A kunhalmok a gyógynövények és a hozzájuk kötődő fitokémiai diverzitás őrzői a mezőgazdasági tájakban

Megjelent legújabb cikkünk a Plants, People, Planet című folyóiratban, melyben azt vizsgáltuk, hogy a kunhalmok milyen szerepet játszanak a gyógynövényfajok és azok kémiai sokféleségének megőrzésében az európai mezőgazdasági tájakban.

Az Alföldön található kurgánokat, amelyeket a több ezer évvel ezelőtt itt élt sztyeppei nomád kultúrák építettek, eredetileg fajgazdag szárazgyepek borították. Ezek a gyepek szerencsés esetben a mai napig is fennmaradtak és sok régióban a mezőgazdasági tájak egyik legfajgazdagabb gyepi élőhelyeit képviselik. Más halmok nem voltak ilyen szerencsés helyzetben, őket sok esetben beszántották és évtizedekig, vagy évszázadokig szántóföldként hasznosították őket. A területalapú mezőgazdasági támogatási rendszernek köszönhetően azonban az elmúlt évtized során sok esetben felhagyták a korábban szántott halmok művelését, és elkezdődhetett rajtuk a természetes vegetáció megtelepedése. Tekintettel a halmok nagy fajgazdagságára, potenciálisan megfelelő élőhelyként szolgálhatnak számos gyógynövényfaj számára is, azonban a halmokkal kapcsolatban ezt az ökoszisztéma-funkciót eddig még nem vizsgálták.

Kutatásunk során 166 magyarországi kurgánt mértük fel. Azt vizsgáltuk, hogy a halmoknak milyen szerepe van a gyógynövények és az általuk termelt gyógyhatású vegyületek megőrzésében. A felmérés során a halmokon több mint 160 gyógynövényfajt találtunk, amelyek közül számos gyepekhez kötődő faj kifejezetten ritkának mondható mezőgazdasági területeken. Fontos kiemelni, hogy azt is, hogy a kurgánok nemcsak a gyógynövények sokféleségét tartják fenn, hanem a hozzájuk kötődő gyógyhatású fitokémiai vegyületek (másodlagos metabolitok) széles spektrumát is.

(a) Ősi gyep (b) idős parlag és (c) fiatal parlag mezőgazdasági területeken található halmokon; A halmokon gyakori gyógynövény fajok: (d) mezei cickafark (Achillea collina), (e) közönséges szikipozdor (Podospermum canum), (f) nagy bakszakáll (Tragopogon dubius), (g) tejoltó galaj (Galium verum), (h) négyélű füzike (Epilobium tetragonum) (fényképek: Deák Balázs: a, b, c, d; Lengyel Attila: e, f, g, h).

A felmért halmokon előforduló gyógynövényekben összesen 33 másodlagos metabolit-csoport volt jelen, amelyek közül 23 kifejezetten a gyepi gyógynövényfajokhoz kötődik. Ezek a vegyületek lehetővé teszik a növények számára, hogy túléljék a szárazságot, a kártevőket és az UV-sugárzást – melyek hatása egyre erősödik az éghajlatváltozás és az intenzív földhasználat miatt. Eredményeink azt mutatták, hogy az egyes metabolitok megléte szoros összefüggésben áll az a gyepek korával, valamint az élőhely számos tulajdonságával, de a táji faktorok is hatással vannak rájuk.

Így például az idősebb regenerálódó gyepi növényzettel borított halmokon jellemzően sok iridoidokat és diterpéneket termelő faj fordult elő. Ennek oka az, hogy a későbbi szukcessziós fázisokban, amikor sok magasra növő gyomnövény eltűnik a vegetációból (és így csökken az árnyékoló hatásuk is), a halmon található gyógynövényekre egyre nagyobb hatással van a megnövekedett besugárzás, ami ezeknek a vegyületeknek a termelődését indukálja. A szántóföldekkel körülvett halmokon található gyógynövények sok esetben termelnek olyan metabolitokat (például alkaloidokat, szaponinokat és növényi szteroidokat), amelyek mérgező hatásuk miatt meggátolják azt, hogy a rágcsálók elfogyasszák őket. Ez a természetes védekezési mechanizmus nem csak a halom növényzetét védheti meg a mezőgazdasági kártevőktől, de a környező mezőgazdasági kultúrákra is kifejtheti védő hatását.

Bár a törvény által védett kurgánokon nem engedélyezett a növények gyűjtése, a gyepekkel borított halmokban rejlő potenciál fontos lehet a természetvédelem, az ökológiai restauráció és a környezeti nevelés számára is. Emellett természetes magforrásként segíthetik a gyógynövénypopulációk helyreállítását az ember által jelentősen átformált tájakon.

A cikk hivatkozása:

Engel, R., Valkó, O, Lengyel, A., Bede, Á, Deák, B. (2025): Small grassland patches are hotspots for medicinal plants and associated phytochemical diversity in European agricultural landscapes. Plants People Planet DOI: 10.1002/ppp3.70074

A cikk szabadon hozzáférhető ide kattintva: https://nph.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ppp3.70074

Kunhalmos nap a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban

Nagy örömünkre idén hosszú idő után újra eljutottunk a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborba :) Ez a csodás tábor idén volt 51 éves, és nagyon sok hazai ökológus és természetvédő itt ismerte meg először az alföldi táj szépségét, változatosságát - köztük én is még több mint húsz évvel ezelőtt :) Idén végre újra eljutottunk a Farkasszigeti táborba, sajnos csak egy napra - de így is nagyon jó élmény volt. A kunhalmos napon először Deák Balázs tartott egy átfogó előadást a halmok természeti és kulturális örökségéről, utána pedig a táborral Nádudvar melletti halmokhoz látogattunk el. Az idei aszályos időjárás (és az előző évek aszályai) nyomot hagytak a növényzetben, sajnos mostanra a legtöbb évelő gyepi faj is elszáradt, és a halmokon a 2017-es felméréseinkhez képest többszörösére nőtt az útszéli bogáncs (Carduus acanthoides) tömege.

Útban a Tök-halom felé.

A fajok keresése nagyon hatékony volt a sok lelkes résztvevőnek hála :)

A Tök-halmot 2012-ben vonták ki a szántóföldi művelésből. Mostanra - nagy örömünkre - a környező magesőből megtelepedett rajta a védett sáfrányos imola (Centaurea solstitialis) néhány példánya.

Útban a szintén szántóföldi művelésből kivont Hegyes-halomra.

Messziről is szép tájelem a Hegyes-halom a sárga fűtengerben.

Nagyon köszönjük a tábor szervezőinek, Csiha Sárának és Tóth Csabának a kedves vendéglátást, és reméljük legközelebb is találkozunk :)

Európai városaink ambiciózus természet-helyreállítási célokat érdemelnek – új cikkünk a npj Urban Sustainability folyóiratban

Egy nemzetközi csapatban, Valentin Klaus vezetésével nemrégiben jelent meg egy vélemény cikkünk, amelyben az EU Természet-helyreállítási Rendeletének lehetőségeit vizsgáljuk a városok természetközelibbé és élhetőbbé tételében.

A cikk szabadon elérhető, és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Klaus, V. H., Řehounková, K., Valkó, O., Degtjarenko, P., & Schelfhout, S. (2025). Countries need ambitious urban biodiversity targets under the EU Nature Restoration Law. npj Urban Sustainability, 5(1), 1–4. https://doi.org/10.1038/s42949-025-00218-8

Az Európai Unió új Természet-helyreállítási Rendelete hatalmas lehetőséget jelent a klímaváltozás elleni küzdelemben és az európai biodiverzitás védelmében. Az EU területének több mint 20%-át városok teszik ki, így a városi ökoszisztémák helyreállítása remek alkalom arra, hogy zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb városokat hozzunk létre. Jelenleg azonban a rendelet főként azt méri, hogy mekkora zöldterület található egy városban – de azt nem, hogy ezek a területek mennyire jó természeti állapotúak. Ráadásul azok a városok, amelyek már most is nagy arányban rendelkeznek zöldfelülettel, a rendelet szerint nem feltétlenül kötelesek további lépéseket tenni.

Sok városi zöldterület ugyan esztétikus, de gyakran hiányoznak belőlük az őshonos növény- és állatfajok, valamint azok a természetes elemek, amelyek egy egészséges környezetet támogatnak. A nem megfelelő kezelés, az emberi zavarás, és a környezetszennyezés csökkentheti a városi zöldterületek által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Ez különösen fontos, mivel a városi természet nemcsak az élővilág, hanem az emberek egészsége, jólléte és a hőhullámokkal vagy árvizekkel szembeni védelem szempontjából is létfontosságú.

Fajgazdag, természetes és szép: magasfüvű gyep a Gödöllői Kastélyparkban.

Ezért úgy véljük, hogy az európai városokban még ambiciózusabb természet-helyreállítási célokra van szükség. A zöldterületeknek nemcsak nagy kiterjedésűnek és lombosnak kell lenniük, hanem ökológiailag változatosnak is. Ez magában foglalja az őshonos fajok ültetését, ritka élőhelyek védelmét, a túlzott kaszálás és burkolás elkerülését, valamint olyan elemek, mint holtfa, kőkupacok vagy kistavak beépítését a rovarok és madarak támogatására.

A változás előmozdítása érdekében kilenc kulcsfontosságú lépést javaslunk:

• A biodiverzitást tegyük a várostervezés alapvető részévé – ne csupán díszítőelemként, hanem elengedhetetlen összetevőként kezeljük a természetet.
• Tűzzünk ki ambíciózus célokat az őshonos fajok visszahozására és az ökoszisztémák egészségének helyreállítására.
• A városi biodiverzitás legyen része a nemzeti helyreállítási terveknek, megfelelő monitoringgal és hosszú távú célkitűzésekkel.
• Mutassuk be a városokat, mint a természet-helyreállítás éllovasait, és ismertessük meg a városlakókkal a természetes élőhelyek helyreállításának előnyeit.
• Lássuk el a városokat szakértői támogatással és jól működő gyakorlati példákkal.
• Védjük meg a ritka városi élőhelyeket – az infrastruktúra-fejlesztés vagy a faültetések ne veszélyeztessék azokat a nyílt területeket, amelyek már most is gazdagok őshonos fajokban.
• Segítsük a várostervező szakemberek ökológiai képzését.
• Biztosítsuk a társadalmi igazságosságot – a helyreállítás minden lakót szolgáljon, ne szorítsa ki az alacsonyabb jövedelmű közösségeket.
• Mielőbb mérjük fel a városi biodiverzitás jelenlegi állapotát, és cselekedjünk gyorsan a még meglévő értékek védelme érdekében.

A városoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy hozzájáruljanak a biodiverzitási válság megoldásához. A mezőgazdasági területekkel vagy erdőkkel ellentétben a városi terek általában nem versengenek élelmiszer- vagy faanyagtermeléssel. A természet helyreállítása a városokban hosszú távon nagy előnyökkel járhat – az emberek mentális egészségének javításától kezdve a tisztább levegőn át a turizmus növekedéséig és az egészségügyi kiadások csökkenéséig.

Mindezek fényében a cikkünkben arra buzdítjuk az EU tagállamait, hogy használják ki az új rendelet adta lendületet, és lépjenek túl a „zöld kinézetű” terek létrehozásán. Állítsuk helyre a valóban biodiverz és ellenálló városi ökoszisztémákat – így tehetjük városainkat jobbá mind a természet, mind az emberek számára.

A városi közterületeken látott jó gyakorlatok inspirálhatják az embereket, hogy saját kertjükben is természetközeli élőhelyeket teremtsenek.

Egy égető probléma - A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában

Az elmúlt két évben egy nagyon érdekes és aktuális témán dolgoztunk egy nemzetközi kutatócsoportban, aminek eredményeként megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe (Változó vegetációtüzek: szakpolitikai lehetőségek egy tűztudatos és tűzhöz alkalmazkodó Európa számára) című tanulmánya. A projektben összesen 22 nemzetközi kutató vett részt, a projekt menedzser Thomas Elmqvist volt, a munkacsoport vezetői pedig Valkó Orsolya és Cathelijne Stoof.

Tanulmányunk arra figyelmeztet, hogy a vegetációtüzek Európában is új szintre léptek. A klímaváltozás, a tájhasználat átalakulása és társadalmi tényezők együttesen olyan körülményeket teremtenek, amelyek egyre gyakoribbá és pusztítóbbá teszik a vegetációtüzeket. Ráadásul olyan régiókban is növekszik a kockázat – köztük Közép-Európában–, ahol ez korábban nem igazán volt jellemző. 

A teljes tanulmány itt érhető el: https://easac.eu/projects/details/changing-wildfires-policy-options-for-a-fire-literate-and-fire-adapted-europe 

A témáról részletesen is írtam a Másfélfok portálon, az írás ide kattintva olvasható el

A tanulmány ünnepélyes bemutatójára 2025. május 19-én került sor Brüsszelben - előa.dásokkal és a témához kapcsolódó érdekes panelbeszélgetésekkel a tudomány és a szakpolitika képviselőivel közösen. A bemutató előadásait és panelbeszélgetéseit ezen a videón lehet megtekinteni.

Az EASAC infografikája, ami nagyon jól összefoglalja a tanulmány legfőbb üzeneteit.

Új áttekintő cikkünk a száraz élőhelyek magbankjáról

Megjelent Abdubakir Kushbokov elsőszerzőségével legújabb cikkünk, ami egy áttekintő tanulmány a száraz élőhelyek magbankjáról.

Kushbokov, A., Deák, B., Valkó, O. (2025): Characteristics of soil seed bank in global drylands – A review. Arid Land Research and Management 39: https://doi.org/10.1080/15324982.2025.2467728 

A cikk pdf-je elkérhető a szerzőktől (ide kattintva).

A száraz élőhelyek a Föld jelentős részét foglalják el, és biológiai sokféleségük, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítása tekintetében is egyedülállóak. Az ökoszisztémák biológiai sokféleségének fenntartása és helyreállítása szempontjából a talaj magbank jellemzőinek és helyreállítási potenciáljának megértése kulcsfontosságú. Review cikkünkben a száraz élőhelyek magbankjának jellemzőit tekintettük át, valamint a magbank sűrűségére és összetételére ható legfontosabb tényezőket, köztük a talaj és éghajlati jellemzőket, a fásszárú növényzetet, a topográfiát és a legelés hatásait elemeztük. Cikkünkben rámutattunk, hogy a degradált száraz élőhelyek helyreállításához a talaj magbank bizonyos mértékig hozzájárulhat, azonban számos régióban, valamint erősen degradált és túllegeltetett környezetben a magbank restaurációs potenciálja korlátozott.

A cikkben áttekintett tanulmányok földrajzi elhelyezkedése és az egyes cikkekben elemzett változók.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Drylands, covering 45.4% of the global land area, are vital ecosystems that support 38% of the world’s population and approximately 35% of global biodiversity. However, they face increasing threats from desertification, land degradation, and unsustainable management practices. Soil seed banks (SSBs) play a critical role in vegetation recovery, resilience, and biodiversity conservation in drylands. This review synthesizes evidence from 58 studies to evaluate the effects of grazing, topography, and woody plants on SSB dynamics and restoration potential. Grazing impacts on SSBs are highly variable, ranging from depletion under heavy grazing to enhanced seed density and diversity under moderate grazing or intermediate-term exclusion. Topographical features, such as dune tops and leeward slopes, and shrubs significantly influence SSB density and diversity by creating seed-rich microsites. While passive restoration using SSBs shows promise, especially in sandy grasslands, it is often slower than active interventions and limited by insufficient seed resources in severely degraded areas. The findings highlight the need for tailored grazing management and integrated restoration strategies to optimize the restoration potential of SSBs. Future research should address knowledge gaps related to underrepresented regions, deeper soil layers, long-term processes, and the combined effects of multiple drivers to enhance dryland ecosystem resilience and functionality.

Életkép az üzbegisztáni magbank vizsgálatunk helyszínéről.

A ruhákon terjedő magok sorsa: mi történik a mosógépben? Új cikkünk a Journal of Environmental Management-ben

Megjelent legújabb cikkünk Lukács Katalin elsőszerzőségével a Journal of Environmental Management c. folyóiratban, melyben a növényi magterjedés egy új érdekes módjával foglalkoztunk.

A cikk hivatkozása:

Lukács, K., Kiss, R., Tóth, Á., Godó, L., Deák, B., Valkó, O. (2025): Effects of laundry washing on germination of cloth-dispersed seeds depends on washing intensity not on detergent type. Journal of Environmental Management 375: 124345. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2025.124345

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Kutatásunkban egy egyszerű, hétköznapi folyamatot vizsgáltunk - a mosást. Kicsit furcsának tűnik, hogy az ökológusok miért vizsgálják ezt a folyamatot - de aki elolvassa a cikkünket, láthatja, hogy valójában nagyon érdekes hatással lehet a növényfajok elterjedésére :)

Milyen jelentősége van a ruházatunknak a növényfajok elterjedésében? A nem szándékos, ember által közvetített magterjedés az epizoochória egy speciális formája, amelyben a magok terjesztésének vektorai az emberek, a magok a ruházathoz vagy a lábbelikhez tapadnak különböző szabadtéri tevékenységek során. A növekvő emberi mobilitásnak köszönhetően ily módon napi szinten óriási mennyiségű mag juthat el nagy távolságokra a közvetítésünkkel, potyautasként. Fontos hangsúlyozni, hogy eddig főként gyomnövények és invazív fajok esetében dokumentálták, hogy képesek a ruházaton való terjedésre. Annak ellenére, hogy ez a folyamat a mindennapi élet része, a legtöbb ember nincs tudatában ennek a jelenségnek. Sok esetben az emberek nem fordítanak figyelmet arra, hogy megtisztítsák ruháikat a magvaktól, vagy esetleg észre sem veszik a jelenlétüket. Az észrevétlenül a ruhákon maradó magok pedig gyakran a mosógépekbe kerülnek.

A téma alaposabb vizsgálatára egy nagyszabású csíráztatási kísérletet terveztünk, hogy megértsük, milyen hatással van a mosási hőmérséklet és a különböző mosószerek a kimosott magok csírázóképességére. Mivel korábbi vizsgálatunkban (Valkó et al. 2020 NeoBiota) nem volt szignifikáns hatása a mosószer típusának, most még részletesebben vizsgáltuk ezt a témát, hogy megtudjuk, van-e olyan, a mindennapokban használható mosószer típus, ami képes - csökkenteni a kimosott magok csíraképességét. Mostani kísérletünkben különböző kémiai összetételű mosószereket hasonlítottunk össze, lefedve a háztartásokban használt mosószerek főbb típusait (a természetes mosószerektől kezdve a szintetikus, különböző koncentrációjú felületaktív anyagokat, enzimeket és szappant tartalmazó mosószerekig). Összesen 21 kezelési kombinációval dolgoztunk.

Ezen az ábrán a kísérleti elrendezésünket és a munkafolyamatokat mutatjuk be.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb mag a mindennapi gyakorlatban leginkább alkalmazott mosási kezelések után továbbra is csíraképes marad, és sajnos nincs olyan mosószer típus, aminek használatával csökkenthető lenne a magok túlélése. Egyedül a magas hőmérsékleten való mosás jelenthet megoldást - ez azonban nem minden ruhánál alkalmazható. Mivel a legtöbb ruhával terjedni képes növény gyom, illetve sok köztük az invazív faj is, az eredményeknek fontos következményei vannak az inváziós fajok kezelése szempontjából. Kérdőíves felmérésük szerint a tudatosság növelése különösen fontos a természetvédelmi szakemberek körében, akik a legfontosabb potenciális terjesztők közé tartoznak.

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Abstract

Unintentional human-vectored seed dispersal (HVD) occurs when the seed dispersal vectors are humans, and the seeds are attached to clothing or footwear during various outdoor activities. Since most plant species spread by HVD are invasives or weeds, the process can have globally relevant adverse environmental effects due to the growing global tourism industry. Here we evaluated whether the germination capacity of seeds can be reduced by laundry washing treatments used in households, in order to decrease the chance of unintended dispersal of plant species by clothing. We experimentally tested the effects of seven types of detergents with different chemical composition and three washing intensities in a full factorial design on the germination capacity of 18 plant species. Washing at high intensity (60 0C) significantly decreased the germination capacity in 15 species, probably due to high temperatures and longer exposure times. Washing at low (30 0C) and medium intensities (40 0C) had no effect. Detergent type affected the germination capacity of only three species. The findings underscore the importance of laundry washing in seed dispersal, since the low and medium washing intensities and detergent types that are commonly used in households do not decrease the germination capacity of the cloth-dispersed seeds. We urge addressing the spread of HVD-dispersed seeds through combined biosecurity measures. Self-regulation, such as removing of seeds from clothes and disposing them properly, is crucial. Informing outdoor workers, who play the largest role in HVD, can encourage small behavioural changes to decrease the adverse effects of this process.

The graphical summary of the study in the graphical abstract.

Harminc éves jubileumi konferencia a kunhalmok védelméről

„A kunhalmok védelmében ’30” címmel rendeztek egy nagyon tartalmas és sikeres konferenciát a Békés Vármegyei Kormányhivatal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében, Békéscsabán, 2024. november 21-én. A rendezvény apropóját az adta, hogy pont harminc évvel ezelőtt, ugyanezen a helyen rendeztek a kunhalmok védelmével kapcsolatban egy szakmai tanácskozást – ami ráirányította a természetvédelem figyelmét ezekre a különleges és védendő tájelemekre. Az 1994-es rendezvény egy mérföldkő volt a kunhalomvédelemben, emiatt a konferencia szervezői ezt a szép évfordulót ünnepelve lehetőséget teremtettek arra, hogy 2024-ben visszatekintsünk az elmúlt harminc év eredményeire, sikereire, tapasztalataira. 

Az 1994-es tanácskozásról szóló hír a Békés Megyei Nap c. folyóirat hasábjain.

Óriási élmény volt a felszólalók gondolatainak, és az előadók előadásainak meghallgatása. Jó volt látni, hallani, hogy a kunhalmok védelme jó úton jár, a halmok természeti állapota általában javult az elmúlt évtizedekben, ami a természetvédelmi szakemberek, az államigazgatás, a gazdálkodók és a kutatók együttes munkájának gyümölcse. A hozzászólások és előadások felvillantották a hazai kunhalomvédelem és kunhalomkutatás harminc évének legfontosabb eredményeit és tapasztalatait. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy kutatócsoportunk két előadással is képviselte magát a konferencián:

Bede Ádám: Maros-Körös közi halmok tájrégészeti vizsgálatának főbb eredményei

Deák Balázs, Valkó Orsolya: Kunhalmok természeti értékei mezőgazdasági tájakban

Az előadások mellett a helyszínen Bede Ádám kunhalmokról készült tablókiállítását is meg tudták tekinteni az érdeklődők.

Bede Ádám előadása

Deák Balázs előadása

Köszönjük a Szervezőknek, különösen Dr. Rákóczi Attilának, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójának ezt a szakmailag és emberileg is inspiráló rendezvényt! Reméljük a jövőben is sok ilyen alkalom lesz, ahol a hazai halmokat szerető és ismerő szakemberek tudnak találkozni és a nagyközönségnek is be tudják, be tudjuk mutatni a halmok értékeit és védelmük fontosságát. Nagyon fontos, hogy minél többen megismerjék a halmok több ezer éves történelmi örökségét és természetvédelmi jelentőségét, hiszen ahogy Dr. Rácz András államtitkár is hangsúlyozta a konferencián: „Senki sem fogja megvédeni azt, ami nem érdekli, és senkit sem fog érdekelni az, amiről soha semmi tapasztalatot nem szerzett.” (David Attenborough) 

Magyarország legmagasabb halma a békésszentandrási Gödény-halom.

A konferenciáról szóló sajtóközlemény itt olvasható.