Kunhalmok hangyaközösségeire ható élőhelyi és táji faktorok: Új cikkünk a Scientific Reports-ban

 Legújabb cikkünkkben a kunhalmokon élő hangyaközösségek diverzitását és funkcionális összetételét vizsgáltuk az élőhelyi és táji faktorok függvényében.

Deák, B. & Báthori, F., Lőrinczi, G., Végvári, Z., Nagy D., D., Mizser, S., Torma, A., Valkó, O., Tóthmérész, B. (2021): Functional composition of ant assemblages in habitat islands is driven by habitat factors and landscape composition. Scientific Reports 11: 20962. doi: 10.1038/s41598-021-00385-5

A kézirat szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról, ide kattintva.

A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract

Fragmented natural habitats within human-transformed landscapes play a key role in preserving biodiversity. Ants as keystone species are essential elements of terrestrial ecosystems; thus, it is important to understand the factors influencing their presence. In a large-scale multi-site study, we surveyed ant assemblages using sweep netting and D-vac sampling on 158 ancient burial mounds preserving grassland habitats in agricultural landscapes in East-Hungary. We asked the following questions: (1) How do habitat factors and landscape composition affect species richness and functional diversity of ants? (2) Which ant traits are affected by habitat factors and landscape composition? Despite their small sizes, mounds as permanent and relatively undisturbed landscape elements could provide safe havens for diverse ant assemblages even in transformed agricultural landscapes. The complex habitat structure of wooded mounds supported high species and functional diversity of ant assemblages. Ant species on wooded mounds had small or medium-sized colonies, enabling the co-existence of more species. The effect of landscape composition on ant assemblages was mediated by habitat factors: steep slopes buffered the negative effect of the cropland matrix and enabled higher ant diversity. 

Mintaterületeink most is kunhalmok voltak :) Az ábra mutatja a megmintázott 158 halom elhelyezkedését és néhány jellegzetes halom élőhely-képét.

Természetbarát kert - Természetesen! Új citizen science programunk

Az idei évben indítottuk útjára kutatásunkat, melynek célja, hogy egy természetbarát, őshonos növényfajokból álló kert alternatíváját ismertessük meg az érdeklődőkkel. A programmal eddig két öko-fesztiválon mutatkoztunk be: Vácrátóton, a Kert a Köbön Fesztiválon, illetve Gödöllőn, a Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon.

Standunk a gödöllői Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

 

Nem könnyű a választás, hiszen 25 dekoratív növényfajból kell 5-öt kiválasztani.

 

A programban résztvevő érdeklődőknek választási lehetőséget kínálunk: 25 őshonos, dekoratív növényfaj magjai közül választhatnak 5-öt, melynek magjait ajándékba adjuk és bátorítjuk az érdeklődőket, vessék el a fajokat otthonukban, kertjükben vagy a balkonon. Ezáltal bárki tehet egy lépést az őshonos élővilág védelméért, és egy beporzóbarát kert kialakításáért. A Godó Laura által vezetett vizsgálatunkban kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi alapján választanak az emberek, mely őshonos növényfajaink nyerik el leginkább az érdeklődők tetszését, és milyen okok vannak a választás hátterében.

A program célkitűzéseiről bővebb információk találhatók a termeszetvedelem.hu honlapon, ide kattintva. 

Friss hírekről, bemutatókról rendszeresen hírt adunk kutatócsoportunk facebook oldalán.

Az idei évben 25 őshonos növényfaj magjait gyűjtöttük be, és kínáltuk az érdeklődőknek, a fajok képeit és jellemzőit a lenti videóban foglaltuk össze, kedvcsinálóként.

Segédlet az ültetéshez és a továbbiakhoz

Általános tudnivalók

A magokat ajánlott ősszel, vagy kora tavasszal elültetni. A talaj csak nagyon enyhe előkészítést, felszíni lazítást igényel. A magokat elég a földfelszínre szórni, esetleg vékony földréteggel betakarni. Egyes fajok jellegzetessége, hogy magjaik nem mindig csíráznak az ültetés utáni vegetációs periódusban. Emiatt nem kell megijedni! Érdemes olyan helyre ültetni őket, ahol akár a következő évig háborítatlanul várhatják az alkalmas pillanatot.

Tipp: Ha gyepbe ültetnél, de azt gyakran nyírod, javasoljuk, hogy annak csak egy sarkába, szegélyébe, vagy néhány pontjára ültesd a magokat, melyet elkerülsz a fűnyíróval. A növényeknek így lesz idejük virágot, majd később termést hozni.

 

A videóban bemutattuk a fajok néhány jellemzőjét is, ezeket piktogramokkal jelöltük.

Magfogás

Ha megtetszettek kerted új lakói és máshova is szeretnél ültetni belőlük, esetleg „elirigyelte a szomszédasszony”, egyszerűen csak kövesd őket nyomon! Fajtól és időjárástól függően, június közepétől-augusztusig termést fognak érlelni, melyet begyűjtve újra célzottan ültetheted őket egy kívánt helyre, vagy adhatsz belőle barátaidnak és rokonaidnak is.

Elérhetőségeink

Ha bármilyen további kérdésed van a gyepi növényfajok gondozásával kapcsolatban, vagy egyéb, a témához kapcsolódó kérdésed merül fel, írd meg nekünk a seedecology.research@gmail.com email címre!

Érdekelnek „magvas” kutatásaink? Kövess minket facebook oldalunkon!

Lendület Seed Ecology Research Group

@SEEDECOLOGY

 

Ismeretterjesztő cikk és rádió interjú az állatvilág építőmestereiről a Földgömb magazinban

A Földgömb magazin 2021 szeptember-októberi számában egy ismeretterjesztő írást közöltünk az ökoszisztéma mérnök állatokról 'Az állatvilág építőmesterei - A sztyeppi mormoták különleges kertjei' címmel.

A cikk elektronikus változata elérhető a folyóirat honlapján, ide kattintva.

Akit részletesebben is érdekel a téma, olvassa el a folyóirat nyomtatott verziójában a teljes cikket, amelyből még többet megtudhatunk az állati építőmesterekről és különösen a mormotákról!

A cikkről egy rádió interjú keretében is beszélgettem Érczfalvi Andrással a Trend FM rádióban, az interjú itt hallható: https://trendfm.hu/musor?musor=7782 , a szeptember 30-i adásban.

Magterjedés az emberi ruházaton: megelőzés, védekezés és szabályozás lehetőségei

Megjelent legújabb cikkünk Lukács Katalin első szerzőségével, melyben áttekintést adunk a ruhán keresztüli magterjesztés veszélyeiről és a megelőzés, védekezés és szabályozás lehetőségeiről. 

Lukács, K. & Valkó, O. (2021): Human-vectored seed dispersal as a threat to protected areas: Prevention, mitigation and policy. Global Ecology and Conservation 31: e01851. doi: 10.1016/j.gecco.2021.e01851 [IF2020: 3.380]

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról ide kattintva. 

Számos növényfaj magja és termése jól alkalmazkodott az emlősök kültakaróján vagy az emberi ruházaton való terjedéshez.

Kirándulás és terepmunka során biztosan sokan megfigyeltük, hogy számos növényfaj magja és termése tapad ruházatunkra, cipőnkre. A ruházaton való magterjedés, vagy más néven epiantropochoria egy érdekes, akár igen hosszútávú terjedési mód. Az egyre növekvő emberi mobilitás révén a ruházatunkon különböző élőhelyek, tájak, sőt akár kontinensek között is utazhatnak a növényi propagulumok. Mindezidáig közel 450 növényfaj esetében dokumentálták az epiantropochoria jelenségét, ám ez a szám feltehetően jelentősen fog nőni további vizsgálatokkal. Természetvédelmi szempontból nagyon fontos, hogy a legtöbb ruházaton terjedő faj gyom vagy inváziós faj, esetleg pont a ruházaton tud eljutni új élőhelyre, ahol később invázióssá válhat. A ruházaton való magterjedés különösen veszélyes a védett területeken - ezeken a területeken a kereskedelem és a közlekedés kevéssé játszik szerepet az idegenhonos fajok betelepülésében, ám a kirándulók ruházatán ide is eljuthatnak a nemkívánatos fajok.

