2020. február 9., vasárnap

Interjú a Klub Rádióban

Nemrég Lay Viktória készített velünk interjút a Klub Rádió Állatbarát c. műsorában. Mag-ökológiáról, restaurációról, természetvédelemről és az MTA-ÖK Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport céljairól beszélgettünk.

Az interjú ide kattintva hallható. Folytatása hamarosan következik. :)

2020. január 24., péntek

Hortobágyi Esték - Előadás a kunhalmokról

A Hortobágyi Nemzeti Park 'Hortobágyi Esték' néven futó előadássorozata a hosszú téli estékre kínál érdekes és tartalmas programokat. Az előadások során egy csésze tea mellett új nézőpontból ismerhetjük meg szűkebb lakókörnyezetünk természeti és kulturális értékeit.

Január 28-án Deák Balázs tart előadást 
Eltűnőben: Az ősi kunhalmok világa - a halmok természetvédelmi és történelmi értékei” 
címmel. 
A halmok hozzátartoznak a hortobágyi táj képéhez, sokan ismerik és szeretik ezeket az ősi építményeket. Az előadásban a halmok érdekes világáról, természetvédelmi, kultúrtörténeti jelentőségéről, és az őket veszélyeztető tényezőkről lesz szó.

A jövő heti programról bővebben itt lehet olvasni.

Az előadás plakátján szereplő halom - az egyik legérdekesebb növényzetű halom, amit Bulgáriában mértünk fel.

2019. december 22., vasárnap

Különböző marhafajták legelésének hatásai - új cikkünk az Applied Vegetation Science-ben

Megjelent Koncz Nóra elsőszerzőségével új cikkünk, amiben a különböző szarvasmarha fajták legelésének hatásait vizsgáltuk a szikes gyepek és mocsarak növényzetére.

A közlemény szabadon hozzáférhető, ide kattintva letölthető.

Kovácsné Koncz, N., Béri, B., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Valkó, O. (2019): Meat production and maintaining biodiversity: Grazing by traditional and crossbred beef cattle breeds in marshes and grasslands. Applied Vegetation Science doi: 10.1111/avsc.12475 [IF2018: 3.568]
A szürkemarhával legelt területeken volt a legjobb természetességű a szikes élőhelyek növényzete.
A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy mennyiben különbözik a hagyományos tájfajták (esetünkben a magyar szürke szarvasmarha) illetve az intenzív húsmarhák (esetünkben charolais × limousine) legelésének a növényzetre gyakorolt hatása szikes gyepekben és mocsarakban. Mindezidáig nagyon kevés (legjobb tudomásunk szerint egyetlen) vizsgálatban hasonlították össze egyazon állatfaj különböző fajtáit e tekintetben (lásd Pauler et al. (2019) hasonló munkáját). Hipotézisünk az volt, hogy mivel a marhafajták különböznek méretükben, legelői viselkedésükben és legelés-preferenciájukban, eltérő hatással vannak a növényzet természetességére és az egyes funkcionális csoportok arányára.

Mintaterületeink a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Máta és Zám pusztákon voltak. A két vizsgált élőhelytípus a nedves szikes rétek és szikes mocsarak voltak. Három éven keresztül vizsgáltuk az eltérő szarvasmarha legelés növényzetre gyakorolt hatásait az állandó kvadrátjainkban. Eredményeink alapján a marhafajta hatása élőhelyfüggő volt. A szürkemarha legelés nagyobb diverzitást és jobb élőhelyi természetességet tartott fent a mocsarakban, mint az intenzív húsmarha legelése. A szikes réteken a két marhafajta legelésének hatásaiban nem volt ilyen jellegű különbség a vizsgált időléptéken. A mocsarakban az intenzív húsmarha legelése jelentős szárazodást okozott, ami a növényzet ökológiai vízigény értékeinek jelentős csökkenésében is megmutatkozott. Az eredmények alapján a mocsarak kezelésére egyértelműen a szürkemarha a legjobb választás.

Hortobágyi szikes táj.


2019. december 1., vasárnap

Cikk az Eurázsiai Kurgán Adatbázisról

Nemrégiben megjelent egy orosz nyelvű írásunk az Eurázsiai Kurgán Adatbázisról a Steppe Bulletinben.

A cikk hivatkozása: 

Bragina, Tatyana M. ; Lisetskii, Fedor N. ; Buryak, Zhanna A. ; Bede, Ádám ; Apostolova, Iva ; Tóth, Csaba Albert ; Báthori, Ferenc ; Bán, Miklós ; Deák, Balázs (2019): Евразийская база данных о курганах поможет сохранить биоразнообразие степей /Eurasian database on kurgans will help to preserve biodiversity of steppes/. Степной Бюллетень /Steppe Bulletin/ 53: 36-40. 

A cikket itt lehet letölteni.

Az eurázsiai sztyeppék kiemelkedő szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, azonban az elmúlt századokban tapasztalható élőhelypusztulás következtében sok esetben csak kis kiterjedésű refúgiumokban maradtak fent. Ilyen refúgiumok az ősi sztyeppi temetkezési halmok (halomsírok, más néven kurgánok), melyek nem csupán kulturális és történelmi, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Nagy számuk (megközelítőleg fél millió halom található Eurázsiában) és természetvédelmi jelentőségük ellenére a halmok előfordulásáról és természetvédelmi helyzetéről Eurázsia jelentős részén alig rendelkezünk átfogó ismeretekkel. A probléma megoldása érdekében létrehoztunk egy nyilvános, mindenki által elérhető nemzetközi adatbázist, mely lehetővé teszi a halmokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és lekérdezését. 

Kazahsztáni rétsztyepp a háttérben egy "kunbabával". Марианны Масловой rajza.

Az adatbázis jelenleg 2515 rekordot tartalmaz; ebből 563 lokalitásokat jelöl és 1952 rekord nyújt részletes információt a halmokról.

 
Az adatbázisban található adatok térbeli megjelenítése.

Annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet az eurázsiai kurgánok jelenlegi védettségi állapotára, a jövőben egy összefoglaló tanulmány publikálását tervezzük, amely az adatbázisban gyűjtött adatokon alapul. A tervezett publikáció célja, hogy átfogó képet adjon a kurgánok jelenlegi felszínborításáról, a veszélyeztető tényezőkről és a széles földrajzi tartományban lévő különböző régiók kurgánjaihoz kapcsolódó kulturális értékekről. Azok az adatfeltöltők, akik jelentős mértékben hozzájárultak az adatgyűjtéshez társszerzői lesznek az adatbázist vagy az adatok egy részhalmazát elemző soron következő publikációknak. Jelentős hozzájárulásnak számít általánosságban az adott publikációhoz felhasznált adatok legalább 5%-ának feltöltése (részletes adatlap formájában), illetve meghatározó mértékű adatközlés egy adott publikáció szempontjából adathiányos régióból. Kapcsolat: debalazs@gmail.com.

A témában korábban megjelent cikkünk itt tölthető le.

2019. november 24., vasárnap

Kurgánok mezőgazdasági tájakban - cikkünk a Biological Conservation-ben

A napokban jelent meg a cikkünk, amelyben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a kurgánok mint élőhelyszigetek vajon mennyire hatékonyan képesek megőrizni a gyepi biodiverzitást olyan esetekben, amikor nem védett, emberi hatásoknak erősen kitett tájakban helyezkednek el. A vizsgálatban összesen 138 kurgánon mértük fel a növények, hangyák, egyenesszárnyúak, poloskák és holyvák fajösszetételét. Eredményeink azt mutatják, hogy bár az intenzíven használt tájakban a halmokon található gyepi élőhelyek létét számos tényező fenyegeti (például nem megfelelő kezelés, inváziós fajok terjeszkedése) a gyepi vegetációval borított halmok mégis hatékonyan képesek fenntartani a természetvédelem számára fontos gyepi specialista fajok populációit.

A cikk online verziója itt érhető el.

Deák, B., Valkó, O., Nagy D. D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Nagy, A., Bede, Á., Mizser, Sz., Csathó, A.I., Tóthmérész, B. Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species. Biological Conservation (in press)

A cikk absztraktja:

In transformed landscapes, many populations of grassland specialist plant and animal species live outside the few protected areas and are often preserved on 'small natural features' (SNFs) such as road verges, field margins and rocky outcrops. In the steppe and forest steppe zones of Eurasia ancient burial mounds (kurgans) are widespread SNFs providing refuge for grassland species. Based on a large-scale botanical and zoological survey of 138 kurgans in Hungary, we compared the management regimes, the presence of threatening factors and the conservation potential of kurgans embedded in non-protected transformed landscapes and in protected areas. We found that kurgans extend the borders of the protected areas by maintaining populations of grassland specialist plants and arthropods (ants, orthopterans, true bugs and rove beetles) even in transformed landscapes. We revealed that the lack of proper management, the presence of anthropogenic disturbances and encroachment of woody species are the most considerable threats to the long-term maintenance of biodiversity on kurgans located outside the protected areas. For their effective conservation a new approach is needed, which can cope with the small area and dispersed localities of the kurgans and can integrate them into the network of other SNFs on a landscape-level. As the ecological importance of kurgans is disproportionate to their size conservation actions focusing on their protection offers a greater rate of return of the efforts than can be expected in case of larger continuous sites.

A kutatás során felmért 138 kurgán térképe. Kék háromszögek: védett területeken kívül elhelyezkedő kurgánok (n =78), zöld körök – védett területen belül elhelyezkedő kurgánok (n = 60). Felső kép – a szántókkal körülvett Két-halom; alsó kép – Sáros-ér-halom, amely szikes gyepekkel van körülvéve.

2019. november 4., hétfő

Reproductive Strategies Symposium - nyilvános nyitó előadás

2019. november 7-én kezdődik a Reproductive strategies from genes to societies – Frontiers in animal and plant reproduction research című nemzetközi szimpózium a Debreceni Egyetemen.

A rendezvény regisztrációhoz kötött, de a csütörtök esti nyitó előadás szabadon látogatható. Az előadó Prof. Ruth Mace, a University College London professzora, aki a viselkedésökológia, evolúció és kultúrantropológia érdekes határterületéről tart előadást Evolution of families: Using behavioural ecology to understand cultural evolution in humans címmel.

Az előadás november 7-én 17 órakor kezdődik a Debreceni Egyetem Főépületében, az Aulában (3. emelet).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


2019. október 7., hétfő

Felhívás - Gyepes különszám a Hacquetia folyóiratban

6. EDGG különszám - Hacquetia 2021: Az eurázsiai gyepek faunája, flórája, vegetációja és védelme

Ismét várjuk a kéziratokat az Eurasian Dry Grassland Group gyepes különszámába, a Hacquetia c. folyóirat 2021-es kötetébe. A különszám címe: Fauna, flora, vegetation and conservation of Palaearctic natural and semi-natural grasslands. A különszámba a Palearktisz gyepjeinek biodiverzitását vizsgáló cikkeket várunk, akár botanikai, akár zoológiai témában.

A Hacquetia a Szlovén Tudományos Akadémia nemzetközi folyóirata. Évente két kötete jelenik meg nyomtatásban és online. A cikkek publikációs költség nélkül online szabadon hozzáférhetők, a színes ábrák közlése is ingyenes. Lehetőség van terjedelmes cönológiai tabellák és függelékek közlésére is. A folyóirat a Scopus és a BIOSIS adatbázisokban jegyzett.

A mostani lesz a 6. EDGG-hez kötődő különszám a Hacquetia-ban. A kötet 2021 januárjában fog megjelenni; előreláthatóan 150–250 oldal terjedelemben. A szakcikkek mellett az EDGG 2019-2020-as tevékenységét bemutató jelentés is itt kerül közlésre.

A kéziratok benyújtási határideje 2020. január 15. A benyújtott kéziratok a nemzetközi folyóiratokban szokásos szakmai bírálaton esnek át. A szerzői útmutató a folyóirat honlapján érhető el.

Kérdés esetén örömmel állok az érdeklődők rendelkezésére.

A különszám szerkesztői:

Orsolya Valkó (Magyarország, főszerkesztő)
Stephen Venn (Finnország)
Sabina Burrascano (Olaszország)
Salza Palpurina (Bulgária)
Rocco Labadessa (Olaszország)
Atushi Ushimaru (Japán)

A kéziratokat emailben, az alábbi címen várjuk:

Orsolya Valkó (valkoorsi@gmail.com)