Kulturális értékek és természetvédelem - megjelent legújabb kurgánokkal kapcsolatos cikkünk a Conservation Biology-ban

Nemrég jelent meg legújabb cikkünk, amelyben egy Eurázsia nyolc országára kiterjedő áttekintést adunk a kurgánok növényzetéről és a halmokhoz kötődő kulturális értékek biodiverzitás megőrző szerepéről.

Deák, B., Bede, Á., Rádai, Z., Dembicz, I., Apostolova, I., Batáry, P., Gallé, R., Tóth, C.A., Dózsai, J., Moysiyenko, I., Sudnik-Wójcikowska, B., Zahwatowicz, M., Nekhrizov, G., Lisetskii, F., Buryak, Z.A., Kis, S., Borza, S., Godó, L., Bragina, T.M., Smelansky, I., Molnár, Á., Bán, M., Báthori, F., Árgay, Z., Dani, J., Kiss, R., Valkó, O. (2023): Contribution of cultural heritage values to steppe conservation on ancient burial mounds of Eurasia. Conservation Biology https://doi.org/10.1111/cobi.14148 

Az ősi sztyeppei sírhalmoknak (kurgánok, kunhalmok) amellett, hogy történelmi örökségünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is nagy jelentőségük van, mivel sok esetben nyújtanak menedéket a sztyeppék élőhelyei és fajai számára. A halmok kis méretük ellenére gyakran igen nagy faji sokféleséget tartanak fenn, még a jelentősen átalakított mezőgazdasági és városiasodott tájakban is. Tanulmányunkban azt tűztük ki célul, hogy felfedjük a halmokon fennmaradó kulturális és természetvédelmi értékek kapcsolatát. A vizsgálatban egy nemzetközi együttműködés keretében összeállított kontinentális léptékű adatbázist használtunk, amely több mint ezer halom adatot tartalmazott (Magyarországtól Mongóliáig vizsgáltuk a halmokat). 

Vizsgálatunk arra mutatott rá, hogy a kunhalmok természetvédelmi értékeinek megőrzésében nagy szerepet játszanak a halmokhoz kötődő kulturális emlékek (például ősi szobrok, középkori határjelek, templomok, keresztek és régi temetők), amelyek fontos értéket képviselnek a helyi közösségek számára. A kulturális értékek védelmével és fenntartása során a helyi közösségek sok esetben egy természetbarát, extenzív gyepkezelést alkalmaznak a halmokon (például évente egyszer kétszer lekaszálják azt) és ráadásul az ilyen halmokon igen ritkán fordul elő az, hogy szántóföldi művelésbe kezdjenek. Ez által közvetve a gyepeket és azok ritka fajainak fennmaradását is biztosítják. Ezt a fajta „védelmet” a helyi közösségek saját akaratukból tartják fenn, emiatt a kedvező természetvédelmi állapot akár hosszú távon, külön beavatkozás nélkül is biztosítható lehet. Ez különösen fontos lehet a sűrűn lakott tájakban, ahol a természetes élőhelyek aránya jelentősen lecsökkent, hiszen ezekben a tájakban a természetvédelmi területek aránya rendkívül kicsi. Ezekben a tájakban a kulturális értékeket hordozó kurgánok sok esetben kis gyepi élőhelyszigetekként vannak jelen a tájban.

A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Készült egy nagyon érdekes ismeretterjesztő írás is a cikkünkről az Anthropocene Magazine-ban, ami ide kattintva olvasható.

Emlékmű és fajgazdag gyep a Debrecen melletti Nagysándor-halmon.

 

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Civilizations, including ancient ones, have shaped the global ecosystems in many ways through a co-evolution of landscapes and humans. However, the cultural legacies of ancient and lost civilizations are rarely considered in the conservation of the Eurasian steppe biome. Here using a dataset containing more than 1,000 data records on localities, land cover, protection status, and cultural values related to ancient steppic burial mounds (so-called ‘kurgans’), we evaluated how these iconic and widespread landmarks can contribute to grassland conservation in the Eurasian steppes, which is one of the most endangered biomes on Earth. Using Bayesian logistic generalized regressions and proportional odds logistic regressions, we aimed to reveal the potential of mounds in preserving grasslands considering landscapes with different levels of land use transformation. We also compared the conservation potential of mounds located inside and outside protected areas and assessed whether the presence of cultural values supports the maintenance of grasslands on them. We revealed that kurgans are of great importance in preserving grasslands in transformed landscapes outside protected areas, where they can act as habitat islands that contribute to habitat conservation and improve habitat connectivity. We found that in addition to the steep slopes that hinder ploughing, the existence of cultural values could almost double the chance of grassland occurrence on kurgans due to the extensive land use related, and the respect of local communities. As the estimated number of steppic mounds is about 600,000 and similar historical features exist in all continents, our results can be upscaled to a global level. Our results also suggest that an integrative socio-ecological approach in conservation might support the positive synergistic effects of conservational, landscape, and cultural values.