Kulturális értékek és természetvédelem - megjelent legújabb kurgánokkal kapcsolatos cikkünk a Conservation Biology-ban

Nemrég jelent meg legújabb cikkünk, amelyben egy Eurázsia nyolc országára kiterjedő áttekintést adunk a kurgánok növényzetéről és a halmokhoz kötődő kulturális értékek biodiverzitás megőrző szerepéről.

Deák, B., Bede, Á., Rádai, Z., Dembicz, I., Apostolova, I., Batáry, P., Gallé, R., Tóth, C.A., Dózsai, J., Moysiyenko, I., Sudnik-Wójcikowska, B., Zahwatowicz, M., Nekhrizov, G., Lisetskii, F., Buryak, Z.A., Kis, S., Borza, S., Godó, L., Bragina, T.M., Smelansky, I., Molnár, Á., Bán, M., Báthori, F., Árgay, Z., Dani, J., Kiss, R., Valkó, O. (2023): Contribution of cultural heritage values to steppe conservation on ancient burial mounds of Eurasia. Conservation Biology https://doi.org/10.1111/cobi.14148 

Az ősi sztyeppei sírhalmoknak (kurgánok, kunhalmok) amellett, hogy történelmi örökségünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is nagy jelentőségük van, mivel sok esetben nyújtanak menedéket a sztyeppék élőhelyei és fajai számára. A halmok kis méretük ellenére gyakran igen nagy faji sokféleséget tartanak fenn, még a jelentősen átalakított mezőgazdasági és városiasodott tájakban is. Tanulmányunkban azt tűztük ki célul, hogy felfedjük a halmokon fennmaradó kulturális és természetvédelmi értékek kapcsolatát. A vizsgálatban egy nemzetközi együttműködés keretében összeállított kontinentális léptékű adatbázist használtunk, amely több mint ezer halom adatot tartalmazott (Magyarországtól Mongóliáig vizsgáltuk a halmokat). 

Vizsgálatunk arra mutatott rá, hogy a kunhalmok természetvédelmi értékeinek megőrzésében nagy szerepet játszanak a halmokhoz kötődő kulturális emlékek (például ősi szobrok, középkori határjelek, templomok, keresztek és régi temetők), amelyek fontos értéket képviselnek a helyi közösségek számára. A kulturális értékek védelmével és fenntartása során a helyi közösségek sok esetben egy természetbarát, extenzív gyepkezelést alkalmaznak a halmokon (például évente egyszer kétszer lekaszálják azt) és ráadásul az ilyen halmokon igen ritkán fordul elő az, hogy szántóföldi művelésbe kezdjenek. Ez által közvetve a gyepeket és azok ritka fajainak fennmaradását is biztosítják. Ezt a fajta „védelmet” a helyi közösségek saját akaratukból tartják fenn, emiatt a kedvező természetvédelmi állapot akár hosszú távon, külön beavatkozás nélkül is biztosítható lehet. Ez különösen fontos lehet a sűrűn lakott tájakban, ahol a természetes élőhelyek aránya jelentősen lecsökkent, hiszen ezekben a tájakban a természetvédelmi területek aránya rendkívül kicsi. Ezekben a tájakban a kulturális értékeket hordozó kurgánok sok esetben kis gyepi élőhelyszigetekként vannak jelen a tájban.

A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Készült egy nagyon érdekes ismeretterjesztő írás is a cikkünkről az Anthropocene Magazine-ban, ami ide kattintva olvasható.

Emlékmű és fajgazdag gyep a Debrecen melletti Nagysándor-halmon.

 

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Civilizations, including ancient ones, have shaped the global ecosystems in many ways through a co-evolution of landscapes and humans. However, the cultural legacies of ancient and lost civilizations are rarely considered in the conservation of the Eurasian steppe biome. Here using a dataset containing more than 1,000 data records on localities, land cover, protection status, and cultural values related to ancient steppic burial mounds (so-called ‘kurgans’), we evaluated how these iconic and widespread landmarks can contribute to grassland conservation in the Eurasian steppes, which is one of the most endangered biomes on Earth. Using Bayesian logistic generalized regressions and proportional odds logistic regressions, we aimed to reveal the potential of mounds in preserving grasslands considering landscapes with different levels of land use transformation. We also compared the conservation potential of mounds located inside and outside protected areas and assessed whether the presence of cultural values supports the maintenance of grasslands on them. We revealed that kurgans are of great importance in preserving grasslands in transformed landscapes outside protected areas, where they can act as habitat islands that contribute to habitat conservation and improve habitat connectivity. We found that in addition to the steep slopes that hinder ploughing, the existence of cultural values could almost double the chance of grassland occurrence on kurgans due to the extensive land use related, and the respect of local communities. As the estimated number of steppic mounds is about 600,000 and similar historical features exist in all continents, our results can be upscaled to a global level. Our results also suggest that an integrative socio-ecological approach in conservation might support the positive synergistic effects of conservational, landscape, and cultural values.

Magbiológiai konferencia Párizsban

Nemrég rendezték meg az ISSS (International Society for Seed Science) nemzetközi konferenciáját Párizsban, a Sorbonne Egyetemen. Kutatócsoportunkból heten vettünk részt az eseményen, és hét posztert mutattunk be.

 

A következő posztereket mutattuk be a konferencián:

Borza Sándor et al.: Conservation values, ecosystem services, and disservices related to a large iconic bird species

Deák Balázs et al.: Establishment gaps in species-poor grasslands: sowing diverse seed mixtures and small-scale sward disturbance support the colonization of target species

Godó Laura et al.: Owl-mediated diploendozoochorous seed dispersal increases dispersal distance and supports seedling establishment

Kiss Réka et al.: Timing seed-sowing of grasses and forbs can support grassland restoration

Lukács Katalin et al.: Human-vectored seed dispersal: A potential threat to the flora of protected areas

Tóth Ágnes et al.: Vertical distribution of soil seed bank and the ecological importance of deeply buried seeds in alkaline grasslands

Valkó Orsolya et al.: Laundry washing can increase the dispersal efficiency of cloth-dispersed seeds.

A konferencia során ellátogattunk a gyönyörű Vaux le Vicomte kastélyba.

Vadvirágos beporzóbarát sáv Párizs központjában, a Jardines des Plantes-ben.

Gyeprekonstrukció útszegélyeken: megjelent új review cikkünk

Legújabb cikkünkben a gyepi élőhelyek restaurációjának egy különleges esetével, az útszegélyekkel foglalkozunk.

A cikk hivatkozása a következő:

Valkó, O., Fekete, R., Molnár V., A., Halassy, M., Deák, B. (2023): Roadside grassland restoration: Challenges and opportunities in the UN decade on ecosystem restoration. Current Opinion in Environmental Science and Health 34:100490. https://doi.org/10.1016/j.coesh.2023.100490

A közlemény szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Miért fontos a gyeprekonstrukció az útszegélyeken? A globális úthálózat több mint 64 millió km hosszú és kiterjedése egyre nő, az útszegélyek a fejlett országok területének közel 1%-át foglalják el. Óriási területekről beszélünk, melyek általában nem alkalmas ipari, mezőgazdasági vagy egyéb hasznosításra, így lehetőséget adhat a természetes élőhelyek helyreállítására és ökológiai folyosók kialakítására. Az utak kezelői számára az az ideális, ha az útszegélyeken egy a termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodott, kis ráfordítással kezelhető, hosszú távon megmaradó növényzet telepíthető meg. Számos biogeográfiai régióban az adott régióban őshonos, szárazságtűrő gyepi fajok számára az útszegélyek megfelelő élőhelyet nyújthatnak, így a megfelelően kivitelezett gyeprekonstrukció természetvédelmi szempontból és az útkezelés szempontjait is figyelembe véve egyaránt ideális megoldás lehet. Cikkünkben e két szempontrendszer közötti szinergiákra, az útszegélyek őshonos fajokkal való gyepesítésének lehetőségeire és korlátaira hívjuk fel a figyelmet. Bemutatjuk az útszegélyek speciális termőhelyi viszonyait és azt, hogy miben különbözik az útszegélyeken végzett gyeprekonstrukció más gyepesítési beavatkozásokhoz képest. Összehasonlítjuk az általánosan alkalmazott kommersz magkeverékekkel illetve az őshonos fajokból álló magkeverékekkel végzett gyepesítés sikerességét, és javaslatokat teszünk a megfelelő növényfajok kiválasztásának szempontjaira, valamint a jövőben vizsgálandó legfontosabb kutatási kérdésekre és megoldandó problémákra.

Tabló az útszegélyekre jellemző termőhelyi viszonyokról és veszélyeztető tényezőkről. A fotókat Molnár V. Attila (A-G), Kis Szabolcs (H) és Fekete Réka (I) készítették.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható

Abstract

Restoring near-natural grasslands on roadsides is an excellent opportunity to support native biodiversity and provide ecosystem services that benefit the safety and functionality of road networks. Although several best practices and case studies are available on biodiversity-friendly roadside revegetation measures, their application is quite scarce, and, in practice, ecological aspects are rarely considered. To restore and preserve diverse and native roadside vegetation, we suggest (1) facilitating discussion, cooperation, and knowledge transfer between ecologists and agencies responsible for roadside vegetation management, (2) prioritizing the use of native plant species in roadside restoration and revegetation, as well as increasing regional capacities for native seed production, (3) supporting the application of biodiversity-friendly management practices of roadside vegetation, and (4) inventorying and conserving remnant semi-natural roadside grasslands.