Városi zöldterületek a városlakók szemszögéből - Új cikkünk a Conservation Letters-ben

A városi zölterületek mindennapi életünk fontos részét képezik. Különösen most, a home office időszakában minden bizonnyal sokunknak hiányzik egy jóleső séta a parkban. Ezt a bejegyzést olvasva gondolatban látogassunk el kedvenc parkunkba, és kicsit gondolkodjunk el a városi zöldfelületek szerepéről a biodiverzitás megőrzésében.

A bejegyzés apropója, hogy most jelent meg az európai városi zöldterületekről szóló cikkünk a Conservation Letters c. folyóiratban:

Fischer, L.K., Neuenkamp L., Lampinen, J., Tuomi, M., Alday, J.G., Cancellieri, L., Casado-Arzuaga, I., Čeplová, N., Cerveró, L., Deák, B., Eriksson, O., Fellowes, M.D.E., Fernández De Manuel, B., Filibeck, G., González-Guzmán, A., Hinojosa, M.B., Kowarik, I., Lampei Bucharová, A., Lumbierres, B., Pons, X., Rodríguez-García, E., Schröder, R., Sperandii, M.G., Unterweger, P., Valkó, O., Vázquez, V., Klaus, V.H. (2020): Public attitudes toward biodiversity‐friendly greenspace management in Europe. Conservation Letters e12718. doi: 10.1111/conl.12718 [IF2018: 7.397]

A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapjáról, ide kattintva.

A vizsgálat ötletgazdái és a cikk fő szerzői, Leonie Fisher, Lena Neuenkamp és Valentin Klaus voltak. Ezúton is köszönjük a vizsgálatra, elemzésre és cikkírásra fordított rengeteg munkájukat és hogy mi is részt vehettünk a kutatásban.

A zöldterületek adják a városok tüdejét, mindennapi életünk szerves részét képezik.

A kutatás során a városlakók zöldterületekről alkotott véleményére voltunk kíváncsiak. Kérdőíves felmérésünket 19 európai városban végeztük, összesen több mint 2000 interjút készítettünk. A vizsgálatot a következő országokban végeztük: Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. 

A felmérés során az volt a célunk, hogy megismerjük a városlakó emberek zöldterületekhez való attitűdjét. Két markánsan eltérő városi gyeptípus állt a kérdések középpontjában: a rendezett és rövidre nyírt pázsit illetve a fajgazdag, de kevéssé rendezett magasfüvű gyep. Először a két élőhelyet ábrázoló fényképeket mutattunk a megkérdezetteknek, és a véleményüket, preferenciáikat kérdeztük a kétféle gyeptípusról. Ezt követően adatot gyűjtöttünk a válaszadók szokásairól (milyen gyakran és milyen célból használják a városi zöldterületeket), elképzeléseiről (véleményük szerint hogy kellene kinéznie a városi zöldterületeknek), illetve arról, ismerik-e a biodiverzitás fogalmát, és ha igen, fontosnak tartják-e a biodiverzitás védelmét.

Eredményeink alapján főleg azok kedvelték a magasfüvű és diverz gyepeket, akik többféle célból is használják a városi zöldterületeket. A biodiverzitás fogalmának ismerete és a biodiverzitás megőrzés iránti elkötelezettség is a magasfüvű gyepek preferenciáját eredményezte. Általánosságban a fiatal válaszadók nagyobb arányban kedvelték a magasfüvű gyepeket. A magasfüvű gyepekkel szembeni ellenérzéseket leginkább a kevéssé rendezett megjelenésük okozta, illetve a válaszadók egy része allergén növényektől, illetve rovarcsípéstől tartott az ilyen területeken.

A vizsgálat egyik fontos eredménye, hogy mindkét gyeptípusnak megvan a szerepe a városi ökoszisztémákban. Környezeti neveléssel, a lakosság tájékoztatásával segíteni lehet a magasfüvű gyepek kedvezőbb megítélését. A két élőhelytípus egymás mellett is megférhet, jó megoldás lehet például a magasfüvű gyep szegélyében egy rövidfüvű pázsitszegély kialakítása. 

Ebben a münsteri parkban egymás mellett látható a két vizsgált élőhelytípus. Te melyiket választanád?

A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract

Increasing urbanization worldwide calls for more sustainable urban development. Simultaneously, the global biodiversity crisis accentuates the need of fostering biodiversity within cities. Policies supporting urban nature conservation need to understand people’s acceptance of biodiversity-friendly greenspace management. We surveyed more than 2000 people in 19 European cities about their attitudes towards near-natural urban grassland management in public greenspaces, and related their responses to nine sociocultural parameters. Results reveal that people across Europe can support urban biodiversity, yet within the frames of a generally tidy appearance of public greenery. Younger people and those using greenspaces for a greater variety of activities were more likely to favor biodiversity-friendly greenspace management. Additionally, people who were aware of the meaning of biodiversity and those stating responsibility for biodiversity conservation particularly supported biodiversity-friendly greenspace management. Our results point at explicit measures like environmental education to increase public acceptance of policies that facilitate nature conservation within cities.

Vizes élőhelyek távérzékelésen alapuló állapotértékelése: Új cikk a Remote Sensing-ben

Szabó Loránd és Szabó Szilárd (Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék) vezető szerzőségével megjelent legújabb cikkünk a Remote Sensing c. folyóiratban.

A közlemény hivatkozása

Szabó, L., Deák, B., Bíró, T., Dyke, G.J., Szabó, Sz. (2020): NDVI as a Proxy for Estimating Sedimentation and Vegetation Spread in Artificial Lakes – Monitoring of Spatial and Temporal Changes by Using Satellite Images Overarching Three Decades. Remote Sensing 12: 1468. [IF2018: 4.740]

A cikk szabadon hozzáférhető; ide kattintva letölthető a folyóirat honlapjáról.

Az édesvízi ökoszisztémák világszerte egyre inkább veszélyeztetett életközösségek. A hazai tavakat a számos egyéb tényező mellett a globális klímaváltozás, az emberi tevékenységből adódó szennyezések, illetve az eutrofizáció és feltöltődés veszélyezteti. Jelen cikkben egy távérzékelésen alapuló állapotértékelési módszert fejlesztettünk ki, amelynek segítségével műhold felvételekből származtatott vegetációs indexek (NDVI, MNDWI) felhasználásával nagy területeken költség-hatékonyan értékelhetők az eutrofizációs és szedimentációs folyamatok.

 Néhány hangulatkép a Tisza-tavi mintaterületről:

A sulyom (Trapa natans) védett növényünk, ami bár Európa-szerte veszélyeztetett, de Magyarország bizonyos részein, különösen a Tisza-tóban tömeges.

Védett, de a Tisza-tóban szintén gyakori hínárnövényünk a tündérfátyol (Nymphoides peltata).

Szintén védett hínárnövény a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba).

A cikk absztraktja az alábbiakban olvasható:

Observing wetland areas and monitoring changes are crucial to understand hydrological and ecological processes. Sedimentation-induced vegetation spread is a typical process in the succession of lakes endangering these habitats. We aimed to survey the tendencies of vegetation spread of a Hungarian lake using satellite images, and to develop a method to identify the areas of risk. Accordingly, we performed a 33-year long vegetation spread monitoring survey. We used the Normalized Difference Vegetation Index (NDVI) and the Modified Normalized Difference Water Index (MNDWI) to assess vegetation and open water characteristics of the basins. We used these spectral indices to evaluate sedimentation risk of water basins combined with the fact that the most abundant plant species of the basins was the water caltrop (Trapa natans) indicating shallow water. We proposed a 12-scale Level of Sedimentation Risk Index (LoSRI) composed from vegetation cover data derived from satellite images to determine sedimentation risk within any given water basin. We validated our results with average water basin water depth values, which showed an r = 0.6 (p < 0.05) correlation. We also pointed on the most endangered locations of these sedimentation-threatened areas, which can provide crucial information for management planning of water directorates and management organizations.

Gyepesítést követő vegetáció és magbank dinamika: Új cikkünk a Restoration Ecology-ban

Nemrég jelent meg új cikkünk a Restoration Ecology c. folyóiratban, melyben a kezelés felhagyásának hatásait vizsgáltuk a gyepesítést követő vegetáció és magbank dinamikára.

A közlemény citációja és elérhetősége:

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Tóth, K., Kiss, R., Kelemen, A., Miglécz, T., Sonkoly, J., Tóthmérész, B. (2020): Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post-restoration management in sown grasslands. Restoration Ecology doi: 10.1002/rec.13192
 

A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapján (ide kattintva).

A fűmagkeverék vetését követő gyeprekonstrukció egy gyors, hatékony és széles körben elterjedt módszer. Az ily módon gyepesített területek növényzetében akár már a vetést követő második-harmadik évre az évelő füvek válnak uralkodóvá, és általában egy fajszegény és zárt növényzet alakul ki. A felszín feletti vegetáció fajszegény ugyan, viszont a magbank nem az: a gyepesített területek magkészlete még őrzi az egykori degradáció nyomait, számos gyomfaj nagy sűrűségű, hosszú távú perzisztens magbankja jellemzi (lásd egy korábbi vizsgálatunkat, Török et al. 2012). Természetvédelmi szempontból ez azért lényeges, mert egy későbbi degradáció, bolygatás, nem megfelelő kezelés, vagy épp a kezelés elmaradása következtében a talajban található gyommagvak csírázási lehetőséghez juthatnak, ami a rekonstruált gyepek jelentős degradációjához vezet. Egy korábbi vizsgálatunkban azt teszteltük, mi történik, ha a már sikeresen rekonstruált gyepek kezelését felhagyják (Kelemen et al. 2014). Eredményeink alapján a felhagyás már két-három év alatt is jelentős degradációhoz, gyomosodáshoz és avar-felhalmozódáshoz vezethet; emiatt is nagyon fontos a már rekonstruált területek folyamatos kezelése. A folyamatos kaszálásos vagy legeltetéses kezelés fenntartására már a rekonstrukció tervezésekor fontos ügyelni.

A gyepesítést követő első évben általában egy ilyen végeláthatatlan gyomtenger jellemző a területeken.

Fajszegény fűmagkeverékkel gyepesített terület a rekonstrukciót követő harmadik évben. A vegetáció fajszegény és zárt, a vetett évelő füvek sikeresen visszaszorították a gyomokat.

 

Azonban sajnos a gyomok nem tűntek el nyomtalanul: a magbankban továbbra is ők az uralkodók.

Jelen vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy alakul a gyepesített területek vegetáció- és magbank dinamikája közép távon, vagyis nyolc évvel a rekonstrukció után; valamint arra, hogy milyen hatással van a kezelés illetve a kezelés felhagyása a vegetációra és a magbankra. 12 felhagyott és 12 kaszált mintaterületen vizsgáltuk a vegetáció és a talaj magbank fajösszetételét a gyepesítést követő nyolcadik évben. Felhagyás hatására csökkent a vetett füvek borítása és nőtt a gyomok mennyisége. Érdekes módon a magbankban a legtöbb esetben erősebb hatása volt a felhagyásnak, mint a vegetációban: felhagyás hatására csökkent a magbank fajgazdagsága, valamint a vetett füvek és gyepi célfajok magsűrűsége; ellenben nőtt a gyomok magbankjának sűrűsége. Eredményeink alapján a gyomok magbankja közép távon is igen jelentős a rekonstruált gyepterületeken. Emiatt különösen fontos az ilyen területek folyamatos és hosszú távú kezelése, mert felhagyást követően a gyomfajok 'időzített bombaként' képesek aktiválódni a magbankból.

A cikk összefoglalója alább olvasható

Sowing grasses supports the rapid development of a closed perennial vegetation, which makes the method universally suitable for fast and effective landscape-scale restoration of grasslands. However, to increase their diversity and to create a natural-like species-rich grassland is a challenging task. Understanding the role of seed bank compositional changes and vegetation dynamics can help to design management regimes that support the establishment of target species and suppress unwanted weeds. Our aim was to reveal the effect of post-restoration management on the vegetation and seed bank dynamics in grasslands restored in one of the largest European landscape-scale restoration project. Eight years after restoration, we sampled the vegetation and the seed bank in 96 quadrats located in 12 restored grasslands in the Great Hungarian Plain. In each grassland stand, we studied and compared a mown (mown from Year 1 to Year 8) and an abandoned plot (mown from Year 1 to Year 3 then abandoned from Year 4 to Year 8). Mown and abandoned plots showed divergent vegetation and seed bank development. Abandonment led to the decline of sown grasses and higher cover of weeds, especially in the alkaline grasslands. Our study underlined that the developing seed bank had a limited contribution to the maintenance of biodiversity in both grassland types. We found that five years of abandonment had a larger effect on the seed bank than on the vegetation. We stress that long-term management is crucial for controlling the emergence of the weeds from their dense seed bank in restored grasslands.

Kurgánok mint a biodiverzitást őrző szent helyek

 

Mi a közös pont a trópusi vagy mediterrán szent ligetekben, a templomkertekben és a sztyeppei ősi temetkezési halmokban? Ezek az úgynevezett szent helyek a hozzájuk kötődő spirituális, vallási és kulturális értékek miatt sokszor háborítatlan formában őrzik a természetes élőhelyeket, otthont adva számos ritka és védett növény- és állatfajnak. 

A spiritualitás és természet találkozása: Dambulla, Srí Lanka.

 

Az eurázsiai sztyeppei népek ősi temetkezési halmai, a kurgánok is ilyen szent helyek. Ezek a több ezer éves földből épült halmok Magyarországtól Mongóliáig megtalálhatóak a sztyepp és erdőssztyepp régiókban. Számuk hozzávetőlegesen fél millió. Sok kurgán nem csupán kulturális és történelmi értéket képvisel, mivel viszonylagos háborítatlanságuk miatt az ősi sztyeppi élőhelyek őrzői, változatos növény- és állatvilágnak adnak otthon. A kurgánokról mint szent helyekről szól a Sacred Natural Sites Research Newsletter idei első számának Deák Balázs által írt vezércikke.
A Sacred Sites Research Newsletter (SSiReN) évi két alkalommal jelenik meg, a régebbi számok között a szervezet honlapján levő könyvtárban lehet böngészni. A szervezet célja a szent helyekkel kapcsolatos kutatások, és ezen különleges helyek védelmét szolgáló projektek összefogása, és kapcsolat létesítése a kutatók és a társadalom között. Sok érdekes projektről lehet olvasni honlapjukon a világ számos tájáról; az érdeklődők a hírlevélre is fel tudnak iratkozni.

A kurgánokról már sokszor írtunk részletesebben is a blogunkon, például az Eurázsiai Kurgán Adatbázisról (itt és itt), a védett területeken belül és azokon kívül található kurgánok flórájáról és faunájáról (itt), bulgáriai kurgánokról (itt és itt), a kurgánokat veszélyeztető tényezőkről (itt), a kurgánokról írt monográfiáról (itt), kazahsztáni kurgánokról (itt), kurgánokon végzett élőhelyrekonstrukciókról (itt) és a kurgánok biodiverzitás megőrző szerepéről (itt).

Végezetül néhány képen keresztül mutatnám be a kurgánok változatos és érdekes világát.

A legnagyobb halmok akár 10 méternél is magasabbak. A korabeli technológiával egy-egy ilyen monumentális halom építése sok ember akár 500 napi munkájába került. Ezek az impozáns halmok Dél-Bulgáriában találhatók.

Nagy és kis "halmok": az előtérben halmok a Marica-völgyben, a háttérben a Rodope hegység csúcsai.

A kurgánok leginkább a síkvidéki tájakra jellemzőek. Vannak azonban dombvidéki, hegyvidéki halmok is, mint például a képen látható halom-csoport, a bulgáriai Brestovica melletti borvidéken.

Fajgazdag sztyeppi vegetáció egy bulgáriai halmon. A halom környezete szántóföld, ameddig a szem ellát.

A kurgánok kis gyepi élőhelyszigetek a szántóföldek óceánjában.

Fajgazdag löszgyep az ohati Csípő-halom lejtőjén.

EGU - Online elérhető a European Geosciences Union idei mega-konferenciája

Az EGU-t, vagyis a European Geosciences Union éves konferenciáját hagyományosan Bécsben, minden év tavaszán rendezik meg. Az idei évben viszont, tekintettel a járványhelyzetre, ez az óriási, általában több tízezer fős és több száz szekcióból álló konferencia online kerül megrendezésre. Bár elsősorban geográfus rendezvény, a rengeteg szekció között mindig több olyan is van, ami az ökológus szakma számára is érdekes lehet. Érdemes végigböngészni a programot, ami elérhető a rendezvény honlapján. Az előadások ingyenesek, minden érdeklődő számára nyitott a rendezvény. Az online konferencia május 4. és május 8. között kerül megrendezésre.

A hagyományos szekciók mellett van öt olyan aktuális és globális jelentőségű témakör, amelyek kiemelt helyet kaptak a programban Union Symposia néven. Ezek közül szinte mindegyik témakör az ökológusok számára is izgalmas: járványok, klímaváltozás, tüzek, fenntarthatóság. Én a szerdai napi 'hot topic'-ra, azaz a tüzes szimpóziumra kaptam meghívást, melynek címe The role and impact of fire in the Earth system across spatial and temporal scales. A szekcióra ide kattintva lehet regisztrálni. Köszönöm a szekció szervezőjének, Elisabeth Dietze-nek a meghívást.

A program május 4-én így néz ki:

10:45–10:50 Introduction
10:50–11:05 David Bowman: Adaptive thinking and the global fire crisis 
11:05–11:20 Fay Johnston: Landscape fires and public health 
11:20–11:35 Guido van der Werf: Fire - climate interactions in a warming world 
11:35–11:50 Cristina Santin: After the fire: biogeochemical effects of charcoal & ash on fire-affected landscapes
11:50–12:05 Orsolya Valkó: The contradictory role of fire from the nature conservation perspective
12:05–12:30 Discussion

Kedvcsinálóként a szekció absztraktja itt olvasható

Recent record-breaking wildfires in the Arctic, boreal forests, the Mediterranean and, at the same time, human-driven decreases in burned area in savanna ecosystems show the need of an increased understanding of the drivers and impacts of fire regime changes under ongoing and future land management and climate changes. Fire is part of the Earth system since the evolution of terrestrial biomass 420 million years ago. Despite being a risk to many human societies today, fire has played an important role in human evolution and as a tool and target in land management for millennia. However, its role in biogeochemical cycles and ecosystem dynamics across various spatiotemporal scales is still poorly constrained, partly due to its complex feedbacks with climate and vegetation. The influence of fire on the atmosphere, vegetation, soil properties, hydrological and biogeochemical cycles and the impact on society require inter- to transdisciplinary research approaches. This symposium aims to provide state-of-the-art perspectives on the feedbacks and impacts of fires from the different fields. Leading experts in fire observations and modelling as well as post-fire impacts on local to global and across temporal scales will provide insights on key processes, drivers and important links of fire in the natural and human-shaped environments.