2021. december 27., hétfő

Sok kicsi sokra megy: Áttekintő tanulmány a rágcsálók és nyúlalakúak magterjesztésben betöltött szerepéről

Nemrég jelent meg Godó Laura elsőszerzőségével legújabb review cikkünk a  GECCO-ban:

Godó, L., Valkó, O., Borza, S., Deák, B. (2022): A global review on the role of small rodents and lagomorphs (clade Glires) in seed dispersal and plant establishment. Global Ecology and Conservation 33: e01982. doi: 10.1016/j.gecco.2021.e01982 [IF2020: 3.380] 

A közlemény szabadon hozzáférhető és ingyenesen letölthető ide kattintva.

Az irodalmi áttekintés alapját 600 közlemény adta, amelyek a Glires klád, vagyis a rágcsálók (Rodentia) és a nyúlalakúak (Lagomorpha) magterjedésben betöltött szerepét vizsgálták. Miért érdemes ezzel a témával foglalkozni? A vizsgált állatfajok gyakorlatilag mindenhol előfordulnak, minden kontinens legtöbb olyan szárazföldi élőhelyén megtalálhatóak, ahol magvas növények is előfordulnak. Ebbe a fajgazdag kládba közel 2100 kisemlős faj tartozik, számos fajuk igen nagy egyedszámú. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbb szárazföldi növényfaj magjának jó esélye van egy kisemlőssel való találkozásra, amelnyek a végkimenetele lehet a mag terjedése, elfogyasztása vagy éppen ignorálása. Mindezek ellenére a kisemlősök magterjedésben betöltött szerepéről viszonylag kevés ismeretünk van. A synzoochoria, vagyis a készletfelhalmozás általi magterjesztés egy rendkívül jól kutatott részterület, de a többi magterjesztési módról alig vannak ismereteink.
 
Példák az egyes kontinensekre jellemző legfontosabb magterjesztő kisemlősökre.

Tanulmányunkban először áttekintjük a kisemlősök általi magterjesztés legfőbb típusait: epizoochoria (kültakarón való magterjesztés), endozoochoria (emésztést követő magterjesztés), synzoochoria (készletfelhalmozáshoz kapcsolódó magterjesztés) és caliochoria (fészeképítéshez kötődő magterjesztés). Ezt követően vizsgáljuk a környezeti tényezők és populációk közötti biotikus kapcsolatok szerepét a magterjedési folyamatokban, különös tekintettel a talajtulajdonságokra, az élőhelyszerkezetre és a predációs kockázatra. Bemutatjuk azokat a legtöbbször emberi eredetű veszélyezetető tényezőket - élőhelyvesztés és fragmentáció, defaunáció, inváziós fajok terjedése - melyek jelentősen befolyásolhatják a kisemlősök általi magterjesztési folyamatokat. Rámutatunk arra, hogy miben különbözik a kisemlősök és a nagytestű növényevő emlősök magterjesztésben betöltött szerepe és számos példával illusztráljuk a növény-állat kapcsolatok fejllődése során kifejlődött adaptációkat. Végül értékeljük a kisemlősök magterjesztésben betöltött szerepét mint ökoszisztéma szolgáltatást és rámutatunk a témával kapcsolatos legfőbb tudáshiányokra, ígéretes jövőbeli kutatási irányvonalakra.

Ennek az óriási munkának a végeredménye egy rendkívül átfogó, de reméljük, hogy nagyon érdekes cikk lett - ehhez szeretnénk gratulálni Laurának a cikkek keresése, olvasása, a cikkírás és a bírálati folyamat során végzett heroikus munkájához!

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.
 
Abstract

Zoochory is an ecologically and evolutionarily important seed dispersal type. The decline and extinction of seed-dispersing large herbivores severely threatens dispersal-driven ecosystem processes in many regions. Hence the relative importance of small rodents and lagomorphs (Glires, Mammalia) as dispersal vectors might increase due to their ubiquity, diversity and abundance. Here we provide a review of rodent- and lagomorph-mediated seed dispersal based on approximately 600 papers found in an extensive literature search. We highlight that small rodents and lagomorphs disperse seeds via various mechanisms. The seldom documented epi- and endozoochory are probably universal in these groups. Due to their small home range, short fur and small body size, these mechanisms generally operate at small scales and mainly for small seeds. Taxon-specific feeding, nesting and behavioural characteristics provide a wide spectrum of other seed dispersal types, such as synzoochory (food caching). The studied taxa generally support seed dispersal within a particular habitat patch, contributing to the persistence of local populations, but in rare cases, long-distance dispersal events might occur. Besides seed dispersal, rodents and lagomorphs can also support plant establishment and provide safe sites for seeds where they can survive stochastic events. Studies reviewed here show a strong bias both in scope and geographical distribution: synzoochorous dispersal of woody plants is known in detail, and most studies were conducted in the same few countries and habitat types. In contrast, other mechanisms such as endozoochory, epizoochory and habitat types like grasslands and anthropogenic habitats have rarely been studied. We show examples on ecosystem services and disservices related to rodent- and lagomorph-mediated seed dispersal as well as the importance of these processes in habitat conservation and restoration.

