Az
év elején emailben ismerkedtünk meg a Samarkand State University
kutatóival, akikkel elkezdtük egy közös kutatás tervezését az
üzbegisztáni túllegeltetett sztyeppék és félsivatagok restaurációs
lehetőségeivel kapcsolatban. A virtuális tervezés után a következő lépés
az volt, hogy júliusban tíz napot Üzbegisztánban töltöttünk, hogy
bejárjuk a mintaterületeket a Karnap régióban és a Kyzyl-Kum sivatagban;
és a terepi tapasztalatok alapján megtervezzük a jövőbeli kutatást. A
Samarkandi Egyetem agrobiotechnológiai intézetének dékánja, Dr.
Toshpulot Rajabov már évtizedek óta kutatja a legelők degradációjának a
folyamatát. Közös kutatásunkban a tervek szerint két tanítványa,
Abdubakir és Nodir Magyarországra jönnének PhD-zni és a degradált
legelők restaurációs lehetőségeit kutatnák. Az Üzbegisztánban töltött
idő felejthetetlen élmény volt, egy gyönyörű, érdekes országot és
elképesztően kedves embereket ismertünk meg.
 |
Üzbegisztán
területének jelentős részét ehhez hasonló, száraz sztyeppék és
félsivatagok borítják, ahol a fő megélhetési forma a legelő
állattenyésztés. Nyárra a kiszáradt és lelegelt növényzetből már alig
marad valami.
|
 |
Fiatal pásztorok.
|
 |
A nagy állatlétszám miatt jelentős mennyiségű kiegészítő takarmányra is szükség van.
|
 |
Megbeszélés egy itatóhelyen.
|
 |
A legeltetési rendszerek központja mindig az itatóhely, melynek környéke a leginkább degradált terület.
|
 |
Lovak az itatónál.
|
 |
Az itatóhely melletti 'feláldozott terület', kopár, jelentős taposásnak és trágyázásnak kitett zóna.
|
 |
Gyönyörű, de elég sovány lovak.
|
 |
Az itatóhelytől távolodva már nő a növényzet borítása.
|
 |
Átmeneti zóna Karnap környékén, ahol a degradáció jelei már látszanak, de a természetes növényzet elemei is megvannak még.
|
 |
Nagyrészt Artemisia diffusa alkotja ezt a legelőt, ami a legfőbb takarmányforrása az állatoknak.
|
 |
Kecskék legelnek egy jó állapotú, ürmös legelőn.
|
 |
Nyáron jelentősen csökken a legelhető biomassza mennyisége - legalábbis felülnézetből nagyon kopárnak tűnik a növényzet.
|
 |
Ugyanez
a terület lehasalva, kicsit más perspektívából: így már látszik, hogy
jelentős takarmányforrást jelentenek ilyenkor a füvek és sások.
|
 |
| Agáma. |
 |
Fiatal pásztorok.
|
 |
A túllegeltetés és degradáció egy fontos indikátor faja az Iris songarica. Tavasszal azért ennél szebben és jellegzetesebben néz ki :)
|
 |
Egy óriási tevepók maradványa.
|
 |
Tosh egy pásztort kérdez a terület történetéről.
|
 |
Fiatal pásztorok.
|
 |
Két hasonló ürömfaj: Artemisia diffusa és A. turanica. A különbség a szár színe.
|
 |
Ez a kép szemléletesen mutatja a túllegeltetés hatásait...
|
 |
A
világ legeslegfinomabb dinnyéje itt terem Üzbegisztán félsivatagi
vidékén. Nem is lehet a máshol termő dinnyékhez hasonlítani, mézédes
csoda :)
|
 |
Ez Üzbegisztán egyik legrégebbi, gyönyörűen megmaradt épülete Tim faluban.
|
 |
Tim
falu temetője egy óriási kurgán köré épült. Itt is gyakori, hogy a
kurgánok az idők során másodlagos temetkezési funkciókat kapnak.
|
 |
Egy ilyen szuper árnyékos pad és a hideg víz nagyon nagy öröm a 47 fokban :)
|
 |
Alida és én ebben a csodálatos sátorban aludtunk a sivatagban. Ezer csillagos hotel :)
|
 |
Bármerre jártunk, nagyon sok és nagyon nagy kurgánokat láttunk. Itt is temető van a halmon.
|
 |
A szántóföld közepén egy sztyeppi sziget a kurgánon.
|
 |
Nehéz
kérdés, hogy vajon kurgánból vagy szalakótából van több Üzbegisztánban.
Nagyon sok szalakótát láttunk, de sajnos úgy alakult, hogy csak ezt a
távoli képet készítettük róluk. Itt ezeken a kopár oldalakon, üregekben
költenek.
|
 |
Ellátogattunk
Samarkand mellett a Zerashan folyó menti nemzeti parkba. Itt él
Üzbegisztán egyik utolsó gímszarvas állománya, amit nagyon komolyan
őriznek, így csak messziről, kerítés mögül láttuk őket.
|
 |
Fehérszárnyú fakopáncs (Dendrocopos leucopteros) a Zerashan folyó mellett.
|
 |
A Zerashan folyó egy természetesebb állapotban megmaradt szakasza.
|
 |
Kapribogyó (Capparis sp.) és sáfrányos imola (Centaurea solstitialis) a folyóparton.
|
 |
Kapri virág.
|
 |
A közönséges minnák, másnéven pásztormejnók (Acridotheres tristis) szívesen ülnek a marhák hátára.
|
 |
A keselyűkkel szerencsések voltunk, öt fajt is láttunk. A képen egy barátkeselyű (Aegypius monachus) látható.
|
 |
Dögkeselyű (Neophron percnopterus).
|
 |
Himalájai fakókeselyű (Gyps himalayensis).
|
 |
Gyönyörű víztározó útban a Zaamin Nemzeti Park felé.
|
 |
Fenséges kopár hegyek, ahol szinte minden talpalatnyi területet legeltetnek.
|
 |
Vízesés a Zaamin Nemzeti Parkban.
|
 |
A hófoltos 4000 m fölötti hegycsúcsok Üzbegisztán és Tádzsikisztán határát rajzolják ki.
|
 |
Hegyi legelő a Zaamin Nemzeti Parkban.
|
 |
Csoportkép a festői kanyonnál.
|
 |
Szárított joghurtgolyók különféle ízekben.
|
 |
Mozaikos táj a Zaamin Nemzeti Parkban.
|
 |
Utunk során sok időt töltöttünk a gyönyörű Samarkand-ban.
|
 |
| Registan |
 |
Belső udvar a Registan-ban.
|
 |
| Registan. |
 |
Registan esti fényben.
|
 |
Fényjáték a Registan-nál.
|
 |
Teljes díszkivilágítás.
|
 |
A Bibi Khanym mecset gyönyörű kupolája.
|
 |
Cserjék és füvek nőnek a gyönyörű kupolán.
|
 |
Samarkand egyik sétálóutcája.
|
 |
Csodálatos reggeli.
|
 |
Plov: az egyik nemzeti étel.
|
 |
Gyönyörű kerámiák a samarkandi bazárban.
|
 |
Nyilatkozat a Samarkandi Egyetemen.
|
