Halmokat gyepesítettünk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival

A magyarországi kunhalmok megőrzésének folyamatában egy jelentős lépés volt, amikor a halmok mint védett tájképi elemek bekerültek a területalapú támogatások rendszerébe. Bár a gazdálkodóknak a 50/2008 (IV. 24.) FVM rendeletben foglalt „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” fenntartása érdekében a támogatott területeken fel kell hagyniuk a kurgánok területén a szántóföldi művelést, de ugyanakkor mintegy kompenzációként a halmokon felhagyott területek beszámíthatóvá váltak a kötelezően kijelölendő ökológiai fókuszterületekbe. Ennek révén a halom tulajdonos gazdálkodók magasabb támogatási összegekhez juthatnak, ún. zöldítési támogatás keretében. A fenti rendelkezések értelmében számos halmon hagyták fel a szántóföldi művelést, ami meggátolja a halmok testének további károsodását. 

Ahhoz azonban, hogy a halmok természetvédelmi és tájképi funkciói is helyreálljanak sok esetben további aktív beavatkozásokra is szükség van. A szántóföldi művelésből felhagyott halmok helyreállításának egy fontos lépése a halmok gyepesítése. A gyepesítés által jelentősen csökkenthető a gyomosodás mértéke, és viszonylag kis ráfordítással számos gyepi növényfaj telepíthető meg. A gyomok visszaszorítása növeli a halom tájképi értékeit és csökkenti annak a veszélyét, hogy a halmokról gyomfajok telepedjenek meg a környező mezőgazdasági kultúrákban. A megtelepedő gyepi fajok hozzájárulnak a táji szintű faji sokféleség fenntartásához, és a halmokon kialakult kis "élőhelyszigetek" elősegítik a természetközeli gyepi élőhelyek táji szintű hálózatának kialakítását.

Kutatócsoportunk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen a Nádudvar határában található két halom: a Hegyes- és a Kishegyes-halom rekonstrukcióját tűzte ki célul. Hasonló projektünkről itt található egy összefoglaló.

A Hegyes-halom vetett gyepje és a távolban a Kishegyes-halom.

A halmokon 2012-ben hagyták fel a művelést, ezt követően barázdált csenkesszel (Festuca rupicola) vetették be. A fűmagvetés egy jól záródó "gyepszőnyeget" hozott létre, amely meggátolta a gyomfajok előretörését. Mivel azonban a halmokat egy hozzávetőleg 50 méteres szántóföldi sáv veszi körül a környező területekből a gyepi fajok betelepedése igen lassú folyamat. A gyepi fajok megtelepedését ezért az idei évben aktív módszerekkel segítettük elő. A halmok zárt gyepjében található kisebb foltokban a térségben található löszgyepi fajok magvait vetettük el. A kis foltok létrehozásában segítségünkre voltak a halmokon gyakran előforduló kisemlősök és rókák, amelyek talajbolygatásuk által felnyitották a zárt csenkesz gyepet, ezek a nyílt foltok kiváló helyszínként szolgáltak a vetésekhez (a rókák kotorékainak a halmok növényzetére kifejtett hatásáról szóló korábbi cikkünk itt olvasható). 

Szakmai tanácskozás a munka előtt.

A kisemlősök által már "előkészített" ágyásokban egy aprómorzsás magágyat hoztunk létre (1).

A kisemlősök által már "előkészített" ágyásokban egy aprómorzsás magágyat hoztunk létre (2).

A fenti módszert korábban nagy kiterjedésű vetett gyepekben már teszteltük, ahol is a gyeptakaró felnyitásával úgynevezett megtelepedési ablakokat hoztunk létre, amelybe sokfajos magkeveréket vetettünk. Tapasztalataink szerint ezekből az ablakokból a gyepi fajok megtelepedésüket követően hatékonyan ki tudtak terjedni a környező gyepekbe (a bejegyzés itt olvasható). A halmokra a Hortobágy, Nagykunság térségre jellemző fajok (taréjos búzafű (Agropyron cristatum), ligeti és osztrák zsálya (Salvia austriaca, S. nemorosa), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), macskahere (Phlomis tuberosa) és magyar szegfű (Dianthus pontederae)) magvait vetettünk. A taréjos búzafüvet a halmok tetején vetettük el, mivel ez a faj a bolygatatlan halmokon is általában a halom "csúcsán" található. A többi fajból egy magkeveréket készítettünk, amit a halmok lejtőjén található alaposan előkészített foltokba vetettük el. Bízunk benne, hogy a vetett fajok jelentős része meg tud telepedni, és az extenzív kezelés (kis legelési nyomással történő alkalmi legeltetés) elősegíti azok kiterjedését a vetett foltokból.

A magkeverék bekeverése (1).

A magkeverék bekeverése (2).

A kézi vetés folyamata (1).

A kézi vetés folyamata (2).

Az elvetett taréjos búzafű.

A vetett fajok magvait beforgattuk a talajba, elegyengettük majd tömörítettük a felszínt.

A gyepesítést végző csapat (balról jobbra: Valkó Orsolya, Deák Balázs, Hoffmann Károly, Lukács Katalin és Kiss Réka).

A munka végeztével megálltunk megnézni a halom felett átvonuló darvakat.

A halmok gyepesítésével kapcsolatos és más aktuális természetvédelmi hírek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapján olvashatóak ide kattintva.