A gyepek biodiverzitásának megőrzéséhez sok esetben szükséges valamilyen biomassza-eltávolítással járó beavatkozás, mint például kaszálás vagy legeltetés (Tälle et al. 2016). Ezekkel a kezelésekkel eltávolítható a felhalmozódott avar, megakadályozható a cserjésedés, erdősödés, illetve a gyepi kísérőfajok számára megfelelő mikroélőhelyeket tudunk kialakítani. Azonban az elmúlt évtizedekben a társadalmi-gazdasági változások miatt Európa-szerte számos kaszáló és legelő extenzív művelését hagyták fel, és ez a folyamat napjainkban is sok térségben jellemző (Valkó et al. 2012).
A természetvédelem egyik aktuális feladata a felhagyott gyepek természetvédelmi kezelésének biztosítása. Az ilyen területeken bizonyos esetekben a kontrollált égetéses gyepkezelés jelenthet megoldást (Valkó et al. 2014). A megfelelően kivitelezett égetés alkalmas lehet az avarfelhalmozódás csökkentésére és az erdősödés megakadályozására felhagyott gyepekben. Ugyanakkor nagyon fontos figyelembe venni, hogy a természetvédelmi célok megvalósulását csak a szakemberek által megfelelő időpontban, gyakorisággal és kiterjedésben végzett égetés segíti elő. Az égetés gyakorlati alkalmazásának egyik legjellemzőbb buktatója, hogy a legtöbb esetben túl gyakran, illetve átgondolatlan és kontrollálatlan módon, vagy éppen csak "megszokásból" égetnek (utóbbi kategóriát elsősorban az illegális "legelő karbantartási" égetések képviselik).
Most megjelent cikkünkben a túl gyakran és kontrollálatlanul végzett égetés káros hatásaira világítunk rá (Valkó et al. 2017). Kora tavasszal rendszeresen égetett és nem égetett lejtősztyeppek növényzetét hasonlítottuk össze. Kimutattuk, hogy bár a rendszeres égetéssel hatékonyan el lehet távolítani az avart és nő a gyepek élő biomassza produkciója (tehát jó módszer a kaszálók gazdálkodói szempontú karbantartására), ám természetvédelmi szempontból számos káros hatása volt a túl gyakori égetésnek. A rendszeresen égetett gyepekben csökkent a sztyeppi flóraelemek, valamint a gyepi specialista fajok aránya és nőtt a zavarástűrő- és gyomfajok biomasszája. A növényfajok diverzitása és virágzó hajtásszáma is csökkent a rendszeres égetés hatására. Eredményeink rámutatnak, hogy a gyepek égetése csak akkor járhat természetvédelmi szempontból kedvező eredménnyel, ha átgondolt módon történik az égetés, és a tűz visszatérési frekvenciája kellő időt biztosít a vegetáció regenerációjára. Azt, hogy a megfelelő égetési gyakoriság mit jelent az egyes gyeptípusoknál, jövőbeli vizsgálatokkal lehet csak kideríteni.
 |
| Frissen leégett domboldal kora tavaszi képe. |
A cikk hamarosan elérhető lesz a folyóirat honlapján.
A hivatkozás és az absztrakt az alábbiakban olvasható.
Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóth, J.P., Tóthmérész, B. (2018): Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands. Science of the Total Environment 622-623: 783-789. doi: doi.org/10.1016/j.scitotenv.2017.11.356
Regulation of plant biomass accumulation is a key issue in effective grassland conservation in Europe. Burning is an alternative tool to regulate biomass dynamics in semi-natural grasslands even in the absence of grazing or mowing. We tested the effects of regular spring burning on the biomass fractions and fine-scale plant species composition of species-rich foothill grasslands in North-Hungary. There were five regularly burned and five control grasslands in the study; we collected twenty 20 × 20-cm sized biomass samples from each. We analyzed the main fractions (litter, graminoid and forb biomass), and the species-level biomass scores, and flowering success in the control and burned grasslands. We revealed that fire increased the amount of forb biomass and decreased the amount of litter, which suggested that regular burning might be feasible for regulating biomass dynamics. The non-metric multi-dimensional scaling (NMDS) showed a high similarity of the control and burned grasslands in species composition. However, plant diversity, and the number of flowering shoots decreased significantly in the burned grasslands. In regularly burned sites we found a significant decline of specialist species, as well as of steppic flora elements. Our results showed that besides its positive effect on biomass dynamics, high-frequency burning threatens the overall diversity and specialist plant species in semi-natural grasslands. We recommend that proper fire regimes should be first studied experimentally, to provide a scientific basis for the application of prescribed burning management in such habitats.
A hivatkozás és az absztrakt az alábbiakban olvasható.
Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Török, P., Deák, B., Tóth, K., Tóth, J.P., Tóthmérész, B. (2018): Litter removal does not compensate detrimental fire effects on biodiversity in regularly burned semi-natural grasslands. Science of the Total Environment 622-623: 783-789. doi: doi.org/10.1016/j.scitotenv.2017.11.356
Regulation of plant biomass accumulation is a key issue in effective grassland conservation in Europe. Burning is an alternative tool to regulate biomass dynamics in semi-natural grasslands even in the absence of grazing or mowing. We tested the effects of regular spring burning on the biomass fractions and fine-scale plant species composition of species-rich foothill grasslands in North-Hungary. There were five regularly burned and five control grasslands in the study; we collected twenty 20 × 20-cm sized biomass samples from each. We analyzed the main fractions (litter, graminoid and forb biomass), and the species-level biomass scores, and flowering success in the control and burned grasslands. We revealed that fire increased the amount of forb biomass and decreased the amount of litter, which suggested that regular burning might be feasible for regulating biomass dynamics. The non-metric multi-dimensional scaling (NMDS) showed a high similarity of the control and burned grasslands in species composition. However, plant diversity, and the number of flowering shoots decreased significantly in the burned grasslands. In regularly burned sites we found a significant decline of specialist species, as well as of steppic flora elements. Our results showed that besides its positive effect on biomass dynamics, high-frequency burning threatens the overall diversity and specialist plant species in semi-natural grasslands. We recommend that proper fire regimes should be first studied experimentally, to provide a scientific basis for the application of prescribed burning management in such habitats.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése