Megjelent legújabb cikkünk Lukács Katalin elsőszerzőségével a Journal of Environmental Management c. folyóiratban, melyben a növényi magterjedés egy új érdekes módjával foglalkoztunk.
A cikk hivatkozása:
Lukács, K., Kiss, R., Tóth, Á., Godó, L., Deák, B., Valkó, O. (2025): Effects of laundry washing on germination of cloth-dispersed seeds depends on washing intensity not on detergent type. Journal of Environmental Management 375: 124345. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2025.124345
A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).
Kutatásunkban egy egyszerű, hétköznapi folyamatot vizsgáltunk - a mosást. Kicsit furcsának tűnik, hogy az ökológusok miért vizsgálják ezt a folyamatot - de aki elolvassa a cikkünket, láthatja, hogy valójában nagyon érdekes hatással lehet a növényfajok elterjedésére :)
Milyen jelentősége van a ruházatunknak a növényfajok elterjedésében? A nem szándékos, ember által közvetített magterjedés az epizoochória egy speciális formája, amelyben a magok terjesztésének vektorai az emberek, a magok a ruházathoz vagy a lábbelikhez tapadnak különböző szabadtéri tevékenységek során. A növekvő emberi mobilitásnak köszönhetően ily módon napi szinten óriási mennyiségű mag juthat el nagy távolságokra a közvetítésünkkel, potyautasként. Fontos hangsúlyozni, hogy eddig főként gyomnövények és invazív fajok esetében dokumentálták, hogy képesek a ruházaton való terjedésre. Annak ellenére, hogy ez a folyamat a mindennapi élet része, a legtöbb ember nincs tudatában ennek a jelenségnek. Sok esetben az emberek nem fordítanak figyelmet arra, hogy megtisztítsák ruháikat a magvaktól, vagy esetleg észre sem veszik a jelenlétüket. Az észrevétlenül a ruhákon maradó magok pedig gyakran a mosógépekbe kerülnek.
A téma alaposabb vizsgálatára egy nagyszabású csíráztatási kísérletet terveztünk, hogy megértsük, milyen hatással van a mosási hőmérséklet és a különböző mosószerek a kimosott magok csírázóképességére. Mivel korábbi vizsgálatunkban (Valkó et al. 2020 NeoBiota) nem volt szignifikáns hatása a mosószer típusának, most még részletesebben vizsgáltuk ezt a témát, hogy megtudjuk, van-e olyan, a mindennapokban használható mosószer típus, ami képes - csökkenteni a kimosott magok csíraképességét. Mostani kísérletünkben különböző kémiai összetételű mosószereket hasonlítottunk össze, lefedve a háztartásokban használt mosószerek főbb típusait (a természetes mosószerektől kezdve a szintetikus, különböző koncentrációjú felületaktív anyagokat, enzimeket és szappant tartalmazó mosószerekig). Összesen 21 kezelési kombinációval dolgoztunk.
Ezen az ábrán a kísérleti elrendezésünket és a munkafolyamatokat mutatjuk be.
Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb mag a mindennapi gyakorlatban leginkább alkalmazott mosási kezelések után továbbra is csíraképes marad, és sajnos nincs olyan mosószer típus, aminek használatával csökkenthető lenne a magok túlélése. Egyedül a magas hőmérsékleten való mosás jelenthet megoldást - ez azonban nem minden ruhánál alkalmazható. Mivel a legtöbb ruhával terjedni képes növény gyom, illetve sok köztük az invazív faj is, az eredményeknek fontos következményei vannak az inváziós fajok kezelése szempontjából. Kérdőíves felmérésük szerint a tudatosság növelése különösen fontos a természetvédelmi szakemberek körében, akik a legfontosabb potenciális terjesztők közé tartoznak.
A cikk összefoglalója alább olvasható.
Abstract
Unintentional human-vectored seed dispersal (HVD) occurs when the seed dispersal vectors are humans, and the seeds are attached to clothing or footwear during various outdoor activities. Since most plant species spread by HVD are invasives or weeds, the process can have globally relevant adverse environmental effects due to the growing global tourism industry. Here we evaluated whether the germination capacity of seeds can be reduced by laundry washing treatments used in households, in order to decrease the chance of unintended dispersal of plant species by clothing. We experimentally tested the effects of seven types of detergents with different chemical composition and three washing intensities in a full factorial design on the germination capacity of 18 plant species. Washing at high intensity (60 0C) significantly decreased the germination capacity in 15 species, probably due to high temperatures and longer exposure times. Washing at low (30 0C) and medium intensities (40 0C) had no effect. Detergent type affected the germination capacity of only three species. The findings underscore the importance of laundry washing in seed dispersal, since the low and medium washing intensities and detergent types that are commonly used in households do not decrease the germination capacity of the cloth-dispersed seeds. We urge addressing the spread of HVD-dispersed seeds through combined biosecurity measures. Self-regulation, such as removing of seeds from clothes and disposing them properly, is crucial. Informing outdoor workers, who play the largest role in HVD, can encourage small behavioural changes to decrease the adverse effects of this process.
The graphical summary of the study in the graphical abstract.
