2019. május 20., hétfő

Bulgáriai élménybeszámoló

Ahogy ígértük, folytatjuk a bulgáriai kurgán-felmérő expedíciónkról szóló élménybeszámolót. A Marica-völgyben töltött egy hét során rengeteg érdekes élőhelyet, növény- és állatfajt és szép falvakat, városokat láttunk, ezekből adunk a következőkben egy válogatást.

Először a terepmunka szépségeiről néhány életkép :)

 Első élményünk: az első halom melletti találkozóponton rengeteg óriási csobánkutya fogadott minket. (Kelemen András fotója)

 
A Marica-völgyben szinte minden talpalattnyi területet beszántottak. A kevés fennmaradt gyepterületet pedig a túllegeltetés fenyegeti. Ebben a tájban tényleg a kurgánok a szárazgyepi növényzet legfontosabb menedékei. (Deák Balázs fotója).

Helyenként a kurgánokat is veszélyezteti a túllegeltetés. Bár ez tényleg ritka eset, mert nagyon kevés a gyepekkel körülvett halom. (Deák Balázs fotója). 

A hengeresfészkű peremizs (Inula germanica) a halmok északi oldalán alkotott szép nagy állományokat. (Deák Balázs fotója).

Sok halmot veszélyeztet Bulgáriában is a cserjésedés. Főleg a szoknya részen, illetve az északi lejtőn találkozhatunk sűrűbb kökényes, krisztustövises, vagy ördögcérnás cserjésekkel. (Deák Balázs fotója).

A Brestovica melletti szép és híres borvidék kurgánjain előfordul a pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) is. (Deák Balázs fotója).


A krisztustövis (Paliurus spina-cristi) az egyik leggyakoribb és legagresszívabb cserje a bolgár kurgánokon. (Deák Balázs fotója).


A beszédes nevű Bituminaria bituminosa levelei megdörzsölve nagyon erős kátrányszagúak. (Deák Balázs fotója).


Talaj mintavétel hat kilós kalapáccsal. (Lukács Katalin fotója).


Zlatitrap mellett a táj meghatározó eleme ez az óriás lakóhalom (tell), melynek átmérője 120 méter! (Deák Balázs fotója).


A mákfélék családjába tartozó gyönyörű kis filigrán növényke, a Hypecoum pendulum a kurágnok legnyíltabb, legmelegebb részein, a déli oldalakon és a tetőn fordult elő. (Deák Balázs fotója).


A szantálfavirágúak családjába tartozó Comandra elegans. (Kelemen András fotója).


A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) a halmok északi oldalán volt jellemző. (Valkó Orsolya fotója)

 Az egyik halom északi oldalán gyönyörűen megmaradt magas tarackbúzás (Agropyron elongatum) állomány, selymes boglárkával (Ranunculus illyricus). (Deák Balázs fotója)

A tatárlelleg (Goniolimon spp.) a halmok leginkább nyílt déli oldalain fordult elő. (Kelemen András fotója)

 A Magyarországon igen ritka földbentermő here (Trifolium subterraneum) több halmon és néhány gyepben is előfordult. (Kelemen András fotója)

Itt látható a föld alatti része. (Kelemen András fotója)

Kedvenc kurgánjaink a Brestovice melletti szőlőhegyeken. Már önmagában az is megdöbbentő volt, hogy ilyen dombos vidéken ilyen óriási kurgánokat építettek. (Deák Balázs fotója).


Brestovica mellett már érett a cseresznye és a mandula is. :) (Valkó Orsolya fotója).


Zlatitrap melletti másik kedvenc kurgánunk, meredek lejtőin szép kunkorgó árvalányhajas (Stipa capillata) sztyeppével, háttérben a Rodope hegycsúcsaival. (Deák Balázs fotója).


Ez a kép jól érzékelteti a trák halmok monumentális méreteit. (Lukács Katalin fotója).


A mikroklíma mérőket terepszínű árnyékolókkal álcáztuk, ami szuperül működött, egyet sem loptak el. Viszont sajnos nagyon megszerették az árnyékolókat ezek a kis lények. (Valkó Orsolya fotója).


A mikroklíma adatok letöltése. (Deák Balázs fotója).


Amikor sietni kellett, akkor út közben zajlott ez a munkafolyamat. (Lukács Katalin fotója).


A kurgánok mélyének állatvilága: a Chetinyova-halom belsejében denevérek is élnek. (Lukács Katalin fotója).


Szerencsére nagyon sok gyurgyalaggal találkoztunk, különösen szerették a feltárt kurgánok meredek oldalait. (Deák Balázs fotója).


Drámai jelenetnek voltunk tanúi: A képen látható kardoslepke egy karolópók szorításában lehelte ki a lelkét és a később érkezett bogáncslepke nem is sejti, mi folyik tőle pár centire... (Deák Balázs fotója).


Nagyon különleges megjelenésű ájtatos manókkal találkoztunk. (Deák Balázs fotója).


 Nagyon sok halmon találkoztunk nagyfejű csajkóval. (Kelemen András fotója).


Halmok a Rodope lábánál. (Valkó Orsolya fotója)


Bulgáriában a kurgánok mindenütt ott vannak. Itt például egy rizsföld közepén. (Lukács Katalin fotója).


A terepnapok mindig elég hosszúra nyúltak. Persze ilyen fényviszonyok között már csak a talajnedvesség mérést tudtuk csinálni. (Kiss Réka fotója).


Desi Sopotlieva kollegánk elvitt minket a nagyon kevés megmaradt kontinentális szikes gyep egyikéhez. A kép jobb felső sarkában Agropyron elongatum látható. (Deák Balázs fotója)


A nyílt szikes gyepek jellemző fajai a Camphorosma monspeliaca, Plantago coronopus és Matricaria chamomilla. (Valkó Orsolya fotója)


Camphorosma monspeliaca. (Deák Balázs fotója)


A szikes gyep ifjú pásztorai. (Deák Balázs fotója)


Ez ám a szabadság :) (Valkó Orsolya fotója).


Falusi életkép. (Deák Balázs fotója)


Staro Zhelezare falu híres a művészi falfestményeiről. Az itt élő művészek munkáiról itt olvashunk. Mi sajnos csak gyorsan átsuhantunk a falun, de simán el lehetne itt tölteni órákat. (Valkó Orsolya fotója)


Nagyon meglepődtünk, amikor egy teljesen átlagos falu házain ilyen falfestményeket láttunk. (Valkó Orsolya fotója)


Plovdiv idén Európa Kulturális Fővárosa. Nagyon megérdemli a címet, gyönyörű és érdekes város. (Valkó Orsolya fotója)


A plovdivi amfiteátrumot Domicianus építtette az i.e. 1. században. (Deák Balázs fotója)


Az amfiteátrum több mint 5000 nézőt tudott befogadni. (Kiss Réka fotója).


Az egyik kedvenc plovdivi házunk, Stepan Hindliyan háza. (Deák Balázs fotója)


A Balabanov ház isztambuli stílusban berendezett szalonja. (Deák Balázs fotója)


Gyönyörű plovdivi paloták. (Deák Balázs fotója)


A páva motívum sok palotán visszatérő díszítő elem. (Deák Balázs fotója)


A plovdivi Djumaya mecset. (Deák Balázs fotója)


Kapana - Plovdiv kreatív városrésze. (Deák Balázs fotója)


A Kapana negyedben rengeteg szuper falfestmény van. (Deák Balázs fotója)


A Kapana egyik kocsmája. Az asztalokon tetriszek vannak kitéve. Jó hely lehet. (Deák Balázs fotója)


Az 'Éneklő Szökőkutak Parkja', ahol a szökőkutak helyett a füleskuvikok 'énekeltek'. (Deák Balázs fotója)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése