Könyvajánló

A napokban megjelent a „Természet és történelem - A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében” című könyvem, amely az eurázsiai temetkezési halmok (kurgánok) természeti, kulturális és történelmi értékeivel kapcsolatos ismereteket mutatja be. A könyv számos fejezete saját növényökológiai kutatások eredményein alapul, emellett igyekszem teljes áttekintést adni az eurázsiai sztyeppzónában levő halmokkal kapcsolatos kutatások eredményeiről, egy tágabb földrajzi kontextusba helyezve a kárpát-medencei halmokat. 

A könyv ajánlója alább olvasható

"A kurgánok az Eurázsiában egykor élt ősi civilizációk által épített temetkezési halmok, melyek több ezer éve meghatározó elemei a sztyeppi tájnak. Magyarország szikes- és löszpusztáitól a mongol félsivatagokig több százezer kurgán őrzi egykori építőik emlékét. A halmok egyedülálló módon egyszerre képviselnek kiemelkedő történelmi, kulturális, tájképi és természetvédelmi értékeket. Az értékes régészeti leletek mellett sok esetben az egykor kiterjedt sztyeppek mára eltűnőben lévő fajait is megőrizték még azokban a tájakban is, melyeket az emberi tevékenység az elmúlt évszázadok során jelentősen átalakított. Magyarország szántóföldekkel és településekkel tarkított tájaiban a halmokon fennmaradt gyepek számos olyan sztyeppekre jellemző fajt őriznek, melyek egykor elterjedtek voltak, napjainkra azonban már a kipusztulás szélére sodródtak. A halmok és a halmokon megőrződött gyepi élőhelyek és fajok védelme mind kulturális mind természeti örökségünk megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. 

A könyv célja, hogy a halmok természeti és kulturális örökségével kapcsolatos ismereteket tudományos igényességgel, azonban olvasmányos módon összefoglalja, és felhívja a figyelmet a halmok védelmének fontosságára. A könyv a szerző saját hazai és eurázsiai kutatásai, valamint további hazai és nemzetközi publikációk eredményei alapján nyújt áttekintést a halmok természeti értékeiről, az élővilágukat befolyásoló természetes és emberi eredetű folyamatokról. Emellett számos fejezet foglalkozik a halmok keletkezésének történelmével és a hozzájuk kötődő kulturális értékekkel is."

A könyv az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kiadásában jelent meg.

A megjelenést az alábbi pályázatok támogatták:

Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Könyvkiadási Támogatási Pályázat, OTKA PD 115627 pályázat, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17 4-III-DE-160 és ÚNKP-18-4-DE-9 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja.

Konferencia beszámoló az IAVS Bulletin-ben

Nemrég jelent meg az International Association of Vegetation Science elektronikus hírlevelében a 2018 júliusában Montana-ban rendezett konferenciáról írt beszámolónk. A konferencia és a szakmai kirándulás élményeiről már korábban beszámoltunk itt, itt és itt.

Az IAVS Bulletin-ben megjelent beszámoló itt olvasható.

Újabb kutatásaink a halmok élővilágával kapcsolatban - NKFIH-KH OTKA támogatás

A jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatására kiírt NKFIH-KH pályázat támogatásával folytatódnak és tematikájukban bővülnek a halmok élővilágával kapcsolatos vizsgálataim. Az elnyert pályázat címe: "Élőhelyi változók és táji környezet hatása szárazgyepi élőhelyszigetek fajszerveződésére" (KH 130338). 

Korábbi, a magyarországi és eurázsiai halmok növényzetének fajkészletére ható tényezők vizsgálatán alapuló kutatásaink eredményeire alapozva az új kutatások során azt vizsgáljuk, hogy az élőhelyi és táji faktorok hogyan hatnak a halmokon található növényi közösségek funkcionális diverzitására. Szélesítve a taxonok körét, új kutatásainkban már az ízeltlábú közösségekre ható tényezőket is vizsgáljuk. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a tájhasználatban, táji környezetben bekövetkező történelmi időléptékű változások hogyan befolyásolják az élőhelyszigeteken napjainkban élő közösségek funkcionális diverzitását. Vizsgáljuk továbbá, hogy a közelmúltban bekövetkezett földhasználati változások (például a művelés felhagyása) hogyan befolyásolják a kurgánok termőhelyi viszonyait, és ezek a változások milyen hatással vannak a gyepregenerációra. 

A KH típusú pályázatok a megjelenésüket követő két éven belül kiemelkedő idézettséget elért közleményeket díjazzák. Külön gratulálok kollégáimnak, Szabó Szilárdnak és Tóth Edinának, akik szintén támogatást nyertek a fordulóban!

Az ember szerepe a növények terjedésében - Előadás a Science Cafe-ban

Holnap Debrecenben, a Fórumban található Libri Könyvesboltban tartok előadást a Debreceni Egyetem Science Cafe nevű tudományos ismeretterjesztő rendezvénysorozata keretében.

A meghívó elérhető itt: https://www.facebook.com/events/348469285903738/

Az ember számos módon változtatja meg környezetét. Mindennapi életünk során – sokszor észrevétlenül – mi magunk is hozzájárulunk a legkülönbözőbb élőlények terjedéséhez. A közlekedés, utazások, sport közben számos növényfaj magjai tapadnak ruháinkra, és észrevétlenül velünk utaznak akár távoli tájak között. Az előadásban az ember magok terjedésében betöltött szerepéről mutatok be számos meghökkentő, a mindennapi életből származó példát.

Új különszám a közép-európai gyepekről a Tuexenia-ban

Számos magyar szerző közreműködésével megjelent a Eurasian Dry Grassland Group (EDGG) által szervezett „Conservation, management and restoration of semi-natural and natural grasslands in Central Europe” című Tuexenia különszám. A német Florisztikai Társaság (FlorSoz) által kiadott lap különszámában számos, a közép-európai természetes és féltermészetes gyepek megőrzésével, kezelésével, fajgazdagságával foglalkozó írást foglaltunk kötetbe. A különszámban megjelent cikkek hat ország (Bulgária, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Svájc és Ukrajna) 43 szerzőjének munkáját foglalják magukba.

 A különszámban megjelent cikkek open access letölthetők az alábbi linken: http://www.zobodat.at/publikation_volumes.php?id=58602

A különszám szerkesztői: Deák Balázs, Thomas Becker, Steffen Boch és Viktoria Wagner. 

A kötetben számos, közép-európai gyepekkel foglalkozók számára érdekes tanulmány jelent meg.

- Steffen Boch és munkatársai mezofil gyepekben vizsgálta a legelésnek a mohák fajgazdagságára kifejtett hatását.

- Bódis Judit és munkatársai egy érdekes tanulmányt közölt a ritka és veszélyeztetett adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) élőhely preferenciájával kapcsolatban 

- Silvia Bittnerová és munkatársai hegyvidéki élőhelyeken egy gyep-erdő szukcesszió mentén vizsgálta a magbank és vegetáció változásait. 

- Yakiv Didukh és Iulia Vasheniak a podiliai (Ukrajana) gyepek vegetációjáról közölt számos adatot. 

- Molnár V. Attila és munkatársai kimutatták, hogy a Pannon régió ősi temetői refúgiumként szolgálnak a napjainkra veszélyeztetetté vált vetővirág (Sternbergia colchiciflora) számos állományának, valamint vizsgálták a temetőkben alkalmazott kezelések (kaszálás) hatásait a faj populációira. 

- Desislava Sopotlieva és munkatársai a bulgáriai, Natura 2000 területeken kívül eső gyepek természetvédelmi helyzetét mutatta be 

- Szabó Anna és Ruprecht Eszter vizsgálatában rámutatott arra, hogy az erdélyi, Stipa fajok által dominált hegylábi sztyeppi vegetáció helyreállításában nagy szerepet kaphatnak a tartós magbankot képező gyepi fajok

A különszámban megjelent cikkek hivatkozásai

Bittnerová, S., Ujházy, K., Hegedüšová, K., Škodová, I., Ujházyová, M. & Janišová, M. (2018): Soil seed bank and above-ground vegetation changes during grassland succession: Is space-for-time substitution an alternative to re-sampling? Tuexenia 38: 347–370. 

Boch, S., Müller, J., Prati, D. & Fischer, M. (2018): Low-intensity management promotes bryophyte diversity in grasslands. – Tuexenia 38: 311-328. 

Bódis, B., Biró, É., Nagy, T., Takács, A., Molnár, V.A. & Lukács, B.A. (2018): Habitat preferences of the rare lizard-orchid Himantoglossum adriaticum H. Baumann. Tuexenia 38: 329–345. 

Deák, B., Becker, T., Boch, S. & Wagner, V. (2018): Conservation, management and restoration of semi-natural and natural grasslands in Central Europe – Editorial to the 13th EDGG Special Feature. Tuexenia 38: 305–310. 

Didukh, Y.P. & Vasheniak, Y.A. (2018): Vegetation of limestone outcrops in Western and Central Podillia (Ukraine). Tuexenia 38: 419–444. 

Molnár, V.A., Mészáros, A., Csathó, A.I., Balogh, G., Takács, A., Löki, V., Lovas-Kiss, A., Tökölyi, J., Somlyay, L. & Bauer, N. (2018): Distribution and seed production of the rare, dry grassland specialist Sternbergia colchiciflora (Amaryllidaceae) in Pannonian cemeteries. Tuexenia 38: 371–384. 

Sopotlieva, D., Velev, N., Tsvetkova, N., Vassilev, V. & Apostolova, I. (2018): Ecosystem condition assessment of semi-natural grasslands outside the Natura 2000 network in Bulgaria, using vegetation data. Tuexenia 38: 385–404. Szabó, A. & Ruprecht, E. (2018): Restoration possibilities of dry grasslands afforested by pine: the role of seed bank and remnant vegetation. Tuexenia 38: 405–418.

Újra itt az ősz – daruvonulás a Hortobágyon

Bár önmagában a tény, hogy itt az ősz nem igazán lelkesítő, de vannak benne jó dolgok is: nézhetünk daruvonulást a Hortobágyon. A Hortobágy egy fontos állomása a darvak őszi vonulási útvonalának. Hazánk területén elsősorban a Finnországban, a balti államokban és Oroszországban költő állományok vonulnak át. Az idei vonulás különösen érdekes, mert az átvonuló darvak jelentős része Szibériából érkezik. A szibériai darvak ahelyett, hogy délnyugat felé indulánának egy jelentős kerülő beiktatásával Közép-Európa felé veszik az irányt. Az elmúlt években szerencsére jelentősen nőtt a Hortobágyon átvonuló darvak száma, nagyjából 140 000 körüli átvonuló madár volt az elmúlt időszakokban. Az idei év rekordnak számít: hozzávetőleg 160 000 daru van a Hortobágyon.

Az átvonuló egyedek némi hortobágyi pihenő beiktatásával Észak-Afrika felé veszik az irányt. A tavaszi vonulással ellentétben, amikor a darvak csak átsuhannak a Hortobágy felett ősszel hosszabb időt is itt töltenek. A tavaszi sietség teljesen érthető, hiszen ekkor már dolgoznak a hormonok, és nem a pihenésen, hanem sokkal inkább az utódnemzésen jár a darvak esze. Ősszel ezzel ellentétben hosszabb ideig is elidőznek hazánkban. A Hortobágyon éjszakai pihenőhelyük elsősorban a halastavak környékén van, ahonnan reggelente „kihúznak” a környező gyepterületekre és szántókra táplálkozni. A táplálkozóterületekről alkonyattájt szállnak vissza a biztonságot adó vizes élőhelyekre. Alkonyat előtt nem sokkal nyílik alkalom megfigyelni a behúzó darvakat és egy pár fotót készíteni a behúzó csapatokról.

Nappali táplálkozóhely, Nyírőlapos 

Darvakra várva - Angyalhaj Darassán 

Valami kezdődik... 

Pár magányos egyed

Hortobágy Halastó - éjszakázóhely

Az utolsó csapatok egyike, Darassa

Magvetéses gyeprekonstrukció: Mikor, hogyan, mit vessünk?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a 2014 óta futó projektünkben. A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú.

A magkeverékek gerincét általában a füvek adják: a gyep mátrixát ezek a fajok alkotják, valamint jelentős szerepük van a gyomosodás megakadályozásában (Deák et al. 2011). A természetvédelmi gyakorlatban általában 20-40 kg/ha mennyiségben javasolják a fűmagok vetését (Deák és Kapocsi 2010). Fontos szempont, hogy ha túl kevés fűmagot vetünk, az gyomosodáshoz, míg a túl sok fűmag vetése egy túl sűrű, a kísérőfajok megtelepedését gátló gyeptakaró kialakulásához, vagyis mikroélőhely limitációhoz vezet. A tájléptékű élőhelyrekonstrukciós projekteknél sokszor nincs lehetőség nagy területen diverz magkeverékek vetésére, mivel sokszor nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű, megfelelő fajösszetételű magkeverék. Ilyen esetben a fűmagkeverékkel vetett területeken a vegetációfejlődés gyors és kiszámítható: néhány évvel a vetés után egy fajszegény, vetett füvek dominálta vegetáció jön létre (Török et al. 2010, Valkó et al. 2016a). Az ilyen fajszegény, zárt gyepekben a rekonstrukció későbbi fázisaiban a kísérőfajok megtelepítése további erőfeszítéseket és többletmunkát igényel (Valkó et al. 2016b, 2018; lásd még egy régebbi bejegyzésünket).

Jelen kísérletünkben egy 20 löszgyepi fajból álló diverz magkeverék, valamint a fűmagok (barázdált csenkesz - Festuca rupicola) vetését kombináltuk. Teszteljük, hogy a kialakult gyepek fajgazdagsága, funkcionális diverzitása, valamint a gyomfajok és vetett fajok aránya hogy változik attól függően, hogy a fűmagvetéssel egyszerre, vagy az azt követő 1., 2. vagy 3. évben vetjük a kétszikű kísérőfajokat. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a vetett kísérőfajok magméretüktől függően hogyan képesek a mikroélőhely limitációval megküzdeni.

Előzetes eredményeink egyértelműen igazolják, hogy a legjobb megoldás az, ha a fűmagvetéssel egy időben vetjük el a kísérőfajok magjait is. Ezekben a parcellákban a legnagyobb a kialakult gyepek diverzitása, itt a legkisebb a gyomosodás mértéke, és itt telepednek meg a legsikeresebben a kísérőfajok. A nagy kiterjedésű, agrártájakkal határolt területeken a helyi adottságok miatt csak aktív módon biztosíthatjuk a gyepi kísérőfajok megtelepedését, mivel azok spontán betelepedése nem biztosított sem a magbankból, sem a magesőből. Az ilyen területeken tehát a fajgazdag gyepek létrehozásához feltétlenül szükség van diverz magkeverékek vetésére. Eredményeink alapján a leginkább költségkímélő és leghatékonyabb módszer ilyen esetben, ha a fűmagvetéssel egy időben, a rekonstrukció elején történik a diverz magkeverék vetése is.

Az alábbiakban az idei őszi felmérés során készített fotókon mutatjuk be a kísérletet.

Ebben a parcellában egyszerre vetettük el a fűmagot és a diverz magkeveréket.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában egy évvel a fűmagvetés után vetettük.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában két évvel a fűmagvetés után vetettük.

A diverz magkeveréket ebben a parcellában három évvel a fűmagvetés után vetettük.

Hivatkozott irodalom

Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Török, P. Miglécz, T., Ölvedi, T., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. 2011: Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration. Plant Biosystems 145: 730-737.

Deák, B., Kapocsi, I. 2010: Természetvédelmi célú gyepesítés a gyakorlatban: Mennyibe kerül egy hektár gyep? Tájökológiai Lapok 8 (3): 395-409.

Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. 2010: Restoring grassland biodiversity: Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation 143: 806-812.

Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, S., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24:65-80.

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, K., Tóthmérész, B. 2016a: Abandonment of croplands: problem or chance for grassland restoration? Case studies from Hungary. Ecosystem Health and Sustainability 2(2): e01208.

Valkó O., Deák B., Török P., Kirmer A., Tishew S., Kelemen A., Tóth K., Miglécz T., Radócz Sz., Sonkoly J., Tóth E., Kiss R., Kapocsi I., Tóthmérész B. 2016b: High-diversity sowing in establishment gaps: a promising new tool for enhancing grassland biodiversity. Tuexenia 36: 359-378.

Filmforgatás

A héten népszerűsítő filmet forgattunk, amiben bemutattuk a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén folyó munkát a terepi mintavételezéstől a mintafeldolgozáson át az eredmények hasznosításáig. A forgatás során volt hortobágyi terepi „akció”, bemutattuk a mindennapi üvegházi tennivalókat, és az ízeltlábú mintavétel csínját-bínját. A film elsődleges célja, hogy a leendő hallgatók számára bemutassuk, hogy mit is csinál egy ökológus, és milyen kutatásokat végzünk a tanszéken. A forgatás során a Médiacentrum Debrecen munkatársaival közösen agyaltuk ki az egyes jeleneteket. Szerintem sikerült egy egészen újszerű és pörgős nézőpontból bemutatni az egyetemi életet. 

A film decemberben készül el. Addig is egy pár werkfotó a forgatásról.

Előadás - Történelmi emlékhelyek és természetvédelem - kunhalmok szerepe a szárazgyepi fajok megőrzésében

A Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének által szervezett szemináriumsorozat keretében

"Történelmi emlékhelyek és természetvédelem - kunhalmok szerepe a szárazgyepi fajok megőrzésében"

címmel tartok előadást a halmokkal kapcsolatos kutatásaink eredményeiről, az eurázsiai halmok természetvédelmi helyzetéről és a védelmük perspektíváiról.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk az Élettudományi Épületben (2. szakasz, földszint; Udvardy terem (F 201)) 2018. október 4-én (csütörtökön) 12:00 órától.

Kiss Réka PhD védése

Pár napja volt Kiss Réka PhD hallgatóm doktori védésének a napja. Réka (sok egyéb téma mellett) a magbank és magvetés szerepét vizsgálta a gyepek biodiverzitásának fenntartásában. Az értekezés két pillérét a klímaváltozás és magbank kapcsolatát vizsgáló áttekintő tanulmány, másrészt a fajgazdag gyepek létrehozását célzó vizsgálat képezte. Emellett Réka számos, az értekezés témájához kapcsolódó közlemény, köztük több hiánypótló áttekintő tanulmány szerzője.

Az értekezés témájához kapcsolódó legfontosabb közleményei az alábbiak

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B.., Valkó, O. (2018) Grasslands and climate change – How can soil seed bank support community resilience? Restoration Ecology, 26, S141-S150.

Kiss, R., Sonkoly, J., Török, P., Tóthmérész, B., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Godó, L., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, Sz., Tóth, E., Balogh, N., Valkó, O. (2018) Germination capacity of 75 herbaceous species of the Pannonian flora and implications for restoration. Acta Botanica Hungarica, 60, 357-368.

Kiss, R., Valkó, O., Tóthmérész, B., Török, P. (2016) Seed bank research in Central-European grasslands - An overview. In: Murphy, J. (ed.) Seed Banks: Types, Roles and Research, Nova Science Publishers, 1-34.

Kiss, R. (2016) A talaj-magbank szerepe a magyarországi növényközösségek dinamikájában és helyreállításában. Kitaibelia, 21, 116-135.

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kirmer, A., Tishew, S., Kelemen, A., Tóth, K., Miglécz, T., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Tóth, E., Kiss, R., Kapocsi, I., Tóthmérész, B. (2016) High-diversity sowing in establishment windows: a promising new tool for enhancing grassland biodiversity. Tuexenia, 36, 359-378.

Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Miglécz, T., Tóth, K., Tóth, E., Sonkoly, J., Kiss, R., Csecserits, A., Rédei, T., Deák, B., Szűcs, P., Varga, N., Tóthmérész, B. (2017) Succession in soil seed banks and its implications for restoration of calcareous sand grasslands. Restoration Ecology, 26, S134-S140.

Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, Sz., Kelemen, A., Török, P., Švamberková, E., Deák, B. (2018) Ecosystem engineering by foxes is mediated by isolation in grassland fragments. Ecology and Evolution, 8, 7044-7054.

A védésre 2018. szeptember 28-án, pénteken került sor. 

Gratulálunk Réka eddigi szép eredményeihez és örülök hogy a jövőben is együtt tudunk dolgozni! Néhány vidám és emlékezetes terepen készült képpel gratulálunk neki a summa cum laude eredményhez!

