Az ökológusoknak és a kirándulóknak jelentős szerepe van a növényfajok magjainak terjedésében - új cikkünk a Science of the Total Environment-ben

A növényi magok hosszú távú terjedését a magterjesztő vektorok biztosítják, melyek segítségével a terjesztőképletek (diaspórák: magok, termések) hatékonyan terjednek, például a szél (anemochoria), a víz (hydrochoria) és az állatok (epi- és endozoochoria) által. Napjainkban a távolsági terjesztés egyik leghatékonyabb vektorának az embert tekintjük. Hatékonyságunk kulcsa abban rejlik, hogy a globális közlekedés, kereskedelem és turizmus fejlődésével a Föld távoli pontjai között is egyre könnyebben és gyorsabban közlekedünk. Ennek következtében egyedül az ember képes rövid idő alatt hatalmas távolságokra eljutni (akár egyik kontinensről a másikra) és olyan területeket összekapcsolni, amelyek közt másképp nem lenne kontaktus.

A ruházaton keresztüli terjedés (epiantropochoria) az állatok kültakaróján történő terjedésnek (epizoochoria) egy speciális esete, melynek során a magok ruhánkra vagy cipőnkre tapadva képesek terjedni. Ez a terjesztési mód természetvédelmi szempontból igen jelentős lehet. Az eddigi vizsgálatok eredményei alapján közel 500 faj esetében jelezték, hogy képes a ruházattal való terjedésre is. Ezen növények többsége gyom- és inváziós faj, amelyek súlyos természetvédelmi problémákat okoznak, különösen az elszigetelt élőhelyeken.

Az epianthropochoria egy extrém esete :)

Kutatócsoportunk legújabb, Lukács Katalin első szerzőségével megjelent cikkében azokat a lehetséges mechanizmusokat elemeztük, amelyek befolyásolhatják a ruházattal történő magterjesztés kimenetelét. Kutatásunkban 88 önkéntes bevonásával egy nagy ismétlésszámú terepi kísérletet végeztünk, melyhez a mintákat Magyarország, Románia és Csehország területéről gyűjtöttük. A mintagyűjtés során 39 mintavételi alkalommal elkísértük az önkénteseket a terepi munka vagy kirándulás során, és a nap elején minden résztvevő számára biztosítottunk egy új pár zoknit, melyről a nap végén a magokat összegyűjtöttünk. Emellett az önkéntesek cipőjének külsejére- és belsejébe került magokat is összegyűjtöttük (összesen 251 mintát és 2008 részmintát gyűjtöttünk). A kísérlet során feljegyeztük a megtett távolságot, a meglátogatott élőhelyek típusát és az előforduló növényfajokat, valamint a résztvevő önkéntesek ruházatának és cipőjének típusát, hogy megtudjuk, ezek a tényezők hogyan befolyásolják a magok terjedésének esélyét. A terepi kísérletet egy kérdőíves felméréssel egészítettük ki, hogy felmérjük az emberek azon szokásait, amelyek relevánsak lehetnek a vizsgált terjedési folyamatban.

A mintavétel és mintafeldolgozás folyamata.

Eredményeink rámutatnak arra, hogy a ruházattal történő magterjesztés meglepően fontos szerepet játszhat a magok élőhelyek- és régiók közötti terjedésében. A folyamat számos faj terjedését teszi lehetővé: összesen közel 230 növényfaj közel 36 000 magját találtuk meg mintákban. Érdekes módon a legtöbb magot a férfiak és a terepbiológusok terjesztették a gyepi élőhelyek látogatása során. A leginkább hatékonyan terjesztő személyek cipőjén és zokniján alkalmanként több mint 2000 magot találtunk! A ruházat és cipő típusa is jelentősen befolyásolta a terjedési sikert: hosszúnadrágban és zárt magasszárú cipőben jelentősen kevesebb magot terjesztünk, mint rövidnadrág és alacsonyszárú cipő viselésekor.

A vizsgálat eredményei a ruházaton való magterjedés folyamatának komplexitására hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos az emberek megfelelő tájékoztatása a jelenségről, hiszen egyéni döntéseinkkel csökkenteni tudják a gyomnövények és inváziós növényfajok terjedését.

A közlemény hivatkozása:

Lukács, K., Tóth, Á., Kiss, R., Deák, B., Rádai, Z., Tóth, K., Kelemen, A., Bátori, Z., Hábenczyus, A.A., Tölgyesi, C., Miglécz, T., Godó, L., Valkó, O. (2024). The ecological footprint of outdoor activities: Factors affecting human-vectored seed dispersal on clothing. Science of the Total Environment 906: 167675.

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról, ide kattintva.

Az eredményeket ebben a grafikus absztraktban összegeztük:

 

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható

Abstract

In the Anthropocene, humans are among the most abundant long-distance seed dispersal vectors globally, due to our increasing mobility and the growing global population. However, there are several knowledge gaps related to the process of human-vectored dispersal (HVD) on clothing. In a multi-site field experiment covering various habitat types in three countries of Central-Europe, we involved 88 volunteer participants and collected 251 HVD samples and 2008 subsamples from their socks and shoes. We analysed the number of diaspores and species in the samples. Specifically, we studied the effects of site characteristics (variables related to habitat types and season), vector characteristics (activity type, gender, clothing type, shoe type) and plant characteristics (species pool of the visited habitats and plant traits) on the number of diaspores and array of species dispersed. We assessed the habits of people that could be relevant for HVD with a questionnaire survey. A total of 35,935 diaspores of 229 plant taxa were identified from the samples, which indicates a huge potential of HVD in dispersing diaspores across habitats and regions. Most diaspores were recorded in grassland habitats, and more diaspores were dispersed during fieldwork than excursions. Clothing type also played a decisive role: there were more diaspores and species when wearing short-top shoes and short trousers than long ones. Even though our study was carried out mainly in natural or semi-natural habitats, a large number of dispersed species were disturbance-tolerants and weeds and only a few were specialists, suggesting the controversial role of HVD in conservation. At the individual level, people can reduce the number of diaspores through their clothing choices and diaspore removal habits, while providing adequate equipment for staff, operating cleaning stations, and increasing awareness of employees are main ways in which unintended diaspore dispersal can be tackled at the institutional level.

Megjelent új könyvünk: Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken

A kunhalmok természeti értékeinek megőrzésével foglalkozó kollégákkal közösen összeállítottunk egy könyvet, ami reményeink szerint hasznos útmutató lehet a halmok természeti értékeinek védelmével, megőrzésével, helyreállításával foglalkozó természetvédelmi kezelőknek, gazdálkodóknak és civil szervezeteknek.

Az Agrárminisztérium és a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány gondozásában megjelent könyv fejezetei és esettanulmányai az alábbi témákat érintik: kunhalmok természeti értékei, tájképi és kulturális jelentősége; a gyepekkel borított halmok természetvédelmi kezelése, gyepi élőhelyek helyreállításának lehetőségei és módszerei halmokon; a halmok szerepe a mezőgazdasági támogatások rendszerében és a halmokkal kapcsolatos fontosabb jogszabályok.

A könyvben számos olyan témakört is részletesen körüljártunk (pl. különféle magkeverékek alkalmazása a gyeprekonstrukcióban és invazív fajok visszaszorítása), amik általánosságban a száraz gyepek kezelésében és helyreállításában is jól hasznosíthatók.

A könyv elektronikus verziója az alábbi linken tölthető le: https://termeszetvedelem.hu/wp-content/uploads/2023/07/khmmt_konyv_elek.pdf

Árgai Z. & Deák B. (szerk.) (2023): Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken – gyepek fenntartása és helyreállítása kurgánokon. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét.

További információ az Agrárminisztérium honlapján: https://termeszetvedelem.hu/khmmt_konyv_megjelenes/

Kulturális értékek és természetvédelem - megjelent legújabb kurgánokkal kapcsolatos cikkünk a Conservation Biology-ban

Nemrég jelent meg legújabb cikkünk, amelyben egy Eurázsia nyolc országára kiterjedő áttekintést adunk a kurgánok növényzetéről és a halmokhoz kötődő kulturális értékek biodiverzitás megőrző szerepéről.

Deák, B., Bede, Á., Rádai, Z., Dembicz, I., Apostolova, I., Batáry, P., Gallé, R., Tóth, C.A., Dózsai, J., Moysiyenko, I., Sudnik-Wójcikowska, B., Zahwatowicz, M., Nekhrizov, G., Lisetskii, F., Buryak, Z.A., Kis, S., Borza, S., Godó, L., Bragina, T.M., Smelansky, I., Molnár, Á., Bán, M., Báthori, F., Árgay, Z., Dani, J., Kiss, R., Valkó, O. (2023): Contribution of cultural heritage values to steppe conservation on ancient burial mounds of Eurasia. Conservation Biology https://doi.org/10.1111/cobi.14148 

Az ősi sztyeppei sírhalmoknak (kurgánok, kunhalmok) amellett, hogy történelmi örökségünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is nagy jelentőségük van, mivel sok esetben nyújtanak menedéket a sztyeppék élőhelyei és fajai számára. A halmok kis méretük ellenére gyakran igen nagy faji sokféleséget tartanak fenn, még a jelentősen átalakított mezőgazdasági és városiasodott tájakban is. Tanulmányunkban azt tűztük ki célul, hogy felfedjük a halmokon fennmaradó kulturális és természetvédelmi értékek kapcsolatát. A vizsgálatban egy nemzetközi együttműködés keretében összeállított kontinentális léptékű adatbázist használtunk, amely több mint ezer halom adatot tartalmazott (Magyarországtól Mongóliáig vizsgáltuk a halmokat). 

Vizsgálatunk arra mutatott rá, hogy a kunhalmok természetvédelmi értékeinek megőrzésében nagy szerepet játszanak a halmokhoz kötődő kulturális emlékek (például ősi szobrok, középkori határjelek, templomok, keresztek és régi temetők), amelyek fontos értéket képviselnek a helyi közösségek számára. A kulturális értékek védelmével és fenntartása során a helyi közösségek sok esetben egy természetbarát, extenzív gyepkezelést alkalmaznak a halmokon (például évente egyszer kétszer lekaszálják azt) és ráadásul az ilyen halmokon igen ritkán fordul elő az, hogy szántóföldi művelésbe kezdjenek. Ez által közvetve a gyepeket és azok ritka fajainak fennmaradását is biztosítják. Ezt a fajta „védelmet” a helyi közösségek saját akaratukból tartják fenn, emiatt a kedvező természetvédelmi állapot akár hosszú távon, külön beavatkozás nélkül is biztosítható lehet. Ez különösen fontos lehet a sűrűn lakott tájakban, ahol a természetes élőhelyek aránya jelentősen lecsökkent, hiszen ezekben a tájakban a természetvédelmi területek aránya rendkívül kicsi. Ezekben a tájakban a kulturális értékeket hordozó kurgánok sok esetben kis gyepi élőhelyszigetekként vannak jelen a tájban.

A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Készült egy nagyon érdekes ismeretterjesztő írás is a cikkünkről az Anthropocene Magazine-ban, ami ide kattintva olvasható.

Emlékmű és fajgazdag gyep a Debrecen melletti Nagysándor-halmon.

 

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Civilizations, including ancient ones, have shaped the global ecosystems in many ways through a co-evolution of landscapes and humans. However, the cultural legacies of ancient and lost civilizations are rarely considered in the conservation of the Eurasian steppe biome. Here using a dataset containing more than 1,000 data records on localities, land cover, protection status, and cultural values related to ancient steppic burial mounds (so-called ‘kurgans’), we evaluated how these iconic and widespread landmarks can contribute to grassland conservation in the Eurasian steppes, which is one of the most endangered biomes on Earth. Using Bayesian logistic generalized regressions and proportional odds logistic regressions, we aimed to reveal the potential of mounds in preserving grasslands considering landscapes with different levels of land use transformation. We also compared the conservation potential of mounds located inside and outside protected areas and assessed whether the presence of cultural values supports the maintenance of grasslands on them. We revealed that kurgans are of great importance in preserving grasslands in transformed landscapes outside protected areas, where they can act as habitat islands that contribute to habitat conservation and improve habitat connectivity. We found that in addition to the steep slopes that hinder ploughing, the existence of cultural values could almost double the chance of grassland occurrence on kurgans due to the extensive land use related, and the respect of local communities. As the estimated number of steppic mounds is about 600,000 and similar historical features exist in all continents, our results can be upscaled to a global level. Our results also suggest that an integrative socio-ecological approach in conservation might support the positive synergistic effects of conservational, landscape, and cultural values.

Magbiológiai konferencia Párizsban

Nemrég rendezték meg az ISSS (International Society for Seed Science) nemzetközi konferenciáját Párizsban, a Sorbonne Egyetemen. Kutatócsoportunkból heten vettünk részt az eseményen, és hét posztert mutattunk be.

 

A következő posztereket mutattuk be a konferencián:

Borza Sándor et al.: Conservation values, ecosystem services, and disservices related to a large iconic bird species

Deák Balázs et al.: Establishment gaps in species-poor grasslands: sowing diverse seed mixtures and small-scale sward disturbance support the colonization of target species

Godó Laura et al.: Owl-mediated diploendozoochorous seed dispersal increases dispersal distance and supports seedling establishment

Kiss Réka et al.: Timing seed-sowing of grasses and forbs can support grassland restoration

Lukács Katalin et al.: Human-vectored seed dispersal: A potential threat to the flora of protected areas

Tóth Ágnes et al.: Vertical distribution of soil seed bank and the ecological importance of deeply buried seeds in alkaline grasslands

Valkó Orsolya et al.: Laundry washing can increase the dispersal efficiency of cloth-dispersed seeds.

A konferencia során ellátogattunk a gyönyörű Vaux le Vicomte kastélyba.

Vadvirágos beporzóbarát sáv Párizs központjában, a Jardines des Plantes-ben.

Gyeprekonstrukció útszegélyeken: megjelent új review cikkünk

Legújabb cikkünkben a gyepi élőhelyek restaurációjának egy különleges esetével, az útszegélyekkel foglalkozunk.

A cikk hivatkozása a következő:

Valkó, O., Fekete, R., Molnár V., A., Halassy, M., Deák, B. (2023): Roadside grassland restoration: Challenges and opportunities in the UN decade on ecosystem restoration. Current Opinion in Environmental Science and Health 34:100490. https://doi.org/10.1016/j.coesh.2023.100490

A közlemény szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Miért fontos a gyeprekonstrukció az útszegélyeken? A globális úthálózat több mint 64 millió km hosszú és kiterjedése egyre nő, az útszegélyek a fejlett országok területének közel 1%-át foglalják el. Óriási területekről beszélünk, melyek általában nem alkalmas ipari, mezőgazdasági vagy egyéb hasznosításra, így lehetőséget adhat a természetes élőhelyek helyreállítására és ökológiai folyosók kialakítására. Az utak kezelői számára az az ideális, ha az útszegélyeken egy a termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodott, kis ráfordítással kezelhető, hosszú távon megmaradó növényzet telepíthető meg. Számos biogeográfiai régióban az adott régióban őshonos, szárazságtűrő gyepi fajok számára az útszegélyek megfelelő élőhelyet nyújthatnak, így a megfelelően kivitelezett gyeprekonstrukció természetvédelmi szempontból és az útkezelés szempontjait is figyelembe véve egyaránt ideális megoldás lehet. Cikkünkben e két szempontrendszer közötti szinergiákra, az útszegélyek őshonos fajokkal való gyepesítésének lehetőségeire és korlátaira hívjuk fel a figyelmet. Bemutatjuk az útszegélyek speciális termőhelyi viszonyait és azt, hogy miben különbözik az útszegélyeken végzett gyeprekonstrukció más gyepesítési beavatkozásokhoz képest. Összehasonlítjuk az általánosan alkalmazott kommersz magkeverékekkel illetve az őshonos fajokból álló magkeverékekkel végzett gyepesítés sikerességét, és javaslatokat teszünk a megfelelő növényfajok kiválasztásának szempontjaira, valamint a jövőben vizsgálandó legfontosabb kutatási kérdésekre és megoldandó problémákra.

Tabló az útszegélyekre jellemző termőhelyi viszonyokról és veszélyeztető tényezőkről. A fotókat Molnár V. Attila (A-G), Kis Szabolcs (H) és Fekete Réka (I) készítették.

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható

Abstract

Restoring near-natural grasslands on roadsides is an excellent opportunity to support native biodiversity and provide ecosystem services that benefit the safety and functionality of road networks. Although several best practices and case studies are available on biodiversity-friendly roadside revegetation measures, their application is quite scarce, and, in practice, ecological aspects are rarely considered. To restore and preserve diverse and native roadside vegetation, we suggest (1) facilitating discussion, cooperation, and knowledge transfer between ecologists and agencies responsible for roadside vegetation management, (2) prioritizing the use of native plant species in roadside restoration and revegetation, as well as increasing regional capacities for native seed production, (3) supporting the application of biodiversity-friendly management practices of roadside vegetation, and (4) inventorying and conserving remnant semi-natural roadside grasslands.

Kiss Réka elnyerte az MTA Környezetvédelmi Ifjúsági Díját

Az idei évben Kiss Réka volt az MTA Környezetvédelmi Ifjúsági Díj egyik díjazottja. Réka június 12-én vette át a kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémián. Az elismerést a gyeprekonstrukciós módszerek fejlesztésével, tesztelésével és a gyepi növényzet biodiverzitásának növelésével kapcsolatos kutatásaiért kapta, köztük az utóbbi két évben megjelent három elsőszerzős rangos folyóiratcikkéért.

Rékának és a többi díjazottnak is szívből gratulálunk!

A pályázat alapjául szolgáló cikkek listája

Kiss, R., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Rádai, Z., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, Á., Godó, L., Valkó, O. (2022): Co-seeding grasses and forbs supports restoration of species-rich grasslands and improves weed control in ex-arable land. Scientific Reports 12: 21239. https://doi-org/10.1038/s41598-022-25837-4 [IF2021: 4.996] PDF

Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Zs., Radócz, Sz., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Švamberková, E., Valkó, O. (2021): Establishment gaps: biodiversity hotspots to support the colonization of target species in species-poor grasslands. Restoration Ecology 29(S1): e13135. doi: 10.1111/rec.13135 [IF2021: 4.181] PDF
 
Kiss, R., Deák, B., Tóthmérész, B., Miglécz, T., Tóth, K., Török, P., Lukács, K., Godó, L., Körmöczi, Z., Radócz, S., Borza, S., Kelemen, A., Sonkoly, J., Kirmer, A., Tischew, S., Valkó, O. (2021): Zoochory on and off: A field experiment for trait-based analysis of establishment success of grassland species. Journal of Vegetation Science 32: e13051. doi: 10.1111/JVS.13051 [IF2021: 3.389] PDF

Gyöngybagoly általi magterjesztés - megjelent legújabb cikkünk a Global Ecology and Conservation-ben

Nemrég jelent meg Godó Laura és Borza Sándor megosztott elsőszerzőségével legújabb cikkünk egy érdekes magterjedési módról a Global Ecology and Conservation c. folyóiratban.

Godó, L. & Borza, S., Valkó, O., Rádai, Z., Deák, B. (2023): Owl-mediated diploendozoochorous seed dispersal increases dispersal distance and supports seedling establishment. Global Ecology and Conservation 45: e02519. https://doi.org/10.1016/j.gecco.2023.e02519  [IF2021: 3.969] 

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Egy nagyon érdekes többszintű diszperziós rendszert vizsgáltunk: gyöngybagoly (Tyto alba) köpeteket elemeztünk, és arra voltunk kíváncsiak, milyen magokat képes ez az éjszakai ragadozómadár terjeszteni azáltal, hogy a magokat közvetlenül elfogyasztó rágcsálókkal táplálkozik. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a bagolyköpetek milyen hatással vannak a csíranövények megtelepedési sikerére.

Legfőbb eredményeinket az alábbi grafikus absztrakt foglalja össze:

A cikk összefoglalója alább olvasható.

Seed dispersal is an essential process contributing to the maintenance of plant populations. Zoochory is a widespread way of plant dispersal in every terrestrial ecosystem that can ensure the long-distance dispersal of seeds. Secondary seed dispersal (SSD) by far-ranging raptors is a special type of zoochory, which might have a role in colonizing new habitats. We used the barn owl (Tyto alba) as model species to test the effectivity and seasonality of SSD in open semi-natural landscapes. We collected 582 pellets from six sites in East-Hungary throughout one year. We identified prey items in the pellets and determined the viable seed content of the pellets by germination experiments. We found that herbivorous Microtus arvalis L. was the most abundant prey item through which most of the seeds spread. Owls dispersed the seeds of generalist and disturbancetolerant plants, indicating the habitat type where small mammals occur abundantly. In another experiment we tested the effect of the pellet material on the seedling survival and found that prey remains enhanced establishment of seedlings. Our study suggests that SSD by barn owl is occasional but important event in long-distance seed dispersal. Since the studied owl species uses several habitat types and has larger mobility than the rodents, the revealed dispersal mechanism can considerably increase seed dispersal distance and seed exchange between habitat types.

A helynevek sokfélesége hozzájárulhat a természetes élőhelyek fennmaradásához: Új cikkünk a People and Nature-ben

Megjelent legújabb cikkünk a People and Nature c. folyóiratban, melyben a helynevek diverzitásának konzervációbiológiai jelentőségét elemeztük.

Valkó, O., & Bede, Á., Rádai, Z., Deák, B. (2023): ‘Sense of place’ and conservation: Toponym diversity helps to maintain vegetation naturalness. People and Nature https://doi.org/10.1002/pan3.10476 [IF2021: 7.500]

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról ide kattintva.

A névadás egy hely felismerésének és azonosításának alapvető módja. A helynevek (toponímák) a kulturális örökségünk fontos részét képezik, és tükrözik egy hely kulturális jelentőségét. Keveset tudunk arról, hogy a toponímák sokfélesége (azaz egy adott helynek hány neve van) befolyásolja-e az ember és a természet közötti kapcsolatokat, valamint az emberek döntését a táj bizonyos részeinek használatáról. E kérdés vizsgálatára a társadalomtudományok és az ökológia megközelítéseit kombináltuk egy átfogó multidiszciplináris kutatás során.

A vizsgált tájképi elemek természetesen a kunhalmok voltak. Ezek a több ezer éves temetkezési halmok gyakran a gyepvegetáció utolsó maradványait őrzik, és biztonságos menedéket nyújtanak a gyepekre specializálódott növény- és állatfajoknak Eurázsia intenzíven használt mezőgazdasági tájain. A vizsgálat alapját Bede Ádám a teljes Körös-Maros-közére kiterjedő átfogó halomfelmérése adta: egy átfogó adatbázist állított össze az 5150 km2 nagyságú vizsgált régió halmairól, és különböző írott források felhasználásával összegyűjtötte a halmok 18. század óta feljegyzett  összes toponimáját. Emellett terepi felmérés keretében felkereste az összes halmot, és értékelte a növényzet természetességi fokát, amely a kedvezőtől (magas természetvédelmi értékű gyepekkel borított) a leromlott (degradált, nem termesztett növényzettel borított), átalakított állapotú (felszántott), illetve elpusztult (megsemmisült) halmokig terjedt.

Azt találtuk, hogy a térségben tapasztalható intenzív tájátalakítás ellenére és a topográfiai tényezőktől (pl. a halom magassága, a legközelebbi településtől való távolság) függetlenül a több névvel rendelkező halmokon jobb természetességi állapotú növényzet maradt fent.  Ez az eredmény különösen érdekes, mivel a vizsgált intenzíven használt mezőgazdasági tájban a halmok kulturális elismertsége az elmúlt évszázadokban jelentősen erodálódott, ám hatása még mindig érzékelhető. Eredményünk rávilágít a kulturális diverzitás és a biológiai sokféleség közötti kapcsolatok megismerésének jelentőségére.

A legtöbb - szám szerint húsz - helynévvel a mindszenti Ludas-halom büszkélkedhet (Bede Ádám fotója)

Kert a Köbön Újra - május 13-án az inváziós fajok voltak a középpontban

Május 13-án rendezte meg az Ökológiai Kutatóközpont az idei év első Kert a Köbön rendezvényét, amin természetesen a kutatócsoportunk is aktívan részt vett. 

A rendezvény az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának kutatásaihoz kapcsolódott, ezeknek a kutatásoknak a jelentőségét és eredményeit mutatta be tudományos ismeretterjesztő formában. Az Invázióbiológiai Divízió honlapján az érdeklődők betekintést kaphatnak az itt folyó kutatásokról, a divízió küldetéséről és feladatairól. A honlap ide kattintva érhető el.

Interaktív tudomány-népszerűsítő bemutatók, érdekes beszélgetés és egy remek koncert volt a program. 

Szokás szerint nagy élmény volt a részvétel :)

 

Konferencia szervezés: Megnyitottuk a regisztrációt a 18th Eurasian Grassland Conference-re

Az idei évben a kutatócsoportunkat érte a megtiszteltetés, hogy megszervezzük az Eurasian Grassland Conference nemzetközi konferenciasorozat 18. eseményét.

A konferencia regisztrációs felületét megnyitottuk, itt érhető el:

https://www.egc2023.hu/.

A négy napos konferenciára 2023. szeptember 25-28. között kerül sor Szarvason, melyet egy opcionális három napos kiskunsági konferencia kirándulás követ (2023. szeptember 29. - október 1.).

Fontos határidők:

IAVS utazási támogatás benyújtási határideje: 2023. május 31.
Regisztráció határideje: 2023. június 30.
Absztrakt benyújtás határideje: 2023. június 30.
A konferencia programjával kapcsolatban részletes információk találhatóak a honlapon (https://www.egc2023.hu/).

A konferencia főszervezői Deák Balázs, Valkó Orsolya, Kelemen András és kutatócsoportunk tagjai (Ökológiai Kutatóközpont) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A konferenciának a Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi látogatóközpontja, a Körösvölgyi Állatpark biztosít helyszínt.

Kérdésekkel kapcsolatban az organizers.egc2023@gmail.com emailcímen tudunk felvilágosítást nyújtani.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kutatócsoportunk tagjaival februárban egy csoport kirándulással is összekötöttük a konferencia szervezés munkálatait Szarvason.

Az emberi tényező szerepe az állatelütésekben: Új cikkünk a Journal of Environmental Management-ben

Megjelent Borza Sándor és Godó Laura megosztott elsőszerzőségével legújabb cikkünk a Journal of Environmental Management-ben. 

Borza, S. & Godó, L., Valkó, O., Végvári, Z., Deák B. (2023): Better safe than sorry – Understanding the attitude and habits of drivers can help mitigating animal-vehicle collisions. Journal of Environmental Management 339: 117917. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2023.117917 [IF2021: 8.910]

A cikk szabadon elérhető és ingyenesen letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

Az utak egyik legfontosabb ökológiai hatása, hogy a természetes élőhelyeket feldarabolják és emiatt a természetes élőhelyek állatvilága számára jelentős veszélyt jelent a gépjárművekkel való ütközés. Kutatásunk célja az volt, hogy egy nagy mintaszámú kérdőíves felméréssel megismerjük az állatelütések hátterében húzódó emberi tényezőket. A kérdőívet összesen 2123-an töltötték ki, ami világviszonylatban is egy kiemelkedő szám. Eredményeink szerint a sofőrök majdnem felének volt legalább egy ütközése valamilyen állattal. Az alábbi grafikus absztrakt összefoglalja a cikk fő üzenetét.

Az ábra megmutatja, hogy a válaszadók az egyes állatcsoportokból mennyit ütöttek el életük során. Az egyes színek jelentése: zöld – nem ütött el; szürke – nem emlékszik, hogy ütött-e el; sárga – egyszer ütött el; piros – többször ütött el. Látszik, hogy a hüllők-kétéltűek és a kisméretű emlősök esetén jelentős a szürke terület aránya, vagyis sokan nem emlékeztek, vagy nem voltak biztosak benne, hogy ütöttek-e el állatot az adott kategóriában. Ennek oka, hogy a két csoport tagjai kis méretűek, a talajszinten közlekednek, gyakran éjszaka mozognak, akár esős időben. Ezek mind megnehezítik az észlelhetőséget. Továbbá, mivel nem jelentenek komoly közlekedésbiztonsági kockázatot, se a járműben nem okoznak kárt, elütésük úgymond feledhetőbbé válik, szemben például egy hangosan a szélvédőnek csapódó énekesmadárral vagy egy háziállattal, amelyre az érzelmi kötődés miatt jobban emlékezhetünk, ha elgázoljuk.

Azt találtuk, hogy életük során nagyobb eséllyel ütköznek állattal a férfi sofőrök, azok, akik éves szinten nagy távolságot tesznek meg, legtöbbet másodrendű utakat használnak és nagy méretű gépjárművet, pl. buszt vagy kamiont vezetnek. Korábbi vizsgálatok szerint a férfiak és nők számos szempontból is nagyon különbözően vezetnek és állnak hozzá a szabályokhoz, korlátozásokhoz, amely kihat a balesetek, így az állat-gépjármű ütközések számára is. Sajnos kijelenthető, hogy aki nagyon sokat utazik, az előbb utóbb el fog ütni valamilyen állatot. Az úttípusok kapcsán, míg az elsőrendű utakat legtöbb helyen kerítés védi és vadátjárók is átívelik, addig a másodrendű utaknál ez nem jellemző. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a kerítés sem nyújt 100%-os védelmet, ellenben hamis biztonságérzetet kelthet az emberekben. Még a kerítéssel védett szakaszokon is mindig számolni kell az útra tévedő állatokkal! A nagy méretű gépjárművek azon túl, hogy nagyobb ütközési felülettel rendelkeznek, sokkal kevésbé manőverezhetőek biztonságosan, hogy elkerüljünk egy ütközést. E két tényező együtt jelentősen növeli egy állat elgázolásának valószínűségét.

A sofőrök hozzáállását a természetvédelem fontosságához és a közlekedésbiztonsághoz az állat-gépjármű ütközések kapcsán jelentősen befolyásolta, hogy ütöttek-e el már életükben valamit. Eredményeink szerint az elütött állatok látványa érzékenyítette az embereket, fontosnak érezték, hogy csökkenjen az elütések száma. Nagyon sokan, szám szerint 797 sofőr írt listát saját szavaival azokról a dolgokról, amiket hasznosnak gondol az ütközések megelőzésében. A legtöbben a fizikai védelmet nyújtó védelmi berendezések létesítését javasolták (kerítések és vadátjárók).

Praktikus tanácsként – persze ezzel lehet nem mondunk újat – ha már lehetetlen az ütközést elkerülni, a legbiztonságosabb fékezni és egyenesen tartani a gépjárművet, ahelyett, hogy elkapnánk a kormányt. Sajnos a természetes elkerülő mechanizmus miatt ezt nehéz kivitelezni, de nem lehetetlen és nagyon sokat számít, hogy épségben megússzuk az esetet.

Zólyomi Bálintné Barna Piroska Díj idei díjazottjai

Március 14-én adták át a magyar terepi vegetációökológiai kutatóinak rangos elismerését, a Zólyomi Bálintné Barna Piroska díjat a Magyar Tudományos Akadémián. Az idei év díjazottjai: Deák Balázs, Takács Attila és Tölgyesi Csaba. Mindhármuknak szívből gratulálunk!

A díjazottak: Takács Attila, Deák Balázs, Tölgyesi Csaba

Beporzó-barát városok – a beporzó rovarok támogatásának lehetőségei települési környezetben

Megjelent Kovács-Hostyánszki Anikó szerkesztésében egy tudományos ismeretterjesztő kiadványunk Beporzó-barát városok – a beporzó rovarok támogatásának lehetőségei települési környezetben címmel. A kiadvány szerzői: Kovács-Hostyánszki Anikó, Aszalós Réka, Batáry Péter, Deák Balázs, Máté András, Halassy Melinda, Török Edina, Török Katalin és Valkó Orsolya. A kiadvány a települési környezetben kínálkozó lehetőségeket veszi számba, melyek a beporzók védelmét, a beporzás fenntartását segíthetik.

