Gyepesítést követő vegetáció és magbank dinamika: Új cikkünk a Restoration Ecology-ban

Nemrég jelent meg új cikkünk a Restoration Ecology c. folyóiratban, melyben a kezelés felhagyásának hatásait vizsgáltuk a gyepesítést követő vegetáció és magbank dinamikára.

A közlemény citációja és elérhetősége:

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Tóth, K., Kiss, R., Kelemen, A., Miglécz, T., Sonkoly, J., Tóthmérész, B. (2020): Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands. Restoration Ecology doi: 10.1002/rec.13192
 

A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján (ide kattintva).

A fűmagkeverék vetését követő gyeprekonstrukció egy gyors, hatékony és széles körben elterjedt módszer. Az ily módon gyepesített területek növényzetében akár már a vetést követő második-harmadik évre az évelő füvek válnak uralkodóvá, és általában egy fajszegény és zárt növényzet alakul ki. A felszín feletti vegetáció fajszegény ugyan, viszont a magbank nem az: a gyepesített területek magkészlete még őrzi az egykori degradáció nyomait, számos gyomfaj nagy sűrűségű, hosszú távú perzisztens magbankja jellemzi (lásd egy korábbi vizsgálatunkat, Török et al. 2012). Természetvédelmi szempontból ez azért lényeges, mert egy későbbi degradáció, bolygatás, nem megfelelő kezelés, vagy épp a kezelés elmaradása következtében a talajban található gyommagvak csírázási lehetőséghez juthatnak, ami a rekonstruált gyepek jelentős degradációjához vezet. Egy korábbi vizsgálatunkban azt teszteltük, mi történik, ha a már sikeresen rekonstruált gyepek kezelését felhagyják (Kelemen et al. 2014). Eredményeink alapján a felhagyás már két-három év alatt is jelentős degradációhoz, gyomosodáshoz és avar-felhalmozódáshoz vezethet; emiatt is nagyon fontos a már rekonstruált területek folyamatos kezelése. A folyamatos kaszálásos vagy legeltetéses kezelés fenntartására már a rekonstrukció tervezésekor fontos ügyelni.

A gyepesítést követő első évben általában egy ilyen végeláthatatlan gyomtenger jellemző a területeken.

Fajszegény fűmagkeverékkel gyepesített terület a rekonstrukciót követő harmadik évben. A vegetáció fajszegény és zárt, a vetett évelő füvek sikeresen visszaszorították a gyomokat.

 

Azonban sajnos a gyomok nem tűntek el nyomtalanul: a magbankban továbbra is ők az uralkodók.

Jelen vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy alakul a gyepesített területek vegetáció- és magbank dinamikája közép távon, vagyis nyolc évvel a rekonstrukció után; valamint arra, hogy milyen hatással van a kezelés illetve a kezelés felhagyása a vegetációra és a magbankra. 12 felhagyott és 12 kaszált mintaterületen vizsgáltuk a vegetáció és a talaj magbank fajösszetételét a gyepesítést követő nyolcadik évben. Felhagyás hatására csökkent a vetett füvek borítása és nőtt a gyomok mennyisége. Érdekes módon a magbankban a legtöbb esetben erősebb hatása volt a felhagyásnak, mint a vegetációban: felhagyás hatására csökkent a magbank fajgazdagsága, valamint a vetett füvek és gyepi célfajok magsűrűsége; ellenben nőtt a gyomok magbankjának sűrűsége. Eredményeink alapján a gyomok magbankja közép távon is igen jelentős a rekonstruált gyepterületeken. Emiatt különösen fontos az ilyen területek folyamatos és hosszú távú kezelése, mert felhagyást követően a gyomfajok 'időzített bombaként' képesek aktiválódni a magbankból.

A cikk összefoglalója alább olvasható

Sowing grasses supports the rapid development of a closed perennial vegetation, which makes the method universally suitable for fast and effective landscape-scale restoration of grasslands. However, to increase their diversity and to create a natural-like species-rich grassland is a challenging task. Understanding the role of seed bank compositional changes and vegetation dynamics can help to design management regimes that support the establishment of target species and suppress unwanted weeds. Our aim was to reveal the effect of post-restoration management on the vegetation and seed bank dynamics in grasslands restored in one of the largest European landscape-scale restoration project. Eight years after restoration, we sampled the vegetation and the seed bank in 96 quadrats located in 12 restored grasslands in the Great Hungarian Plain. In each grassland stand, we studied and compared a mown (mown from Year 1 to Year 8) and an abandoned plot (mown from Year 1 to Year 3 then abandoned from Year 4 to Year 8). Mown and abandoned plots showed divergent vegetation and seed bank development. Abandonment led to the decline of sown grasses and higher cover of weeds, especially in the alkaline grasslands. Our study underlined that the developing seed bank had a limited contribution to the maintenance of biodiversity in both grassland types. We found that five years of abandonment had a larger effect on the seed bank than on the vegetation. We stress that long-term management is crucial for controlling the emergence of the weeds from their dense seed bank in restored grasslands.