2021. december 8., szerda

Támogatott projektek az NKFIH Mecenatúra pályázatán

Négy,  a kutatócsoportunkhoz kötődő projekt nyert támogatást az NKFIH Mecenatúra pályázatán, melynek célja a tudományos eredmények közzététele, népszerűsítése.

Nagy örömünkre szolgált, hogy támogatást kaptunk a 'Természetbarát Kert - Természetesen' c. projektünk folytatására :) Célunk, hogy egy természetbarát, őshonos növényfajokból álló kert alternatíváját ismertessük meg az érdeklődőkkel.

NKFI MEC_N 140750  Természet az otthonunkban - Segédlet az őshonos növényfajokból álló, természetközeli kertek kialakításához

Projektünk küldetése a természetvédelmi szemléletformálás: ismeretterjesztésen, a résztvevők gyakorlati bevonásán és a társadalmi attitűd elemzésén alapszik. Őshonos virágos növények magjait kínáljuk fel, melyekből választva és azokat elültetve a résztvevők egy lépéssel közelebb kerülhetnek a természetbarát otthonhoz, vagy akár óvoda-, iskolaudvarhoz. Célcsoportunk széles, az óvodás korosztálytól kezdve bárki bekapcsolódhat a projektbe, és saját kezével tehet a természetvédelemért. Többféle média-anyagot készítünk, online elérhető és nyomtatott formákban. Létrehozunk egy ismeretterjesztő honlapot számos funkcióval és egy rövid bemutató filmet, mely elérhető lesz közvetlenül a YouTube videómegosztó felületen is. Népszerűsítő és hírmegosztó oldalt hozunk létre a Facebook közösségi média-oldalon. A projekt résztvevői nyomtatott brossúrát kapnak, melyben minden szükséges információ helyet kap. Biztosítjuk a személyes találkozás és kapcsolattartás lehetőségét; kezdeményezésünket standolások során is bemutatjuk természet- és környezetvédelmi rendezvényeken és fesztiválok zöld sátraiban. Ezekre az eseményekre egy figyelemfelkeltő molinót készíttetünk. Projektünket bemutatjuk általános és középiskolákban környezetismeret és biológia órákon. A résztvevőket megkérjük egy anonim kérdőív kitöltésére és visszajelzést kérünk az ültetés eredményéről, a tapasztalatokról. A kérdőív és a visszajelzések segítségével fejleszthetjük projektünket a jövőben, mivel fény derülhet a társadalmi hozzáállásra és például arra, milyen szempontok szerint választanak az emberek „dísznövényt”. Kezdeményezésünk jó lehetőség, hogy egy egyre népszerűbb hobbit, a kertészkedést a természet védelmével párosítsuk. Alkalmat nyújt a lelkes résztvevők számára az összefogásra, közösség kialakítására, így az élmények megosztására és egymás támogatására. Egyik fő célcsoportunk, a gyerekek számára akár iskolai feladatként is szolgálhat a kiskert létrehozása otthon vagy az iskolaudvaron és a történések nyomonkövetése, összefoglalása.

Célunk a természetbarát, őshonos növényfajokból álló kertek alternatívájának megismertetése a nagyközönséggel.

A projekt résztvevői: Godó Laura (a projekt fő megálmodója és koordinátora), Valkó Orsolya (vezető kutató), emellett rengeteg segítséget kapunk a résztvevőktől: Lukács Katalin, Kiss Réka, Borza Sándor, Deák Balázs.

A projektről rendszeresen hírt fogunk adni itt a blogon, illetve sok más helyen is :)

Emellett a nagy projekt mellett további három témában nyertek el kutatócsoportunk tagjai támogatást:

Borza Sándor, MEC_R_141154: A daru (Grus grus), mint ökoszisztéma mérnök faj szárazgyepeken

A daruszántások érdekes mikroélőhelyek a szikes pusztákban, ahol a darvak mint ökoszisztéma mérnökök jelentősen átalakítják a növényzet fajösszetételét.

Godó Laura, MEC_R_141151: A gyöngybagoly (Tyto alba) másodlagos magterjesztő szerepe nyílt élőhelyeken

Még egy ragadozó madár, mint a képen látható gyöngybagoly is szerepet játszhat a növények magjainak terjedésében a diploendozoochoria révén.

 

Lukács Katalin, MEC_R_141156: Az ember szerepe a növényi magvak terjesztésében

Természetjárás közben - akaratlanul is - számos növényfaj magját terjeszthetjük ruhánkon, cipőnkön.

Ez a három pályázat a kutatások eredményeinek kommunikációját, nemzetközi konferenciákon való bemutatását támogatja.