Degradált kunhalmok rekonstrukcióját követő talajtani és növényzeti változások - Új cikkünk a Nature Conservation-ben

Megjelent Deák Balázs és Valkó Orsolya megosztott elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Nature Conservation c. folyóiratban. 

A közlemény szabadon hozzáférhető, és ide kattintva letölthető a folyóirat honlapjáról.

Hivatkozása:

Deák, B. & Valkó, O., Tóth, C.A., Botos, Á., Novák, T. (2020): Legacies of past land use challenge grassland recovery – An example from dry grasslands on ancient burial mounds. Nature Conservation 39: 113-132. doi: 10.3897/natureconservation.39.52798 [IF2018: 1.220]

Kutatásunk során geográfus kollegáinkkal, Tóth Csabával (Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék), Novák Tiborral és Botos Ágnessel (Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék) közösen egykori akácos, illetve szántó művelésű kunhalmokon a művelési ág váltást követő talajtani és növényzeti változásokat vizsgáltuk.

A kunhalmok, vagy más néven kurgánok az eurázsiai füves puszták természeti képének ikonikus elemei (lásd régebbi, a témához kapcsolódó bejegyzésünket itt). Sajnos a több százezer eurázsiai halomból rengeteget veszélyeztet, vagy akár el is pusztított az ember tájátalakító tevékenysége. Eurázsiai szintű áttekintő tanulmányunkban (Deák et al. 2016 Biodiversity and Conservation) rámutattunk, hogy a halmokat számos régióban leginkább a szántóföldi művelés illetve a fásszárúak terjedése veszélyezteti. Jelen kutatásunkban épp ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy e két veszélyeztető tényező kiiktatását követően az egykor szántóval vagy akácossal borított halmokon milyen hatással van a talajparaméterek változása a spontán gyepregenerációra.

Az alábbi ábrán a halmok hatezer éves történetének főbb állomásait a gyepesedési folyamatok és a talaj paraméterek változása szempontjából mutatjuk be. Látható, hogy az utóbbi 250 évben felerősödött a halmok emberi eredetű degradációja, az utolsó panelen pedig a degradációt követő spontán regeneráció lehetséges útvonalait szemléltettük.

Eredményeink alapján az egykori akácos halmokon a nitrogén-, az egykori szántott halmokon pedig a foszfortartalom még négy évvel a művelési ág váltást követően is szignifikánsan nagyobb volt, mint a referenciaként vizsgált gyepes halmokon. A spontán regenerálódó halmok növényzete négy év után is gyomos képet mutatott: az egykori akácosokban főleg ruderális gyomok, az egykori szántókon pedig szegetális gyomok előfordulása volt jellemző. Eredményeink arra utalnak, hogy a közvetlen veszélyeztető tényezők kiiktatása önmagában nem elegendő a gyors és sikeres gyepregenerációhoz.  A szántott halmok művelésből kivonása kevésbé költség- és munkaigényes, és kevesebb utókezelést igényel, mint az akácosok esetében. A természetes gyepekre jellemző célfajok magvetése, vagy magjaik szénaráhordással való bejuttatása jelentősen gyorsíthatja a gyepregenerációt.

Kiváló mezőségi talajuk miatt sok halom esett a szántás áldozatául, például a képen látható Fekete-halom.

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a magyarországi halmokon komoly természetvédelmi problémákat okoz árnyékolásával, valamint a talaj tápanyagforgalmának és vízháztartásának megváltoztatásával. A képen egy erősen akácosodott halom, a Gyilkos-halom látható.

A kunhalmok eredeti növényzete általában szárazgyepi vegetáció. A képen a Kunmadarasi puszta egyik meghatározó tájképi eleme, a Nagy Füves-halom látható.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Due to large-scale agricultural intensification, grasslands are often restricted to habitat islands in human-transformed landscapes. There are approximately half a million ancient burial mounds built by nomadic steppic tribes in the Eurasian steppe and forest steppe zones, which act as habitat islands for dry grassland vegetation. Land use intensification, such as arable farming and afforestation by non-native woody species are amongst the major threats for Eurasian dry grasslands, including grasslands on mounds. After the launch of the Good Agricultural and Environmental Condition framework of the European Union, in Hungary there is a tendency for ceasing crop production and cutting non-native woody plantations, in order to conserve these unique landmarks and restore the historical grassland vegetation on the mounds. In this study, restoration prospects of dry grassland habitats were studied on kurgans formerly covered by croplands and Robinia pseudoacacia plantations. Soil and vegetation characteristics were studied in the spontaneously recovering grasslands. The following questions were addressed: 1) How does site history affect the spontaneous grassland recovery? 2) Do residual soil nutrients play a role in grassland recovery? In former croplands, excess phosphorus, while in former Robinia plantations, excess nitrogen was present in the soil even four years after the land use change and grassland vegetation was in an early or mid-successional stage both on the mounds. The results showed that, without proper management measures, recovery of grassland vegetation is slow on mounds formerly used as cropland or black locust plantation. However, restoration efforts, focused on the restoration of mounds formerly covered by croplands, can be more effective compared to the restoration of mounds formerly covered by forest plantations.