajocco, S., Gelsomino, A., Minervino Amodio, A., Novara, A., Salvati, L., Telesca, L., Ursino, N., Jansons, A., Kitenberga, M., Stivrins, N., Brazaitis, G., Marozas, V., Cojocaru, O., Gumeniuc, I., Sfecla, V., Imeson, A., Veraverbeke, S., Fjellgaard Mikalsen, R., Koda, E., Osinski, P., Meira Castro, A.C., Nunes, J.P., Oom, D., Vieira, D., Rusu, T., Bojović, S., Djordjevic, D., Popovic, Z., Protic, M., Sakan, S., Glasa, J., Kacikova, D., Lichner, L., Majlingova, A., Vido, J., Ferk, M., Tičar, J., Zorn, M., Zupanc, V., Hinojosa, M.B., Knicker, H., Lucas-Borja, M.E., Pausas, J., Prat-Guitart, N., Ubeda, X., Vilar, L., Destouni, G., Ghajarnia, N., Kalantari, Z., Seifollahi-Aghmiuni, S., Dindaroglu, T., Yakupoglu, T., Smith, T., Doerr, S., Cerda, A. (2021): Current wildland fire patterns and challenges in Europe: A synthesis of national perspectives. Air, Soil and Water Research 14: 1-19. doi: 10.1177/11786221211028185

Az európai gyepek varázslatos világa

Nemrég jelent meg egy gazdagon illusztrált kötet 'Life on European Grasslands' címmel a Super-G Team szerkesztésében. A könyv az európai gyepek természeti és kulturális értékeit mutatja be gyönyörű fotókon keresztül.

Mi is küldtünk be fényképeket a könyv alapjául szolgáló fotópályázatra, és néhány képünket beválogatták a könyvbe. Balázs fotója az 'Outdoor Recreation' kategóriában első helyezést ért el :)

A könyv lapozgatásához kedvcsinálóként bemutatjuk a kötetben szereplő fényképeinket.

'Ha jó a társaság, nem kell okostelefon a szórakozáshoz' - Plovdiv tartomány, Bulgária - Deák Balázs 1. díjas fotója az 'Outdoor Recreation' kategóriában

'Virágtenger az agrártájban' - Legyesbénye - Deák Balázs fotója

'Természet és történelem' - Tiszafüred - Deák Balázs fotója

'Idilli táj' - Gyimes - Deák Balázs fotója

'Végtelen, de változatos puszta' - Hortobágyi Nemzeti Park - Valkó Orsolya fotója

'A tavasz első virágai' - Pádis - Valkó Orsolya fotója

A legelő állatok szerepe a gyepi növényfajok terjedésében – Új cikkünk a Journal of Vegetation Science-ben

Nemrég jelent meg Kiss Réka elsőszerzőségével legújabb cikkünk, amiben a legelő állatok vegetációdinamikában betöltött szerepét vizsgáltuk egy kontrollált terepi kísérletben.

A cikk hivatkozása

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O. (2021): Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species. Journal of Vegetation Science 32: e13051. doi: 10.1111/JVS.13051 [IF2020: 2.685]

A cikk szabadon hozzáférhető és ingyenesen letölthető ide kattintva.

A szarvasmarhák nagyon fontos szerepet töltenek be a gyepi vegetációdinamikában.

 

A legelő állatok kulcsszerepet töltenek be a gyepi ökoszisztémák dinamikájában. Mikroélőhelyeket hoznak létre a legelés, taposás és trágyázás révén, illetve epi- és endozoochoria révén fontos szerepük van a gyepi növényfajok propagulumainak terjedésében is. A legelő állatok növényzetre kifejtett hatásait általában együttesen, a fent említett folyamatok eredőjeként vizsgálták. Jelen vizsgálatban a célunk az volt, hogy a szarvasmarhák magterjesztésben betöltött szerepét az egyéb hatásoktól (trágyázás, legelés, taposás) függetlenül teszteljük.

Az alábbi ábra mutatja a mintavételi elrendezésünket. A terepkísérlet során hat fajszegény vetett gyepben kis foltokban (propagulumforrások) 35 fajból álló, diverz magkeveréket vetettünk, mely a területeken őshonos, de a vegetációból hiányzó fajokból állt. Minden területen létrehoztunk egy bekerített (nem legelt) és egy legelt propagulumforrást. A vizsgálat során a forráspopulációk megerősödése után három éven keresztül vizsgáltuk a vetett fajok kiterjedését a fajszegény gyepi mátrixba – ehhez összesen 960 kvadrátból álló állandó transzekteket jelöltünk ki. A legelt propagulumforrásokból a legelő állatoknak volt lehetősége zoochoriával terjeszteni a magokat, míg a bekerített foltokból erre nem volt lehetőség. A transzektek minden egyéb szempontból homogénnek tekinthetőek: hasonló módon voltak legelve, taposva, trágyázva; a legfőbb különbség az volt, hogy a vizsgált vetett fajok képesek voltak-e zoochoriaval terjedni a propagulumforrásokból vagy nem.

A mintavételi elrendezés: szürkével jelöltük a legelt területeket (a teljes vetett gyep és azon belül a legelt propagulumforrás), fehérrel a bekerített propagulumforrást. A propagulum források körüli transzektekben vizsgáltuk a 35 vetett faj megtelepedési sikerét.

Faj- és virággazdag biodiverzitási gócpont: propagulumforrás a fajszegény vetett gyepben.

A vetett fajok fajszámában nem találtunk eltérést a legelt és bekerített propagulumforrások között. A legelés csökkentette ugyan a vetett fajok borítását és virágzási sikerét a propagulumforrásokban, de ennek ellenére a legelt propagulumforrások melletti transzektekben volt nagyobb a fajok megtelepedési sikere. A vetett fajok egyedszáma szignifikánsan csökkent a propagulumforrásoktól távolodva. A legelt propagulumforrásokból zoochoria segítségével kiterjedő vetett fajok nagyobb fajlagos levélfelülettel, kisebb levél szárazanyagtartalommal, alacsonyabb termettel, korábbi virágzási időszakkal rendelkeztek, illetve sikeresebben terjedtek klonálisan és széllel, mint a bekerített propagulumforrásokból kiterjedő fajok. Ezek a jellegösszetételben tapasztalt különbségek rámutatnak arra, hogy a legelő állatok általi magterjesztésnek milyen jelentős szerepe van a vizsgált szárazgyepi közösségekben.

A természetvédelmi szempontból jelentős fajok állományainak védelme érdekében egy fontos csereviszonyra mutattunk rá: bekerítéssel növelhető ugyan a célfajok borítása és virágzási sikere, csökkenthető a biomassza veszteségük, viszont jelentősen csökken az esélyük arra, hogy populációik egyedszámát és térbeli elterjedésüket növeljék. Emellett fontos megemlíteni, hogy hosszú távon a bekerített foltokban jelentős avarfelhalmozódás várható, ami feltehetően a fajgazdagság csökkenéséhez fog vezetni. Mindezeket figyelembe véve a kezelés teljes elhagyása nem feltétlenül szolgálja a célfajok állományainak megőrzését.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract

Aims: We tested the establishment success of grassland species in the presence or absence of zoochory by livestock and identified the traits associated with successful establishment.

Location: Hortobágy National Park, Hungary.

Methods: In six restored species-poor grasslands we established two species-rich 16 m2-sized source plots per site in 2013. One source plot was managed by extensive cattle grazing (’zoochory on’), the other one was fenced and protected from grazers (’zoochory off’). We monitored the vegetation development in the source plots (2014-2018), and the establishment success of sown species (2016-2018) in adjacent dispersal plots in four, 20-m-long strips per source plot; in a total of 960 dispersal plots. We calculated community weighted means of thirteen plant traits related to regeneration and competitive ability. The effect of grazing, year, distance from source plots, grazing:year and grazing:distance interactions on population and trait-dynamics in the source and dispersal plots were analysed with generalized linear mixed-effect models.

Results: Although grazing reduced the cover and flowering success of sown species in the source plots, the number of successful establishment events was higher in dispersal plots next to grazed source plots. The sown species were the most abundant in plots adjacent to source plots, but occurred in all monitored distances. Zoochory favoured perennial plants with high SLA, low LDMC, short stature, light seeds, early flowering period, high clonal index and anemochory index.

Conclusions: We showed that species that can colonize the matrix with and without zoochory have contrasting trait syndromes. In grazing-adapted ecosystems, fencing source populations of target species does not always seem to be a good option. It was a good tool for increasing the cover and flowering success of the sown species in the short run, but it significantly decreased their chance to colonize the surrounding area in the long run.