A rozsnok fajok (Bromus spp.) magérési időszakában igen nagy mennyiségben ragadnak a ruházatra és a cipőre. Tölgyesi Csaba lába és fotója :)

Cikkünkben áttekintettük az emberi ruházaton való magterjedéssel kapcsolatos publikációkat. Összegyűjtöttük, hogy milyen megelőzési és védekezési lehetőségek állnak rendelkezésre és ezeket milyen módon lehetne fejleszteni.

Ezen az ábrán összefoglaltuk azokat a megelőzési, korai észlelési és kezelési módokat, melyekkel hatékonyabban lehetne kezelni a ruházaton terjedő inváziós növényfajok terjedését.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható

Abstract

The growing global population size and the increasing mobility of people can make humans as a potentially super-effective dispersal vector of plant propagules. Therefore, human-vectored dispersal (HVD) on clothing and footwear can be an effective way of the dispersal of invasive alien species (IAS). This can be especially problematic in protected areas, which are not exposed to the mass invasions caused by vehicles, construction works, trade or agriculture, but still exposed to HVD by tourists. In this study, we collected those biosecurity measures which currently apply to the control of IAS dispersed on human clothing. We also extracted relevant findings from studies on HVD for giving recommendations in order to improve policy measures aiming the prevention and mitigation of the spread of propagules of IAS on clothing. Even though many peculiarities of HVD are already known, e.g., retention potential of different fabric and cloth types, traits of the species of the most successful IAS dispersed by HVD and potential dispersal efficiency of HVD, we found that current IAS control measures usually do not consider and do not address sufficiently the threats represented by HVD on cloths. We suggest a number of voluntary and institutional measures that could be easily applied to decrease the chance of dispersing IAS by HVD, including information, self-regulation, legislation, quarantine measures, monitoring, interception and visitor management.

Kunhalmos konferencia és Bede Ádám tablókiállítása Kétegyházán

Nagy örömünkre szolgált, hogy idén ismét részt vehettünk a Rákóczi Attila által megszervezett kunhalmos konferencián, ami már öt éve egy meghatározó szakmai élmény a témával foglalkozó kutatóknak és érdeklődőknek. Az idei évben a konferencia címe „Mocsár és lápvilág, mint az ember menedéke” – Kunhalmok oltalma alatt volt.

A konferenciát Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány, a Kétegyháza és Térsége Gazdakör, valamint az ÖBI Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport rendezte, főszervezője Rákóczi Attila környezetkutató volt.

A konferencia helyszíne - Kétegyháza - remek választás volt; már csak a hely szelleme miatt is, hiszen a Fő téren található templom egy kurgánra épült.

Kutatócsoportunkból a következő három előadással vettünk részt az eseményen:

Bede Ádám: Ötezer éves kulturális csomópont: a Ludas-halom.

Deák Balázs: Élőhelyek sokfélesége a halmokon - mikroklíma és talajtulajdonságok hatása a halmok biodiverzitására.

Valkó Orsolya: Mormoták, mint ökoszisztéma mérnökök szerepe a sztyeppéken.

Az előadások mellett kutatócsoportunk Bede Ádám Ötezer év tanúi: halmok a Tiszántúl középső részén című tablókiállítását is bemutatta a rendezvényen. A tablókiállítással a Kert a Köbön rendezvényen debütáltunk, következő állomása Kétegyháza, ahol még két hétig megtekinthető a tárlat. Célunk, hogy a jövőben az ország több pontján is bemutassuk a kiállítást, hogy minél többen megismerhessék a halmok csodálatos világát.

A kiállítás, és az alkotó, Bede Ádám.

A kiállítás tablói Vácrátóton, a Kert a Köbön rendezvényen.

A kiállítás tablói, a Tornácos háznál, Vácrátóton.

Összefoglaló poszter kutatócsoportunk halmos kutatásairól.