Sztyepprégió temetkezési halmainak természetvédelmi szerepe - szabadon letölthető cikk

Az alábbi linken keresztül szabadon letölthetővé tette a Springer a Biodiversity and Conservationben megjelent, a sztyepp régió temetkezési halmainak természetvédelmi helyzetét feldolgozó cikkünket (a pdf az alábbi linken tölthető le: https://rdcu.be/7vg1).

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Moysiyenko I., Apostolova I., Bykov N., Dembicz I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25: 2473–2490

A 2016-ban megjelent, a mai napig a Google Scholar alapján 29-szer citált cikkünkben lengyel, ukrán, bolgár, orosz és kazah kutatókkal közösen irodalmi adatok segítségével feltártuk az eurázsiai sztyeppeken található halmok természetvédelmi szerepét, a kiemelkedő biodiverzitás kialakulásáért felelős környezeti tényezőket, valamint a halmok élővilágát veszélyeztető emberi és természetes eredetű zavaró tényezőket. Eredményeink alapján ajánlásokat tettünk a halmok megőrzésének hatékonyabbá tételéhez.

Sztyeppvegetáció egy kazahsztáni vaskori halomon
Napjaink jelentősen átalakított mezőgazdasági tájaiban a halmok sok esetben szolgálnak refúgiumként a szárazgyepi vegetáció számára

Deák Balázs habilitációs előadása

Deák Balázs habilitációs előadásaira 2018. szeptember 21-én, 11 órától, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén kerül sor.  A habilitációs értekezés központi témája a szikes és löszgyepek biodiverzitását befolyásoló tényezők vizsgálata. Ennek megfelelően a tantermi, valamint a magyar és angol nyelvű tudományos előadások egyaránt ezekkel a kiemelten fontos és érdekes élőhelyekkel kapcsolatos kutatások eredményeit mutatja be.

GfÖ konferencia, Bécs

A Német-Osztrák-Svájci Ökológiai Társaság (GfÖ) idei éves konferenciáját Bécsben rendezték meg, 2018. szeptember 10. és 15. között. A rendezvény témája, mottója: Ecology - meeting the scientific challenges of a complex world. A konferencián több száz előadást és posztert mutattak be. A mosógépi mosást követő magterjesztéses vizsgálatunkat a konferencia szervezői a nemzetközi közvélemény számára is érdekesnek találták, és sajtóközlemény is készült a témából. Az előadás témájáról bővebben a Debreceni Egyetem honlapján írnak.

Mi az alábbi előadásokat és posztereket mutattuk be.

Deák, B., Tölgyesi, Cs., Kelemen, A., Bátori, Z., Gallé, R., Bragina, T.M., Valkó, O. The role of ancient burial mounds in enhancing the biodiversity of Central-Asian steppes.

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Török, P., Tóth, K., Körmöczi, Zs., Miglécz, T., Sonkoly, J., Radócz, Sz., Godó, L., Kelemen, A., Tóth, E., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O.  Establishment gaps – a novel tool in grassland restoration.

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O. The role of seed bank in habitat restoration in a changing climate.

Lukács, K., Kuhn, T., Fenesi A., Valkó, O., Ruprecht, E. Seed fire tolerance of herbaceous species from the temperate zone depends on their hydration status.

Valkó, O., Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Tóth, K., Godó, L., Sonkoly, J., Radócz, S., Török, P., Kelemen, A., Tóthmérész, B. A new aspect of the dispersal of alien plants - Human-dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle.

Valkó. O., Török, P., Deák, B., Tóthmérész, B. Prescribed fire as an alternative measure for the conservation of grasslands.

Student Conference on Conservation Science, Tihany

A múlt héten Tihanyban rendezték meg a nagy sikerű Student Conference on Conservation Science konferenciát. A rendezvényen az Ökológia Tanszékről hárman vettek részt: Godó Laura, Kiss Réka és Lukács Katalin.

Az alábbi előadásokat és posztereket mutatták be:

Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O.,Tóth, K., Radócz, S., Kiss, R., Kelemen, A., Török, P., Švamberková, E., Deák, B: Ecosystem engineering by foxes is mediated by the landscape context – A case study from steppic burial mounds (előadás)

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O: The soil seed bank in changing climate and it’s role in restoration (poszter)

Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Tóth, K., Godó, L., Sonkoly, J., Radócz, S., Török, P., Kelemen, A., Tóthmérész, B, Valkó, O. Human-dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle (poszter)

Az élménybeszámoló alapján szakmai és minden egyéb szempontból is szuper volt a rendezvény :)

 

Interjú a Kossuth Rádió "A tudomány hangjai" című műsorában

A Kossuth Rádió tudományos műsora ezen a héten a gyepek természetvédelmi értékeivel, a gyepkezeléssel és a gyepi biodiverzitás megőrzésével foglalkozott. Deák Balázs a kunhalmok természeti értékeiről, megőrzésük jelentőségéről beszélt, Valkó Orsolya a gyeprekonstrukció módszereiről, Tasi Julianna pedig a gyepgazdálkodásról.

Köszönjük Bicsák Eszternek a műsor elkészítését és a nálunk töltött tartalmas terepi napot!

A műsor itt hallható.

A hangfelvétel készítése során meglátogattuk az Alföld egyik legszebb halmát, a Csípő-halmot is.

Magyar Ökológus Kongresszus

Az elmúlt napokban, a Nyíregyházi Egyetemen rendezték meg a 11. Magyar Ökológus Kongresszust. A konferencián rengeteg érdekes előadást hallhattunk a hazai ökológusok legújabb kutatási eredményeiről. Emellett átadták a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének Ifjúsági Díját Kovács-Hostyánszki Anikónak, a MÖTE Életmű Díjat pedig Podani János kapta. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk!

A konferencián Deák Balázs plenáris előadásban mutatta be a kunhalmok természeti értékeit Kunhalmok szerepe az eurázsiai gyepek biodiverzitásának megőrzésében címmel (a témáról bővebben írtunk itt).

A konferencián az alábbi előadásokat és posztereket mutattuk be.

Deák, B. Kunhalmok szerepe az eurázsiai gyepek biodiverzitásának megőrzésében. (plenáris előadás)

Tóthmérész, B., Valkó, O., Nagy, D., Torma, A., Lőrinczi, G., Mizser, Sz., Deák, B. Kunhalmok szerepe a makrogerinctelen fajok diverzitásának megőrzésében. (előadás)

Valkó, O., Lukács, K., Deák, B., Kiss, R., Miglécz, T., Godó, L., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Török, P., Kelemen, A., Tóthmérész, B.: Az ember szerepe a magok terjesztésében - Túlélik-e a ruháinkon terjedő magok a mosógépi mosást? (előadás)

Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O., Tóth, K., Kiss, R., Radócz, S., Kelemen, A., Török, P., Deák, B. A róka, mint ökoszisztéma mérnök faj: A rókakotorékok hatása kunhalmok növényzetére. (előadás)

Kelemen, A., Valkó, O., Deák, B., Miglécz, T., Tóth, K., Tölgyesi, C., Török, P., Kun, R., Fekete, R., Molnár, Zs., Vadász, Cs., Tóthmérész, B. Legelés által kiváltott facilitáció új aszpektusai: mikroléptékű szegélyhatás és sűrűségfüggés. (előadás)

Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O. A magbank szerepe a gyepregenerációban a klímaváltozás tükrében. (előadás)

Miglécz, T., Donkó, Á., Drexler, D., Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Körmöczi, Zs., Tóthmérész, B. Biodiverzitás és ökológiai gazdálkodás – Fajgazdag takarónövényzet tokaji szőlőültetvényekben. (előadás)

Sonkoly, J., Kelemen, A., Valkó, O., Deák, B., Kiss, R., Tóth, K., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Török, P. Az egyenletesség és a domináns fajok szerepe kísérleti gyepközösségek biomassza produkciójának meghatározásában. (előadás)

Tóth, E., Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóthmérész, B., Török, P. Hortobágyi szikes gyepek növényzetének funkcionális változásai hagyományos legeltetés hatására. (előadás)

Torma, A., Császár, P., Bozsó, M., Deák, B., Valkó, O., Kiss, O., Gallé, R. Kaszálás hatása ízeltlábú együttesekre (Araneae, Orthoptera, Heteroptera, Carabidae) egykori szikes legelőkön. (előadás)

Balogh, N., Tóthmérész, B., Valkó, O., Deák, B., Miglécz, T., Tóth, K., Molnár, Z., Vadász, C., Tóth, E., Sonkoly, J., Török, P., Kiss, R., Kelemen, A. Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája. (poszter)

  

Yellowstone Nemzeti Park

Az IAVS konferencia után a Yellowstone Nemzeti Parkban tettünk egy rövid kirándulást. Az 1872-ben alapított nemzeti park a világ legelső, folyamatosan működő nemzeti parkja. A Park méltán világhírű, geológiai képződményei, valamint gazdag növény- és állatvilága miatt. Különlegessége, hogy óriási területeken az egykor jellemző természetes folyamatok, mint a tüzek és a nagytestű legelő állatok legelése alakítják a növényzetet. A terepi program során rengeteg szépséget, érdekességet láttunk, de sajnos közel sem volt mindenre idő. 

Hajnal a Yellowstone Lake partján.

Trout Lake.

A Trout Lake partja.

A konferencia kapcsán egyre inkább úgy látjuk, hogy az amerikai természetvédelem erősen erdő-központú. A Yellowstone-i kirándulás fő témája is az erdők vegetációdinamikája volt. A természetes tüzeknek egykor meghatározó szerepük volt a kontinens növényzeti arculatának kialakításában. Ezt az egykor jellemző természetes zavarást a Yellowstone-ban szeretnék fenntartani, így csak abban az esetben fékezik meg a természetes tüzek terjedését, ha az emberi létesítményeket, épületeket, településeket veszélyeztet. A domináns fafajok közül a csavarttűjű fenyő (Pinus contorta) fénykedvelő, így tüzet követően kiválóan újul. Tobozai közül vannak olyanok, amelyek csak a tűz után nyílnak fel. A tüzet követően a csemeték hamar növekedésnek indulnak, és mintegy 15 éves korukban már képesek magot érlelni. Azonban ha a következő tűz ennél hamarabb következik be, akkor nem képes a faj felújulni. A szukcesszió során a csavarttűjű fenyőt az árnyékot jobban tűrő Engelmann-luc (Picea engelmannii) és a sziklás-hegységi jegenyefenyő (Abies lasiocarpa) váltja fel.

Kilenc éve leégett Pinus contorta erdő. A fényigényes fenyőfaj kiválóan újul a tüzet követően.

Két éve leégett Pinus contorta erdő.

Elszenesedett Pinus contorta.

Az amerikai bölény (Bison bison) jelentős részben a Yellowstone Nemzeti Parknak köszönheti a fennmaradását. A bölényeket az elmúlt századokban olyan intenzíven vadászták, hogy állományuk töredékére csökkent. A Park megalapításakor mindössze néhány tucat bölény maradt a területen. A tartós védelemnek köszönhetően a bölények állománya napjainkra az 5000 példányhoz közelít, a populáció mérete pedig igen gyorsan nő. Ez a természetvédelem egyik sikertörténete, de sok kérdést is felvet. Ennyi bölény számára már nem elegendő a legelőterület a parkban, különösen télen. A csúcsragadozók, mint a farkas és a grizzly medve, csak ritkán fogyasztanak bölényt, mivel van bőven könnyebben elejthető zsákmány. A Park határain kívül viszont a bölényeket "nem látják szívesen" a helyi lakosok. Emiatt a bölényállomány kezelése sok vitát kavar, és talán a leginkább megnyugatató megoldást a célzott áttelepítési programok jelentenék.

Bölénycsorda legel a folyóvölgyben.

Magányos farkas (ööö... azaz bölény).

Villásszarvú antilop (Antilocapra americana).

A vapiti (Cervus canadensis) is gyakori nagyvad.

A ragadozók közül a prérifarkast (Canis latrans) sikerült lencsevégre kapnunk.

A csíkosmókusok (Tamius minimus) mindenütt ott voltak.

A nemzeti park leghíresebb geológiai képződményei a gejzírek és hőforrások, melyekből itt van a legtöbb a Földön. Összesen mintegy 10,000 gejzír van a parkban, közülük talán a leghíresebb az Öreg Hűséges (Old Faithful), amely hűségesen mintegy 88 percenként tör ki.

Az Öreg Hűséges (Old Faithful).

A gyönyörűséges Zafír medence (Zaphyr Pool).

Mustard Spring.

Morning Glory Pool.

Grotto Fountain.

South Scalloped Springs.

Grand Canyon of Yellowstone.