A kunhalmok a gyógynövények és a hozzájuk kötődő fitokémiai diverzitás őrzői a mezőgazdasági tájakban

Megjelent legújabb cikkünk a Plants, People, Planet című folyóiratban, melyben azt vizsgáltuk, hogy a kunhalmok milyen szerepet játszanak a gyógynövényfajok és azok kémiai sokféleségének megőrzésében az európai mezőgazdasági tájakban.

Az Alföldön található kurgánokat, amelyeket a több ezer évvel ezelőtt itt élt sztyeppei nomád kultúrák építettek, eredetileg fajgazdag szárazgyepek borították. Ezek a gyepek szerencsés esetben a mai napig is fennmaradtak és sok régióban a mezőgazdasági tájak egyik legfajgazdagabb gyepi élőhelyeit képviselik. Más halmok nem voltak ilyen szerencsés helyzetben, őket sok esetben beszántották és évtizedekig, vagy évszázadokig szántóföldként hasznosították őket. A területalapú mezőgazdasági támogatási rendszernek köszönhetően azonban az elmúlt évtized során sok esetben felhagyták a korábban szántott halmok művelését, és elkezdődhetett rajtuk a természetes vegetáció megtelepedése. Tekintettel a halmok nagy fajgazdagságára, potenciálisan megfelelő élőhelyként szolgálhatnak számos gyógynövényfaj számára is, azonban a halmokkal kapcsolatban ezt az ökoszisztéma-funkciót eddig még nem vizsgálták.

Kutatásunk során 166 magyarországi kurgánt mértük fel. Azt vizsgáltuk, hogy a halmoknak milyen szerepe van a gyógynövények és az általuk termelt gyógyhatású vegyületek megőrzésében. A felmérés során a halmokon több mint 160 gyógynövényfajt találtunk, amelyek közül számos gyepekhez kötődő faj kifejezetten ritkának mondható mezőgazdasági területeken. Fontos kiemelni, hogy azt is, hogy a kurgánok nemcsak a gyógynövények sokféleségét tartják fenn, hanem a hozzájuk kötődő gyógyhatású fitokémiai vegyületek (másodlagos metabolitok) széles spektrumát is.

(a) Ősi gyep (b) idős parlag és (c) fiatal parlag mezőgazdasági területeken található halmokon; A halmokon gyakori gyógynövény fajok: (d) mezei cickafark (Achillea collina), (e) közönséges szikipozdor (Podospermum canum), (f) nagy bakszakáll (Tragopogon dubius), (g) tejoltó galaj (Galium verum), (h) négyélű füzike (Epilobium tetragonum) (fényképek: Deák Balázs: a, b, c, d; Lengyel Attila: e, f, g, h).

A felmért halmokon előforduló gyógynövényekben összesen 33 másodlagos metabolit-csoport volt jelen, amelyek közül 23 kifejezetten a gyepi gyógynövényfajokhoz kötődik. Ezek a vegyületek lehetővé teszik a növények számára, hogy túléljék a szárazságot, a kártevőket és az UV-sugárzást – melyek hatása egyre erősödik az éghajlatváltozás és az intenzív földhasználat miatt. Eredményeink azt mutatták, hogy az egyes metabolitok megléte szoros összefüggésben áll az a gyepek korával, valamint az élőhely számos tulajdonságával, de a táji faktorok is hatással vannak rájuk.

Így például az idősebb regenerálódó gyepi növényzettel borított halmokon jellemzően sok iridoidokat és diterpéneket termelő faj fordult elő. Ennek oka az, hogy a későbbi szukcessziós fázisokban, amikor sok magasra növő gyomnövény eltűnik a vegetációból (és így csökken az árnyékoló hatásuk is), a halmon található gyógynövényekre egyre nagyobb hatással van a megnövekedett besugárzás, ami ezeknek a vegyületeknek a termelődését indukálja. A szántóföldekkel körülvett halmokon található gyógynövények sok esetben termelnek olyan metabolitokat (például alkaloidokat, szaponinokat és növényi szteroidokat), amelyek mérgező hatásuk miatt meggátolják azt, hogy a rágcsálók elfogyasszák őket. Ez a természetes védekezési mechanizmus nem csak a halom növényzetét védheti meg a mezőgazdasági kártevőktől, de a környező mezőgazdasági kultúrákra is kifejtheti védő hatását.

Bár a törvény által védett kurgánokon nem engedélyezett a növények gyűjtése, a gyepekkel borított halmokban rejlő potenciál fontos lehet a természetvédelem, az ökológiai restauráció és a környezeti nevelés számára is. Emellett természetes magforrásként segíthetik a gyógynövénypopulációk helyreállítását az ember által jelentősen átformált tájakon.

A cikk hivatkozása:

Engel, R., Valkó, O, Lengyel, A., Bede, Á, Deák, B. (2025): Small grassland patches are hotspots for medicinal plants and associated phytochemical diversity in European agricultural landscapes. Plants People Planet DOI: 10.1002/ppp3.70074

A cikk szabadon hozzáférhető ide kattintva: https://nph.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ppp3.70074