A kiadvány elektronikus verziója szabadon hozzáférhető és letölthető, az Ökológiai Kutatóközpont honlapjáról, ahol bővebben is lehet olvasni a kiadványról, ide kattintva.

 

A környezeti változatosság szerepe a dolinák növényzetének kialakításában - Új cikkünk a Science of the Total Environment-ben

Megjelent Bátori Zoltán elsőszerzőségével legújabb cikkünk, melyben a környezeti heterogenitás és biodiverzitás kapcsolatait vizsgáltuk bükki töbrökben.

A cikk hivatkozása:

Bátori, Z., Valkó, O., Vojtkó, A., Tölgyesi, C., Farkas, T., Frei, K., Hábenczyus, A.A., Tóth, Á., Li, G., Rádai, Z., Dulai, S., Barta, K., Erdős, L., Deák, B. (2023): Environmental heterogeneity increases the conservation value of small natural features in karst landscapes. Science of the Total Environment 872: 162120. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2023.162120  [IF2021: 10.753]

A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról (ide kattintva).

A Bátori Zoltán által vezetett kutatás során 2021 nyarán a Bükkben, a Nagy-Mező töbreiben végeztünk botanikai felméréseket. Fantasztikus élmény volt ezen a gyönyörű helyen, elképesztően fajgazdag élőhelyeken és kiváló társaságban végezni a felméréseket :) 

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a töbrök növényzete hogyan változik a különböző talaj-paraméterekkel és mikroklíma viszonyokkal rendelkező mikro-élőhelyeken, így az északi-, keleti-, déli- és nyugati kitettségű lejtőkön, valamint a töbör aljában a környező sík referencia gyepekhez képest. Eredményeink alapján kis területen is jelentős környezeti változatosság jellemzi a töbröket, aminek következtében a különböző mikroélőhelyeken különböző élőhelyigényű növényfajok tudnak előfordulni, ezáltal a töbrök igazi biodiverzitási gócpontoknak tekinthetőek a tájban. Hasonló funkciót töltenek be alföldi tájainkon a kunhalmok - ezeken az élőhelyeken is hasonló érdekes összefüggések vannak a környezeti heterogenitás és biodiverzitás között (erről a témáról ebben a bejegyzésben írtunk).

Abstract

Local biodiversity hotspots are often located within regions where extreme and variable environmental – e.g., climatic and soil – conditions occur. These areas are conservation priorities. Although environmental heterogeneity is recognised as an important determinant of biodiversity, studies focusing on the effects of multiple environmental heterogeneity components in the same ecosystem are scarce. Here we investigate how topography and related microclimatic variables and soil properties may influence the biodiversity and conservation value of karst landscapes. Karst landscapes of the world contain millions of dolines (i.e. bowl- or funnel-shaped depressions) that may function as ‘small natural features’ with a disproportionately large role in maintaining biodiversity relative to their size. We assessed the diversity of microclimates, soils and vegetation and their relationships in six microhabitats (south-facing slopes, east-facing slopes, west-facing slopes, north-facing slopes and bottoms of dolines, and the adjacent plateau) for nine large dolines in a grassland ecosystem. Although there were remarkable differences among the conservation value of these microhabitats (e.g., representation of different species groups, presence of ‘climate relicts’), each microhabitat had an important role in maintaining species that are rare or absent in other microhabitats in the landscape. We found that the studied dolines exhibited highly variable environmental conditions and promoted a high diversity of vegetation types with unique species composition, contributing to the topographic, climatic, soil, vegetation and land cover heterogeneity of karst landscapes. Therefore, our findings highlight that dolines may function as local biodiversity hotspots and have a crucial conservation importance. As dolines are widespread topographic features in many karst landscapes throughout the world, our results could be directly applied to other regions as well. An integrated approach is urgently needed to provide guidelines for landscape management, promoting the retention of the microhabitat diversity of small natural features for species vulnerable to climate change and/or various disturbances.

EASAC tanulmány a megújuló mezőgazdaságról - bemutató és panelbeszélgetés Brüsszelben

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), 'Regenerative Agriculture in Europe - A critical analysis of contributions to the European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies' nemrég jelent meg. A tanulmány elérhető és letölthető az EASAC weboldaláról, ide kattintva. Egy korábbi blogbejegyzésben részletesen is írtam a tanulmány készítéséről, a legfőbb eredményekről és tapasztalatokról (a bejegyzés ide kattintva olvasható).

Múlt héten a témakörben egy bemutatót és panelbeszélgetést szerveztek Brüsszelben, az Európai Parlament könyvtárában. Thomas Elmqvist és én bemutattuk a tanulmány legfőbb eredményeit, majd a bemutatót egy élénk és gondolatébresztő panelbeszélgetés követte. A másfél órás eseményről készült videófelvétel itt érhető el.