Harminc éves jubileumi konferencia a kunhalmok védelméről

„A kunhalmok védelmében ’30” címmel rendeztek egy nagyon tartalmas és sikeres konferenciát a Békés Vármegyei Kormányhivatal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében, Békéscsabán, 2024. november 21-én. A rendezvény apropóját az adta, hogy pont harminc évvel ezelőtt, ugyanezen a helyen rendeztek a kunhalmok védelmével kapcsolatban egy szakmai tanácskozást – ami ráirányította a természetvédelem figyelmét ezekre a különleges és védendő tájelemekre. Az 1994-es rendezvény egy mérföldkő volt a kunhalomvédelemben, emiatt a konferencia szervezői ezt a szép évfordulót ünnepelve lehetőséget teremtettek arra, hogy 2024-ben visszatekintsünk az elmúlt harminc év eredményeire, sikereire, tapasztalataira. 

Az 1994-es tanácskozásról szóló hír a Békés Megyei Nap c. folyóirat hasábjain.

Óriási élmény volt a felszólalók gondolatainak, és az előadók előadásainak meghallgatása. Jó volt látni, hallani, hogy a kunhalmok védelme jó úton jár, a halmok természeti állapota általában javult az elmúlt évtizedekben, ami a természetvédelmi szakemberek, az államigazgatás, a gazdálkodók és a kutatók együttes munkájának gyümölcse. A hozzászólások és előadások felvillantották a hazai kunhalomvédelem és kunhalomkutatás harminc évének legfontosabb eredményeit és tapasztalatait. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy kutatócsoportunk két előadással is képviselte magát a konferencián:

Bede Ádám: Maros-Körös közi halmok tájrégészeti vizsgálatának főbb eredményei

Deák Balázs, Valkó Orsolya: Kunhalmok természeti értékei mezőgazdasági tájakban

Az előadások mellett a helyszínen Bede Ádám kunhalmokról készült tablókiállítását is meg tudták tekinteni az érdeklődők.

Bede Ádám előadása

Deák Balázs előadása

Köszönjük a Szervezőknek, különösen Dr. Rákóczi Attilának, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójának ezt a szakmailag és emberileg is inspiráló rendezvényt! Reméljük a jövőben is sok ilyen alkalom lesz, ahol a hazai halmokat szerető és ismerő szakemberek tudnak találkozni és a nagyközönségnek is be tudják, be tudjuk mutatni a halmok értékeit és védelmük fontosságát. Nagyon fontos, hogy minél többen megismerjék a halmok több ezer éves történelmi örökségét és természetvédelmi jelentőségét, hiszen ahogy Dr. Rácz András államtitkár is hangsúlyozta a konferencián: „Senki sem fogja megvédeni azt, ami nem érdekli, és senkit sem fog érdekelni az, amiről soha semmi tapasztalatot nem szerzett.” (David Attenborough) 

Magyarország legmagasabb halma a békésszentandrási Gödény-halom.

A konferenciáról szóló sajtóközlemény itt olvasható. 

Megjelent új cikkünk a güzüegér ökoszisztéma mérnök tevékenységéről

Megjelent legújabb cikkünk Godó Laura első-szerzőségével a güzüegér ökoszisztéma mérnök tevékenységéről az Agriculture, Ecosystems and Environment c. folyóiratban.

Hivatkozás

Godó, L., Valkó, O., Borza, S., Ferencz, A., Kiss, R., Lukács, K., Deák, B. (2024) Effects of mound building and caching by steppe mouse (Mus spicilegus Petényi) on the vegetation in agroecosystems. Agriculture, Ecosystems and Environment 379: 109359. https://doi.org/10.1016/j.agee.2024.109359.

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

A rágcsálók agroökoszisztémákra gyakorolt komplex hatásainak elemzéséhez modellfajként a güzüegeret (Mus spicilegus Petényi, 1882), egy kistestű, szabadban élő egeret választottuk. Ez egy gyakori növényevő rágcsáló, amely Kelet-Ausztriától Nyugat-Oroszországig forul elő gyepekben és különböző agroökoszisztémákban. Legismertebb és leglátványosabb élőhely-átalakító hatása a halomépítés: ősszel az egerek kisebb csoportban a váruk fölé halmot építenek, amely a téli időszakban védelmet nyújt a zord környezeti feltételek és időjárási elemek ellen. A halom felhalmozott virágzatok, magok és kalászok vastag rétegéből áll, amelyet sekély, csupasz talajréteg fed. Ezért ezek a halmok a vegetáció dinamikája szempontjából nagyon érdekes objektumok: hatalmas mennyiségű magot tartalmaznak, és kis, elkülönülő foltokat biztosítanak a növények megtelepedéséhez.

Vizsgálati területeink Kelet-Magyarországon (A), valamint egy güzüegér halom (B) és a vizsgált agroökoszisztémák: parlagok (C), lucernaföldek (D) és egynyári vetésű szántóföldek (E) képei.

Eredményeink arra utalnak, hogy az olyan kis léptékű bolygatások, mint a güzüegér halmok, hozzájárulnak a növényi sokféleség fenntartásához az egyébként homogén agroökoszisztémákban. A halmok forrásokban gazdag nyílt mikroélőhelyeket biztosítanak, és a környező területektől eltérő, kis növényzeti foltokat hoznak létre. A güzüegér „fakultatív ökoszisztéma mérnök” fajként működhet, ami azt jelenti, hogy hatása eltér a különböző élőhelyeken. A halmok a mezőgazdasági tevékenység miatt általában csak rövid ideig maradnak fenn, így egy térben és időben  változó folt-dinamikát alakítanak ki.

A halmok magtartalmának elemzése alapján azt találtuk, hogy kevés fajhoz tartozó nagyon sok mag található egy-egy halomban. A güzüegerek néhány gyomfaj iránt erős preferenciát mutatattak, de ezek közül csak néhány jelent meg a halmok növényzetében. Ez arra utal, hogy bár a halmok jó feltételeket biztosítanak a bennük található gyomok számára, mégsem találhatunk gyomosodási gócpontokat rajtuk. Ez segíthet megváltoztatni a gazdáknak az e rágcsálókkal mint kártevőkkel kapcsolatos megítélését. Mivel a güzüegér a zavart élőhelyekhez alkalmazkodott, és az enyhébb telek miatt Európa-szerte elterjedt faj, a jövőben egyre inkább befolyásolhatja az agrárökoszisztémák szerkezetét és működését.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Several rodent species are considered ecosystem engineers. They exert profound changes in agroecosystems by disturbing the soil during their activities. The steppe mouse (Mus spicilegus) inhabits various agroecosystems and constructs conspicuous mounds for overwintering using piled up plant material and soil. These mounds are widespread in many agroecosystems and may significantly affect the vegetation. In our study, we evaluated the effect of mound building activity of the steppe mouse on the vegetation of agroecosystems in Hungary. We sampled the cache content of 90 mounds in total located in old fields, alfalfa fields, and annual crop fields, and surveyed the aboveground vegetation of the mounds and their surrounding undisturbed matrix in 39 paired plots. Mice cached large amounts of seeds belonging mostly to weeds. In total we found 50,413 germinable seeds of 30 species in the cache content samples. However, the mound vegetation and the cache shared only a few species, suggesting that seeds cached by the mice do not contribute to the regenerating vegetation on the mounds. Soil disturbance by mice created distinct vegetation patches with species composition and structure different from the neighbouring undisturbed matrix. Early secondary successional vegetation patches on mounds introduced small-scale heterogeneity into the homogenous agricultural landscape, increased plant diversity and provided distinct flower resources for pollinators. The detected differences in the aboveground vegetation between the mound and the matrix in the studied habitats suggest that the steppe mouse acts as a facultative engineer species in agroecosystems.