A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásának köszönhetően, az elkövetkező négy évben folytatódnak a kutatásaink, melyek során az vizsgáljuk, hogy a kis kiterjedésű ősi vagy másodlagos gyepeket őrző élőhelyszigetek hogyan járulnak hozzá a gyepi biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásához az intenzíven művelt agrártájakban (projekt címe: “Természetközeli és másodlagos gyepek szerepe az agrobiodiverzitás megőrzésében - lehetőségek és veszélyek”; PI: Deák Balázs).
Bár a mezőgazdasági tájak elsődleges szerepe az élelmiszertermelés, kiemelkedő jelentőségük van a biológiai sokféleség megőrzésében is. A szántóföldek közé ékelődő gyepek és művelésből felhagyott regenerálódó területek nagy szerepet játszanak az agrobiodiverzitás és a hozzá kötődő ökoszisztéma funkciók fenntartásában. Ezeket az élőhelyeket azonban a gyomok és fásszárúak megtelepedése, valamint a táji szintű élőhelyvesztés is veszélyezteti. Kutatásunkban ezen veszélyeztető tényezőknek a gyepi fajokra és élőhelyekre kifejtett hatásait vizsgáljuk, figyelembe véve az élőhelyi és a táji szintű tényezőket, mint például a talaj jellemzőit, a mikroklímát, és a tájhasználatot. A vizsgálatainkat elsősorban olyan kunhalmokon végezzük, amelyek be lettek vonva a területalapú támogatások rendszerébe és jól dokumentált „előtörténettel” rendelkeznek.
Fő kutatási kérdéseink a következők:
(i) Milyen tényezők befolyásolják a gyomok megtelepedését a művelésből felhagyott szántók helyén regenerálódó gyepekben? Képesek-e a változatos fajösszetételű gyomközösségek elősegíteni a gyepi fajok megtelepedését és elnyomni a mezőgazdasági termelést akadályozó káros gyomokat?
(ii) Mi történik a gyepi fajokkal abban az esetben, ha fásszárú fajok telepednek meg az élőhelyeken? Mennyire képesek ezek az élőhelyek a regenerációra, ha a fásszárú növényzetet eltávolítják?
(iii) Hogyan változik a kisméretű, szigetszerű gyepterületek biológiai sokfélesége az idő múlásával, és milyen intézkedésekkel lehet megakadályozni a fajok eltűnését?
A tudományos ismeretek bővítésén túlmenően, a mögöttes ökológiai folyamatok megértése által eredményeink hozzájárulnak a táji szintű természetvédelmi és élőhelyhelyreállítási célok megvalósításához, segítik az agrár-környezetvédelmi támogatások hatékonyabbá tételét és támogatják egy fenntartható gazdálkodási rendszer kiépítését.
A négy éves kutatási projekt 2026 január 1-jén indul.
