A napokban jelent meg Kiss Réka első szerzőségével a klímaváltozás magbankra gyakorolt hatásait elemző áttekintő cikkünk a Restoration Ecology-ban. A klímaváltozás számos módon hat a növényfajokra. Az előrejelzések alapján egyes régiókban több Celsius fokkal nő az átlaghőmérséklet és a csapadék mennyisége is drasztikusan változik, sok esetben a klíma a jelenleg is száraz területeken még szárazabbá, a jelenleg is nedves területeken pedig még nedvesebbé válik. Ezek a változások befolyásolják a növényzet évszakos dinamikáját, a fajok csírázási, virágzási, termésérési idejét, valamint a növények életének olyan fontos szereplőit is, mint a beporzó rovarok vagy a magterjesztő állatok. Bizonyított tény, hogy egyes hidegkedvelő növényfajok elterjedési területe a magasabb szélességi körök és a sarkok felé tolódik, míg a meleg klímát kedvelő fajok inváziója jelentős gondot okozhat a mérsékelt övi élőhelyeken. Mindezek mutatják, hogy a növényközösségek fajösszetétele folyamatos átalakuláson esik át, ami a restaurációs ökológia számára új kihívásokat tartogat. Egyrészt meg kell ismernünk a változó klíma növényzetre gyakorolt hatásait, másrészt az élőhely-rekonstrukciók során olyan fajokat érdemes választanunk a regionálisan előforduló őshonos fajok közül, amelyek az előre jelzett klímaváltozás mellett is képesek tartósan fennmaradni. Feltételezhető, hogy a növényi perzisztencia, így a magbank képzés jelentősége nőni fog a közösségek stabilitásának fenntartásában.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a klímaváltozás hogyan hat a gyepi fajok magbankjára és a magbank képes-e pufferelni a klímaváltozás hatásait. Egy szisztematikus irodalmi kereséssel a gyepek és vizes élőhelyek magbankjával foglalkozó publikációk közül azokat válogattuk le, amelyek a klímaváltozás elsődleges vagy másodlagos hatásait vizsgálták a talaj magbank fajösszetételére és denzitására. Azt találtuk, hogy meglepően kevés (négy) vizsgálat foglalkozik a hőmérséklet és/vagy csapadék mennyiség változásának magbankra gyakorolt hatásaival. Ezért azon cikkeket is felhasználtuk az irodalmi áttekintés során, amelyek a klímaváltozás olyan másodlagos hatásait vizsgálták, mint az áradások és tüzek. Összesen 42 releváns cikket találtunk. A kutatások minden földrészt lefednek, azonban még számos régió adatai hiányosak. Az abiotikusan stresszelt vagy erősen bolygatott környezethez adaptálódott növények képesek pufferelni a klímaváltozás miatt megváltozott körülményeket perzisztens magbankjuk révén. A stabilabb, kevéssé bolygatott élőhelyek szenvedhetik el a legnagyobb változásokat, mivel itt a legtöbb növényfaj nem rendelkezik perzisztens magbankkal. Rámutattunk, hogy a bolygatás erősségének vagy gyakoriságának a változása a magbank fajösszetételének és sűrűségének változását vonja maga után. A restauráció a perzisztens magbankkal rendelkező területek esetében hagyatkozhat a magbankra, azonban a stabilabb élőhelyek esetében aktív beavatkozásra van szükség. Ebben az esetben törekedni kell az őshonos, de a változásokat jól tűrő fajok megtelepedésének támogatására.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a klímaváltozás hogyan hat a gyepi fajok magbankjára és a magbank képes-e pufferelni a klímaváltozás hatásait. Egy szisztematikus irodalmi kereséssel a gyepek és vizes élőhelyek magbankjával foglalkozó publikációk közül azokat válogattuk le, amelyek a klímaváltozás elsődleges vagy másodlagos hatásait vizsgálták a talaj magbank fajösszetételére és denzitására. Azt találtuk, hogy meglepően kevés (négy) vizsgálat foglalkozik a hőmérséklet és/vagy csapadék mennyiség változásának magbankra gyakorolt hatásaival. Ezért azon cikkeket is felhasználtuk az irodalmi áttekintés során, amelyek a klímaváltozás olyan másodlagos hatásait vizsgálták, mint az áradások és tüzek. Összesen 42 releváns cikket találtunk. A kutatások minden földrészt lefednek, azonban még számos régió adatai hiányosak. Az abiotikusan stresszelt vagy erősen bolygatott környezethez adaptálódott növények képesek pufferelni a klímaváltozás miatt megváltozott körülményeket perzisztens magbankjuk révén. A stabilabb, kevéssé bolygatott élőhelyek szenvedhetik el a legnagyobb változásokat, mivel itt a legtöbb növényfaj nem rendelkezik perzisztens magbankkal. Rámutattunk, hogy a bolygatás erősségének vagy gyakoriságának a változása a magbank fajösszetételének és sűrűségének változását vonja maga után. A restauráció a perzisztens magbankkal rendelkező területek esetében hagyatkozhat a magbankra, azonban a stabilabb élőhelyek esetében aktív beavatkozásra van szükség. Ebben az esetben törekedni kell az őshonos, de a változásokat jól tűrő fajok megtelepedésének támogatására.
A vizsgálat eredményeit Réka egy poszter formájában fogja bemutatni az Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében c. konferencián.
A cikk hamarosan letölthető lesz innen; hivatkozása és összefoglalója alább olvasható.
A cikk hamarosan letölthető lesz innen; hivatkozása és összefoglalója alább olvasható.
Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O. (2018): Grassland seed bank and community resilience in a changing climate. Restoration Ecology doi: 10.1111/rec.1269
Plant dispersal and persistence strategies play an increasingly important role in the face of changing climate. Evaluating the restoration potential of soil seed bank as an important component of community resilience is crucial for developing effective grassland conservation and restoration strategies under climate change. Soil seed bank can act as a source for vegetation recovery by preserving species and supporting their establishment by assisting persistence and re-colonization. In a systematic review of field and experimental seed bank studies we evaluated the potential of seed bank in buffering climatic extremities and fluctuations. We found 42 papers testing the effect of first-order (temperature and precipitation changes) and second-order effects of climate change (flooding and fire) on seed bank in grasslands. We showed that persistent seed banks can support passive restoration especially in wetlands and habitats where unpredictable and frequent disturbance was typical in the historical timescale. We found that active restoration by seed addition will be most important in less disturbance-adapted habitats characterized by species with transient seed bank. In such cases, the introduction of native matrix species that can tolerate the predicted climatic change should be prioritized at degraded sites.
Az alábbi ábra pedig a cikkünk fő üzenetének grafikus megjelenítése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése