Megjelent legújabb cikkünk a Frontiers in Ecology and Evolution c. folyóirat refúgiumokkal foglalkozó különszámában.*
A cikk hivatkozása
Deák, B., Rádai, Z., Bátori, Z., Kelemen, A., Lukács, K., Kiss, R., Maák, I.E., Valkó, O. (2021): Ancient burial mounds provide safe havens for grassland specialist plants in transformed landscapes – A trait-based analysis. Frontiers in Ecology and Evolution 9: 619812. doi: 10.3389/fevo.2021.619812
A cikk szabadon hozzáférhető, ide kattintva.
Vizsgálatunkban alföldi löszgyepi élőhelyeken a gyepi specialista növényfajok funkcionális jellegeit hasonlítottuk össze. Három élőhelytípust vizsgáltunk: 1) Kurgánok (közismertebb néven ’kunhalmok’), melyek több ezer éves, viszonylag háborítatlan élőhelyszigetek, 2) Mezsgyék, melyek fiatalabb, vonalas létesítmények, számos zavarásnak kitéve és 3) Kiterjedt löszgyepek, melyek a tájhasználati változások ellenére elkerülték a beszántást és referenciaként szolgálnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen növényi jellegek teszik alkalmassá a gyepi specialista növényfajokat arra, hogy a különböző élőhelytípusokban fennmaradjanak, illetve közösségi szinten mely élőhelytípusok tekinthetőek funkcionálisan változatosabbnak.
Az egyik legérdekesebb eredményünk, hogy sikerült kimutatnunk olyan növényi jellegek meglétét a kurgánokon, amelyek az óceáni szigetek növényfajaira jellemzőek. A halmokon élő specialista növényfajok ugyanis nagyobb arányban képesek önbeporzásra, nagyobb a magtömegük és magasabbra nőnek, mint a másik két élőhelytípus fajai. Ezek a tulajdonságok előnyt jelentenek az óceáni szigeteken élő fajok számára; és nagyon érdekes, hogy a jóval fiatalabb szárazföldi élőhelyszigeteken (kurgánok mint szigetek a mezőgazdasági területek tengerében) hasonló közösségszerveződési folyamatok hathatnak, mint a sokkal idősebb és izoláltabb óceáni szigeteken.
Másik fontos eredményünk volt, hogy a kurgánokon nem csupán a fajgazdagság, hanem a funkcionális diverzitás is nagyobb volt, mint a mezsgyéken. Ez a funkcionális sokféleség hipotézisünk szerint a halmok nagy élőhelyi változatosságából adódik (erről itt írtunk a közelmúltban), ami többféle élőhelyigényű és így funkcionálisan is eltérőbb fajok együttes előfordulását teszi lehetővé.
 |
| A Sólyom-halom gyepje, taréjos búzafűvel (Agropyron cristatum). |
A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható
Due to the intensified land use in transformed landscapes, grassland biodiversity is often restricted to habitat fragments inadequate for arable use or for urban development. In continental parts of Eurasia, the ∼600,000 ancient burial mounds (called “kurgans”) built by nomadic tribes of the steppes are amongst the most widespread landmarks providing refuge for dry grassland species. In our study by using plant functional groups and functional traits, we aimed at gaining insight into the ecological and evolutionary processes shaping the structure and the composition of assemblages of grassland specialist plant species on kurgans embedded in the agricultural landscapes of East-Hungary. As a comparison, we also studied roadside verges and pristine extensive grasslands in the same region. We found that despite their small size, due to the lack of human disturbances and high microhabitat diversity kurgans can maintain a high species richness and percentage cover of specialists, especially when compared to verges. We revealed that assemblages of specialist plants on kurgans are characterized by traits typical to terrestrial habitat islands such as self-compatibility, large seed mass and tall stature. Kurgans and extensive grasslands were characterized by higher functional diversity (both at the level of single traits and multi-trait based functional dispersion) which is probably due to the higher level of environmental heterogeneity compared to the homogeneous environment in verges.
* Végül pár szót a különszámról. A különszám egy nagyon érdekes témára fókuszál: a refúgium élőhelyek szerepére a klímaváltozás tükrében. Itt olvasható részletes leírás a témakörről. Akit érdekel a téma, érdemes a jövőben is ellátogatni a különszám oldalára és elolvasni a jövőbeli megjelenő cikkeket.
** Mindenkinek ajánljuk a különszám egy másik cikkét: a Bátori Zoltán elsőszerzőségével megjelent munkában a töbrök hangyaközösségeinek funkcionális jellegeiről lehet olvasni. Ezúton is köszönjük Zolinak és a SzTE Ökológiai Tanszék munkatársainak a rengeteg munkát és a lehetőséget az együttműködésre.
A cikk hivatkozása
Bátori, Z., Lőrinczi, G., Tölgyesi, C., Módra, G., Juhász, O., Aguilon, D. J., Vojtkó, A., Valkó, O., Deák, B., Erdős, L., Maák, I. E. (2020): Karstic microrefugia host functionally specific ant assemblages. Frontiers in Ecology and Evolution 8: 613738. doi: 10.3389/fevo.2020.613738
Ez a cikk is szabadon hozzáférhető ide kattintva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése