Megjelent legújabb cikkünk Lukács Katalin első szerzőségével, melyben áttekintést adunk a ruhán keresztüli magterjesztés veszélyeiről és a megelőzés, védekezés és szabályozás lehetőségeiről.
Lukács, K. & Valkó, O. (2021): Human-vectored seed dispersal as a threat to protected areas: Prevention, mitigation and policy. Global Ecology and Conservation 31: e01851. doi: 10.1016/j.gecco.2021.e01851 [IF2020: 3.380]
A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról ide kattintva.
 |
| Számos növényfaj magja és termése jól alkalmazkodott az emlősök kültakaróján vagy az emberi ruházaton való terjedéshez. |
Kirándulás és terepmunka során biztosan sokan megfigyeltük, hogy számos növényfaj magja és termése tapad ruházatunkra, cipőnkre. A ruházaton való magterjedés, vagy más néven epiantropochoria egy érdekes, akár igen hosszútávú terjedési mód. Az egyre növekvő emberi mobilitás révén a ruházatunkon különböző élőhelyek, tájak, sőt akár kontinensek között is utazhatnak a növényi propagulumok. Mindezidáig közel 450 növényfaj esetében dokumentálták az epiantropochoria jelenségét, ám ez a szám feltehetően jelentősen fog nőni további vizsgálatokkal. Természetvédelmi szempontból nagyon fontos, hogy a legtöbb ruházaton terjedő faj gyom vagy inváziós faj, esetleg pont a ruházaton tud eljutni új élőhelyre, ahol később invázióssá válhat. A ruházaton való magterjedés különösen veszélyes a védett területeken - ezeken a területeken a kereskedelem és a közlekedés kevéssé játszik szerepet az idegenhonos fajok betelepülésében, ám a kirándulók ruházatán ide is eljuthatnak a nemkívánatos fajok.
 |
| A rozsnok fajok (Bromus spp.) magérési időszakában igen nagy mennyiségben ragadnak a ruházatra és a cipőre. Tölgyesi Csaba lába és fotója :) |
Cikkünkben áttekintettük az emberi ruházaton való magterjedéssel kapcsolatos publikációkat. Összegyűjtöttük, hogy milyen megelőzési és védekezési lehetőségek állnak rendelkezésre és ezeket milyen módon lehetne fejleszteni.
 |
| Ezen az ábrán összefoglaltuk azokat a megelőzési, korai észlelési és kezelési módokat, melyekkel hatékonyabban lehetne kezelni a ruházaton terjedő inváziós növényfajok terjedését. |
A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható
Abstract
The growing global population size and the increasing mobility of people can make humans as a potentially super-effective dispersal vector of plant propagules. Therefore, human-vectored dispersal (HVD) on clothing and footwear can be an effective way of the dispersal of invasive alien species (IAS). This can be especially problematic in protected areas, which are not exposed to the mass invasions caused by vehicles, construction works, trade or agriculture, but still exposed to HVD by tourists. In this study, we collected those biosecurity measures which currently apply to the control of IAS dispersed on human clothing. We also extracted relevant findings from studies on HVD for giving recommendations in order to improve policy measures aiming the prevention and mitigation of the spread of propagules of IAS on clothing. Even though many peculiarities of HVD are already known, e.g., retention potential of different fabric and cloth types, traits of the species of the most successful IAS dispersed by HVD and potential dispersal efficiency of HVD, we found that current IAS control measures usually do not consider and do not address sufficiently the threats represented by HVD on cloths. We suggest a number of voluntary and institutional measures that could be easily applied to decrease the chance of dispersing IAS by HVD, including information, self-regulation, legislation, quarantine measures, monitoring, interception and visitor management.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése